Adatvédelmi, sőt nemzetbiztonsági kockázatokat is rejt a bíráknak szóló kérdőív

Több sebből is vérzik adatkezelési szempontból a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) által készített, a magyar bírák véleménynyilvánításáról szóló kérdőív, amelyet gyakorlatilag bárki kitölthet az egyesület honlapján keresztül és amiről korábbi cikkünkben írtunk – derült ki Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnökének szavaiból. 

A NAIH vezetőjét a felmérés adatvédelmi szempontjairól kérdeztük, elsősorban azért, mert erre vonatkozónak csak a kérdőív alján, az „Adatvédelmi és cookie-kra vonatkozó irányelvre” kattintva csupán az adatfeldolgozást végző, amerikai SurveyMonkey angol nyelvű általános adatkezelési tájékoztatója jelenik meg. 

Holott Péterfalvi szerint 

De emellett annak is szerepelnie kell benne, hogy amennyiben valakinek adatvédelmi problémája akad, akkor a NAIH-hoz fordulhat panasszal. Az nem elég, hogy valaki behivatkozik egy általános adatvédelmi tájékoztatót – jegyezte meg a hivatal elnöke. 

Péterfalvi Attila ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy milyen részletes és konkrét adatvédelmi tájékoztatót tartalmaz a most már online is kitölthető nemzeti konzultáció. 

A NAIH elnöke arra is kitért, hogy 

Márpedig az online azonosító is személyes adatnak minősül. 

Egy lapunknak nyilatkozó jogász ezzel kapcsolatban arra is felhívta figyelmünket, hogy 

Ahogy előző cikkünkben beszámoltunk róla, a kérdőív egyebek mellett azt akarja kideríteni, hogy a bírák milyen módon, témákban, fórumokon fejthetik ki véleményüket, el kell-e kerülniük a politikai elkötelezettség látszatát vagy kötelesek-e felszólalni a jogállamiság és a bírói függetlenség védelmében, amikor „ezek az alapvető értékek veszélybe kerülnek”.

De olyan kérdés is szerepel benne, hogy „Ön szerint az elmúlt 5 évben általánosságban hogyan változott a bírói véleménynyilvánítás szabadságának helyzete Magyarországon?”, illetve „Menyire számíthat és kitől védelemre, ha támadás érné, mert élt a véleménynyilvánítás szabadságával?”

Nyitókép: Ítélethirdetés a Szolnoki Törvényszéken (FOTÓ:MTI/Mészáros János)