Deli Andor szerint nem lenne szabad kollektív feloldást adni az uniós kötelezettségek alól, máshogy kellene segíteni az ukrán gazdaságot.
Pontosan miért és hogyan kerültek versenyhátrányba az uniós fuvarozók?
Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a helyzetről, érdemes néhány évet visszamenni a hírhedt Mobilitási Csomagig! Az európai közúti fuvarozást mélységében érintő, új uniós jogszabályi keretet 2019-ben fogadták el, jelentősen szigorítva az addig hatályos feltételrendszert. Aránytalan bürokratikus és pénzügyi terhet róttak az uniós fuvarozókra, különösen is a közép- és kelet-európai vállalkozásokra. Akkora lett a felháborodás, hogy egyes elemeket még most is vizsgál az Európai Unió Bírósága.
A fuvarozók helyzetét tovább súlyosbította a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború, illetve az arra adott, elhibázott szankciós politika miatti energia-és gazdasági válság.
Aztán mint olaj a tűzre, érkezett Brüsszelből az újabb intézkedés: az ukrán és moldáv fuvarozókra vonatkozó engedélymentesség.
Ezzel mi a gond?
Felháborító, hogy Brüsszel ennyi előzetes jelzés ellenére sem mérte fel helyesen az európai fuvarozók helyzetét, semmilyen előzetes elemzést nem végzett arra vonatkozóan, hogy az ukrán és moldáv fuvarozóknak tett engedmények milyen negatív hatással lesznek az európai fuvarozóinkra. Sőt, az ukrán és moldáv fuvarozók a jelenleg érvényben lévő uniós szabályok alól is felmentést kaptak, jelentős piaci versenyelőnyhöz jutva.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán fuvarozók jelentős árelőnnyel dolgoznak és tönkreteszik a tagállamok logisztikai ágazatának fuvarozókat érintő részét, állítja mondta a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára.
Hány vállalkozást érint a probléma, s mely országokban?
A kedvezmény az Ukrajnával szomszédos tagállamok fuvarozóit érinti hátrányosan, láthatjuk: a lengyel fuvarozók a lengyel-ukrán határ lezárásával fejezték ki elégedetlenségüket, amit hasonló tiltakozó akciók követtek Szlovákiában és Magyarországon is. Az érdekvédelmi szervezetek jelentései alapján, úgy tudjuk, hogy több tucat vállalkozás került a tönk szélére a rossz brüsszeli döntés emiatt.
Pontosan mivel indokol az EU?
Az orosz-ukrán háború kitörése után az ukrán gabona exportja leállt a tengeri útvonalon, az Európai Bizottság Ukrajnával és Moldovával kötött kétoldalú megállapodásokon keresztül még 2022 májusában kezdeményezte úgynevezett szolidaritási folyosók létrehozását, ami lehetővé tette a gabona export újraindítását köz- és vasúton Európán keresztül. Ennek értelmében az ukrán és moldáv fuvarozók gyakorlatilag korlátlan hozzáférést kaptak az uniós nemzetközi közúti fuvarozási piachoz. Ilyen vagy ehhez hasonló kiváltsága egyetlen másik országnak sem volt ezidáig. Az eddigi szabályok értelmében a harmadik országbeli fuvarozók hozzáférése az uniós piachoz kétoldalú engedélyezési rendszeren alapszik, a tagállamok éves szinten meghatározott számú engedélyt adnak ki az érintett harmadik országbeli fuvarozóknak. Ez több tényezőtől függ, az egyik meghatározó kritérium épp a hazai fuvarozók érdekeinek védelme.
Ezt a rendszert függesztették fel, először egy évre, aztán egészen 2024 júniusáig.
Az élelmiszerellátási láncok zavartalan működésének biztosítása volt a kiemelt érdek, a tagállamok eleinte támogatták is az ideiglenes felfüggesztést. Csakhogy most már ezek az ukrán és moldáv vállalkozások uniós fuvarozók módjára vesznek részt a EU belső fuvarozási szolgáltatási piacán is.
„Nem vitatjuk, hogy az ukrán és moldáv érdekeket is figyelembe kell venni, viszont, ezt úgy kell tenni, hogy ne okozzunk versenyhátrányt saját közúti fuvarozó ágazatunknak” – hangzott el az Európai Parlamentben is. Mit javasol, javasolnak az érintettek? Mit léptek eddig?
A brüsszeli bürokraták nem mérték fel megfelelően a helyzetet, amikor a teljes engedélymentességet javasoltak a tagállami minisztereknek, hasonlóan az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos javaslathoz. Amikor megtudtam, hogy az érdekvédelmi szervek a Bizottsághoz fordulnak panaszaikkal, lengyel, szlovák és magyar kormánypárti képviselők támogatásával kezdeményeztem, hogy írásbeli választ igénylő képviselői kérdéssel kérjük számon a testületet. Szeretnénk megtudni, tudomásuk van-e az uniós fuvarozókat ért hátrányokról, s milyen válaszlépésekre készülnek annak érdekében, hogy megvédjék az érdekeiket. Elfogadhatatlan, ráadásul az uniós alapszerződésekkel megy szembe az EB eddigi hozzáállása. Ebben a nehéz helyzetben támogatni kell az ukrán és moldáv gazdaságokat, de határozottan kiállunk amellett, hogy ez nem jelentheti az uniós gazdaságok tönkretételét. A megoldáshoz szükségtelen a kivételezés, a szubszidiarítás elve képes lenne kezelni a helyzetet, hiszen kimondja, a döntéseket azon a hatalmi szinten kell meghozni, ami a lehető legalkalmasabb a probléma kezelésére. Ez pedig ebben a konkrét esetben a tagállamok kormányzati szintje.
Vagyis?
Az uniós szintű engedélymentességet fel kell függeszteni, a döntés jogát vissza kell adni a tagállamok kormányainak, hogy kétoldalú megegyezéseken keresztül megállapíthassák, hogyan tudják úgy segíteni az ukrán és moldáv ágazatot, hogy közben ne károsítsák a saját fuvarozóikat.
Milyen változást jelenthet az ukrán és moldáv uniós csatlakozási tárgyalások megindulása?
A folyamat célja az, hogy a csatlakozni kívánó ország jogszabályi hátterét minél kompatibilissé alakítsuk annak érdekében, hogy az uniós előírásokat megfelelően be lehessen tartani. Várhatóan Ukrajna és Moldova fuvarozási ágazatának is jelentős átalakuláson kell átmennie ahhoz, hogy megfeleljen a közös normáknak. Csakhogy
az engedélymentesség nem ösztönzi sem a jogalkotókat, sem a fuvarozókat az uniós szabályok átültetésére, hiszen a kivételezésre alapuló brüsszeli döntés miatt szerkezeti átalakítás nélkül is megkapták a hozzáférést a piachoz.
Vagyis a jelenleg érvényben levő brüsszeli döntés azt a hamis képek kelti az érintettekben, hogy nincs is szükség a jogszabályaik módosítására, hiszen az uniós piac enélkül is hozzáférhetővé válhat számukra. Miközben teljesen világos, hogy lényeges különbségek vannak gazdasági, munkajogi, cégvezetési, ügyviteli, de akár közigazgatási vonatkozásban is az uniós és unión kívüli államok között.
Mit gondol a Magyarországnak járó egyes uniós források feloldásáról, mi következik most?
A pénzek feloldása nem volt kérdéses, hiszen az jár a magyar embereknek. Ugyanakkor felháborítóan hosszadalmasan húzták, nyújtották a brüsszeli körök a döntést, amihez a Parlament balliberális többségének szinte állandósult politikai zsarolása is hozzájárult. Az uniós források utalása még meg sem kezdődött, e kör már a feloldás jogi tényétől olyannyira frusztrálódott, hogy bizalmatlansági indítvánnyal, tehát megbuktatással zsarolja a Bizottság elnökét. Láthatjuk:
a hazánk számára történő tényleges forráskiutalás elfogadhatatlan a magyar dollárbaloldal EP-képviselőinek és a brüsszeli baloldalnak.
Ők továbbra is mindent meg fognak mozgatni azért, s csak egyre indulatosabban, hogy a magyar emberek ne juthassanak hozzá a nekik járó uniós forrásokhoz. Zsarolnak, az uniós intézmények működését is képesek kockára tenni. Ha a Bizottság állja a szavát, akkor indulhat az operatív programok végrehajtása, elkezdődhet a projektek megvalósítása. Ebben Magyarország eddig is jól teljesített, s ezután is erre fog törekedni.
Ezt is ajánljuk a témában
A Bizottság döntött, a jogállamisági viták kezdete óta soha ilyen nagyságrendű összeget nem kapott még Magyarország, mint ma.
Szerbia választott. Vucicék maradásával nőttek vagy csökkentek az ország EU-csatlakozási esélyei? Hol tart a procedúra?
Ez Brüsszelen múlik. Ukrajna példáján láthattuk, ha ott megszületik a politikai elhatározás, egy ország előtt sorban nyílnak meg a kapuk. Egy háborúban álló ország, rendezetlen területi kérdésekkel, amely az alapvető emberi és kisebbségi jogi normáknak sem felel meg teljes mértékben, hétmérföldes léptekkel tud menetelni a teljes jogú tagság irányába. Eközben a Nyugat-Balkán térségében a Szerbia és Koszovó közötti jogi egyezség megkötése Brüsszel számára megkerülhetetlen feltételnek számít, ami nélkül nem történhet előrelépés Szerbia uniós csatlakozási folyamatában. Ennek kapcsán
többször elhangzott, az EU nem fog megoldatlan viszályokat „importálni”, Ukrajna esetében most ez a megfontolás fel sem merül.
Miközben egyértelmű, hogy az ukrán csatlakozás nem csupán egy balkáni jellegű viszályt importálna, hanem egyenesen háborúba sodorhatná az egész Európai Uniót Oroszországgal. Mindezt Szerbiában is látják, nem csoda, hogy az EU iránti lelkesedés is folyamatosan csökken a lakosság körében. Mindazonáltal a Szerbia élén 2014 óta álló erőnek változatlanul stratégiai célkitűzése az uniós csatlakozás, a december 17-ei választások sem hoztak ebben változást.
fotó: Vadócz Dávid
A Tisza 8 évben maximalizálná a kormányfői tisztség időtartamát. De van itt egy kis bibi! Kovács András írása.
Vlagyimir Putyin eddig úgy folytatta a háborút, hogy az orosz társadalom többségét megkímélte annak közvetlen terheitől. Ennek most vége lehet.
Franciaország a Kínával folytatott párbeszédét arra használja fel, hogy sürgesse Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára az Ukrajna elleni háború beszüntetésére.
A Fidesz elnöke azt ígérte, hogy rövidesen jelentkeznek a részletekkel.
A Védvonal csak az első, de elengedhetetlen lépcsőfoka lesz annak, hogy szembe forduljunk az áradó gyűlölettel. Meg kell és meg fogjuk védeni a Fidesz támogatóit.
Szkeptikusak Brüsszelben a német kancellár Ukrajnára vonatkozó tervei kapcsán.
Átvilágítás és szakmai alapú építkezés a Külügyminisztériumban, határozott vörös vonalak Kijevvel és Pozsonnyal szemben, három hónap az uniós pénzekért, újjáépített szövetségi rendszerek.
Szerhij Rebrov szívesen visszatérne hazánkba.
A kispesti klub vezetősége közös megegyezéssel szerződést bontott Feczkó Tamás vezetőedzővel.
