Az orosz-ukrán háború kitörése után az ukrán gabona exportja leállt a tengeri útvonalon, az Európai Bizottság Ukrajnával és Moldovával kötött kétoldalú megállapodásokon keresztül még 2022 májusában kezdeményezte úgynevezett szolidaritási folyosók létrehozását, ami lehetővé tette a gabona export újraindítását köz- és vasúton Európán keresztül. Ennek értelmében az ukrán és moldáv fuvarozók gyakorlatilag korlátlan hozzáférést kaptak az uniós nemzetközi közúti fuvarozási piachoz. Ilyen vagy ehhez hasonló kiváltsága egyetlen másik országnak sem volt ezidáig. Az eddigi szabályok értelmében a harmadik országbeli fuvarozók hozzáférése az uniós piachoz kétoldalú engedélyezési rendszeren alapszik, a tagállamok éves szinten meghatározott számú engedélyt adnak ki az érintett harmadik országbeli fuvarozóknak. Ez több tényezőtől függ, az egyik meghatározó kritérium épp a hazai fuvarozók érdekeinek védelme.
Ezt a rendszert függesztették fel, először egy évre, aztán egészen 2024 júniusáig.
Az élelmiszerellátási láncok zavartalan működésének biztosítása volt a kiemelt érdek, a tagállamok eleinte támogatták is az ideiglenes felfüggesztést. Csakhogy most már ezek az ukrán és moldáv vállalkozások uniós fuvarozók módjára vesznek részt a EU belső fuvarozási szolgáltatási piacán is.
„Nem vitatjuk, hogy az ukrán és moldáv érdekeket is figyelembe kell venni, viszont, ezt úgy kell tenni, hogy ne okozzunk versenyhátrányt saját közúti fuvarozó ágazatunknak” – hangzott el az Európai Parlamentben is. Mit javasol, javasolnak az érintettek? Mit léptek eddig?
A brüsszeli bürokraták nem mérték fel megfelelően a helyzetet, amikor a teljes engedélymentességet javasoltak a tagállami minisztereknek, hasonlóan az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos javaslathoz. Amikor megtudtam, hogy az érdekvédelmi szervek a Bizottsághoz fordulnak panaszaikkal, lengyel, szlovák és magyar kormánypárti képviselők támogatásával kezdeményeztem, hogy írásbeli választ igénylő képviselői kérdéssel kérjük számon a testületet. Szeretnénk megtudni, tudomásuk van-e az uniós fuvarozókat ért hátrányokról, s milyen válaszlépésekre készülnek annak érdekében, hogy megvédjék az érdekeiket. Elfogadhatatlan, ráadásul az uniós alapszerződésekkel megy szembe az EB eddigi hozzáállása. Ebben a nehéz helyzetben támogatni kell az ukrán és moldáv gazdaságokat, de határozottan kiállunk amellett, hogy ez nem jelentheti az uniós gazdaságok tönkretételét. A megoldáshoz szükségtelen a kivételezés, a szubszidiarítás elve képes lenne kezelni a helyzetet, hiszen kimondja, a döntéseket azon a hatalmi szinten kell meghozni, ami a lehető legalkalmasabb a probléma kezelésére. Ez pedig ebben a konkrét esetben a tagállamok kormányzati szintje.