Lázár János építési és közlekedési miniszter egy sajtóeseményen jelentette be a fejlesztéseket.
2024-ben elindulhat Zalaegerszeg csatlakozása a hazai gyorsforgalmi hálózathoz. Lázár János építési és közlekedési miniszter egy sajtóeseményen bejelentette, hogy a 44 kilométeres szakasz megépítésének teljes költségét 400 milliárd forintra becsüli – írta meg a Világgazdaság.
A miniszter elmondása szerint a kilométerenkénti 9,2 milliárd forintos költség még az M6-os fajlagos költségén is túltesz.
Lázár János a hétvégi Fenékpusztai eseményen arról beszélt, hogy 2024-ben a kormány minden idők legkomplexebb és legdrágább gyorsforgalmi fejlesztését indíthatja el. A tervek szerint jövőre újraindulna a 76-os út kétszer két sávos autópályává történő bővítése, vagyis a M76-os beruházás, amely Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötné. A beruházás becsült költsége 400 milliárd forint lenne, így a miniszter szerint ez az ország egyik legnagyobb közlekedési beruházása lehet.
Az M76-os autópálya első szakaszát 2020 októberében adták át az M7-es autópálya holládi csomópontja és Balatonszentgyörgy között. Ezt követte 2022 márciusában az M76-os új, közel három kilométeres szakaszának átadása, így a megyeszékhelyig tartó 55 kilométeres útvonalból eddig 8,6 kilométer készült el. A Zalaegerszeg és Fenékpuszta közötti 44 kilométeres szakaszra vonatkozóan a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2022 februárjában kiírta a kivitelezői közbeszerzési eljárásokat, azonban júniusban a beruházási stop miatt visszavonta.
Bár jelenleg nincs olyan kormányhatározat, amely engedélyezné a fejlesztést, ha a korábbi felhívásban szereplő műszaki tartalom alapján újraindulna,
az M76-os lehet az eddigi legdrágább gyorsforgalmi út Magyarországon.
A kilométerenkénti 9,2 milliárd forintos költség még az M6-os autópályáén is túlszárnyalja, amely 4,5 milliárd forintba került kilométerenként.
A szakasz magas költségeinek magyarázata lehet a tervezett komplexitás, mivel az M76-os tervei szerint része lesz a zalaegerszegi járműipari tesztpályának. A tervezett tíz kilométeres szakaszon nagy sebességű tesztek elvégzéséhez alakítanának ki tesztutat, amelyen harminchat híd épül, köztük négy völgyhíd és egy a Zala folyón átívelő híd is szerepel.
„Az említett, becsült beruházási összege a Sármelléktől – Zalaegerszeg keleti csomópontig történő megépítést tartalmazza, a jelzett költségben a 71. sz. főút tervezett 2x2 sávos keszthelyi bekötése mellett a sármelléki repülőtér bekötése, valamint Fenékpuszta és Sármellék között a 76. sz. főút fejlesztése is beleértendő” – írta válaszában az ÉKM.
Hozzátették, hogy 2022 nyarán leállított beruházások újraindítására, illetve folytatására vonatkozó felülvizsgálatok folyamatosan zajlanak, amely eredményeként a közelmúltban már számos döntés jelent meg közúti infrastruktúra-fejlesztések megindítására. Ilyen döntés volt többek között az 1342/2023. (VII.31.) vagy az 1239/2023. (VI.20.) Korm. határozat.
Hogy milyen szempontok alapján dönti el a kormány a beruházások elindítását, azt válaszolták, hogy a felülvizsgálatok során mindig mérlegelésre kerülnek az adott beruházás prioritásként való kezelését meghatározó tényezők úgymint pl. a társadalmi, gazdasági indokoltság, vagy egyéb szakmapolitikai szempontok.
A kormány régóta ismert, kiemelt célja, hogy valamennyi megyei jogú város 2x2 sávos bekötéssel rendelkezzen a gyorsforgalmi úti hálózatba, amely cél teljesítése érdekében az M76 Zalaegerszegig való folytatása még kiépítendő – magyarázta a szaktárca, hozzátéve, hogy beruházás 2022 nyarán történt felfüggesztése óta a tervek nem módosultak, a jövőben kiírandó közbeszerzési eljárások műszaki tartalma tekintetében pedig végleges döntés még nem született.
***
Nyitókép: MTI Fotó: Füzesi Ferenc
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet.
A Nyugat-Balkán integrációja nemcsak Magyarország, hanem az egész EU számára is gazdasági, biztonsági és geopolitikai előnyökkel jár.
Szijjártó Péter albániai látogatása során hangsúlyozta, a nyugat-balkáni térség országai 15 éve várnak az uniós csatlakozásra. Most az Unió újabb fejezetcsoportot nyitott meg.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
