Kati Marton, a háttérhatalom egyik embere
Az Action For Democracy magyar születésű munkatársa a zsidóüldözéshez és a kommunisták ámokfutáshoz hasonlította Orbán Viktor harcát Soros György ellen.
Charles Gati, az Action for Democracy tanácsadói testület tagja.
Charles Gatit, azaz Gáti Károlyt mutatja be Soros György legfontosabb embereiről szóló cikksorozatának legfrissebb részében a Magyar Nemzet. Az 1950-es években Gáti Károly gyakornokként publikált a Magyar Nemzetben és más lapokban. Vaszilij Zsuravljev A vitorlás titka című filmjéről például így írt: „A legnagyobbak jó példáját követve alakítja ki a szovjet ifjúsági filmművészet sajátos arcát.”
Egy várpalotai népfront-bizottsági ülés után pedig annak a reményének adott hangot,
hogy a többnyire jó szándékú, de passzív embereket kellene a népfrontnak a népi demokrácia eszméihez közel hoznia.
Gáti az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokban telepedett le, és Charles Gati, ismert politológusként ma is ott él. Gáti Károly, a szintén magyar származású Kati Martonnal és Francis Fukuyama világhírű politikai filozófussal együtt jelenleg az amerikai székhelyű Action for Democracy tanácsadó testületének tagja.
Mint ismert: ez a szervezet volt az, amely beavatkozott a 2022-es magyarországi választásokba – amit a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatnak ítéltek –, az idei lengyelországi parlamenti voksoláson pedig a centrista-liberális ellenzéki erőket támogatta. Legutóbb itthon a szuverenitásvédelmi törvényt támadták.
Míg Kati Martonnak a szülei holokauszttúlélők, Gati saját maga is az.
A Magyar Nemzet megkeresésére Gáti közölte: „Minden demokratikus iniciatívát támogatok. Aki átvészelte a holokausztot és a kommunista terrort, nem is tehet mást.”
Egy, a Népszabadságnak adott interjújában Gáti az európaiból amerikaivá válás nehézségeiről beszélt, ám a cikkben érezhetően visszaköszönnek az 1944-es megélései is.
„Ez nagyon nehéz átállás: olyasmi, mint rövidhullámról hosszúhullámra váltani. Ezt az országot nem lehet csak európaiként megérteni. Voltak nehézségeim. Nehéz volt megszoknom az olyan fokú szabadságot, amit itt tapasztaltam, és ami sokszor szabadosságot is jelent. Megemlítek egy esetet. Egy bő évvel a kiérkezésem után, 1958 tavaszán történt: indianai diáktársaimmal dél felé vettük az irányt, és Floridába utaztunk.
Ha jól emlékszem, Georgia államban álltunk meg egy motelnél, ahol ki volt írva: »Négereket, zsidókat és kutyákat nem fogadunk.«
Meg voltunk döbbenve” – fogalmaz.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Action For Democracy magyar születésű munkatársa a zsidóüldözéshez és a kommunisták ámokfutáshoz hasonlította Orbán Viktor harcát Soros György ellen.
A Johns Hopkins Egyetem professzoraként Gáti 2009 őszén jelen volt azon a Washington melletti szimpóziumon, amelynek témája Közép-Európa volt, a kinyomtatott program két felső sarkában pedig szervezőként a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint az amerikai külügyminisztérium hírszerzési és kutatási irodája szerepelt.
A washingtoni Johns Hopkins Egyetemen Francis Fukuyama, Korányi Dávid, és az utóbbihoz kapcsolódó Bajnai Gordon exkormányfő is megfordult. Gati kutatóprofesszor és az orosz tanszék vezetője is volt az intézményben.
Gáti a 2010-es kormányváltás óta a Fidesz-kormányzás egyik leghangosabb ellenzője, aki a balliberális médiában, illetve a Soros György alapította magánegyetemen, a CEU-n is szívesen elmondja véleményét, a Népszavában pedig Washingtoni napló címmel saját rovatot is kapott.
A Népszavával jó viszonyt ápol, Császár Attilával, a köztévé riporterével azonban már kevésbé volt előzékeny. Egy ízben a következő párbeszéd hangzott el kettőjük közt:
Császár Attila (MTVA): Mi a véleménye arról, hogy Amerikából támogatták a magyar baloldal választási kampányát?
Gáti: Nincs véleményem. Nem ezért vagyok itt.
Császár Attila: Ez kormánybuktatásra alkalmas pénz volt ez a kétmilliárd, mit gondol?
Gáti: Ilyen hülyeséget nem kérdezhet tőlem, ugye?
Ezt is ajánljuk a témában
Nem véletlenül került a filozófus célkeresztjébe Magyarország és az illiberális demokrácia.
Gáti 1970 és 1986 között a New York-i Columbia Egyetem tanára és kutatóintézetének munkatársa volt. Itt barátkozott össze és került szoros munkakapcsolatba Zbigniew Brzezinskivel, az amerikai külpolitika egyik legnagyobb hatású stratégájával, egykori nemzetbiztonsági tanácsadóval.
1993-94-ben az amerikai külügyminisztérium tervező osztályán Európa- és Oroszország-ügyi főtanácsadóként alkalmazták,
munkája középpontjában a NATO-bővítés állt. 2000 óta oktat a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi tanulmányok posztgraduális iskolájában.
Felesége, a 77 éves Toby Gati Oroszország-szakértő, a '90-es években helyettes államtitkári beosztásban felügyelte Bill Clinton kormányában az amerikai külügy hírszerzési irodáját, ekkor lett Gáti Washingtonban igazán befolyásossá.
Ekkor készítették elő a közép-európai országok NATO-csatlakozását, Gáti pedig az említett főtanácsadói megbízást is kapta. Ez az iroda szervezte bő tíz évre rá a CIA-vel közösen az említett Közép-Európa-szimpóziumot. Toby Gati Bill Clinton tanácsadójaként is szolgált, illetve az elnök mellett működő nemzetbiztonsági tanácsadói hivatal a posztszovjet államokért felelős főigazgatója is volt.
Később pedig a Lukoil orosz energiaóriás igazgatótanácsába is beválasztották.
Mindeközben Gáti jó kapcsolatot ápolt a szintén budapesti születésű, nála néhány évvel idősebb Tom Lantossal (1928-2008), az amerikai képviselőház egyetlen holokauszttúlélő tagjával. Lantos a kétezres években a külügyi bizottság demokrata párti elnöke volt.
Nyitókép:montázs, Magyar Hírlap