Hiába anonim egy kérdőív, az online környezetben nem lehet 100 százalékig biztosítani, hogy ne lehessen visszafejteni valaki személyazonosságát az IP-cím alapján – mondta lapunknak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke.
Több sebből is vérzik adatkezelési szempontból a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) által készített, a magyar bírák véleménynyilvánításáról szóló kérdőív, amelyet gyakorlatilag bárki kitölthet az egyesület honlapján keresztül és amiről korábbi cikkünkben írtunk – derült ki Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnökének szavaiból.
A NAIH vezetőjét a felmérés adatvédelmi szempontjairól kérdeztük, elsősorban azért, mert erre vonatkozónak csak a kérdőív alján, az „Adatvédelmi és cookie-kra vonatkozó irányelvre” kattintva csupán az adatfeldolgozást végző, amerikai SurveyMonkey angol nyelvű általános adatkezelési tájékoztatója jelenik meg.
Holott Péterfalvi szerint
ennél azért sokkal komolyabb, magyar nyelvű tájékoztatásra lenne szükség, méghozzá olyan konkrétumokkal, hogy mi az adatkezelés jogalapja, ki az adatkezelő, az adatfeldolgozó, milyen jogai vannak az ívet kitöltő személynek.
De emellett annak is szerepelnie kell benne, hogy amennyiben valakinek adatvédelmi problémája akad, akkor a NAIH-hoz fordulhat panasszal. Az nem elég, hogy valaki behivatkozik egy általános adatvédelmi tájékoztatót – jegyezte meg a hivatal elnöke.
Péterfalvi Attila ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy milyen részletes és konkrét adatvédelmi tájékoztatót tartalmaz a most már online is kitölthető nemzeti konzultáció.
A NAIH elnöke arra is kitért, hogy
hiába anonim a kérdőív, az online környezetben nem lehet 100 százalékig biztosítani, hogy ne lehessen visszafejteni valaki személyazonosságát az IP-cím alapján.
Márpedig az online azonosító is személyes adatnak minősül.
Egy lapunknak nyilatkozó jogász ezzel kapcsolatban arra is felhívta figyelmünket, hogy
akár nemzetbiztonsági kockázatot is rejthet magában, ha egy amerikai adatkezelés során az IP cím alapján beazonosítanak magyar bírákat.
Ahogy előző cikkünkben beszámoltunk róla, a kérdőív egyebek mellett azt akarja kideríteni, hogy a bírák milyen módon, témákban, fórumokon fejthetik ki véleményüket, el kell-e kerülniük a politikai elkötelezettség látszatát vagy kötelesek-e felszólalni a jogállamiság és a bírói függetlenség védelmében, amikor „ezek az alapvető értékek veszélybe kerülnek”.
De olyan kérdés is szerepel benne, hogy „Ön szerint az elmúlt 5 évben általánosságban hogyan változott a bírói véleménynyilvánítás szabadságának helyzete Magyarországon?”, illetve „Menyire számíthat és kitől védelemre, ha támadás érné, mert élt a véleménynyilvánítás szabadságával?”
Nyitókép: Ítélethirdetés a Szolnoki Törvényszéken (FOTÓ:MTI/Mészáros János)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Nem gyakran történt eddig ilyen a román történelemben.
Több millió forintnyi cseh koronát követeltek az áldozattól.
Az adatvédelmi tippek segíthetnek a privát szféra megóvásában.
A lengyel miniszterelnök megvalósította, amiről azt hinnénk, hogy Európában lehetetlen: hatalomra kerülése után célba vette a független bíróságokat, beszántotta a közmédiát, és elkezdte levadászni politikai ellenfeleit.
Bírósági döntés tiltotta meg, hogy a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi archívumaiból kikérjen a sajtó a volt kancellárra vonatkozó dokumentumokat.
A Tisza Párt az „Szja-emelés: kiszivárgott Magyar Péterék terve, ez mindenkinek fájna” című cikk miatt indított pert.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
