Nem, a vizuális kultúra nem elegendő. És ami most következik tőlem, az egy konzervatív érvelés.
A szerző az LMP – Magyarország Zöld Pártja társelnöke
Mindig örömmel olvasom Francesca Rivafinoli írásait. Stílusérzéke és vehemenciája mindig okot ad arra, hogy érvelésével komolyan foglalkozzak, az ugyanis a gondolatom, hogy aki ilyen meggyőződéssel képviseli a saját igazát, az biztosan alaposan végig is gondolta mindazt, amit állít.
Rivafinoli azt kifogásolta, hogy tiltakoztam a művészettörténet tantárgy beolvasztása ellen. A stilisztikai kritikáira most nem térnék ki, és én magam nem fogok az ő szövegeit illetően ilyen kritikákat megfogalmazni; különben olyanok lennénk mi ketten, mint az interneten vitatkozó bármely két kommentelő – annál pedig ez egy sokkal fontosabb téma.
Kezdjük az elejével.
A kérdés valójában az, hogy az új Nemzeti Alaptanterv alapján a közoktatás kellő mélységben foglalkozik-e művészeti örökségünk továbbadásával.
Erre az első válasz a következő: az új NAT az első 3 év után a 4–10. évfolyamon heti egy, a 11. és a 12. évfolyamon nulla órát szán a vizuális kultúrára.
Valószínűleg a kormányzatot mindig védelmező szerző sem tartja ezt az óraszámot elegendőnek, különben cáfolatában szerepeltek volna konkrét óraszámok, esetleg konkrét érettségi követelmények. Ami konkrét adatként szerepelt, az az, hogy milyen alacsony a számaránya azoknak a diákoknak, akik a művészettörténetet választják érettségi tárgyként. Ezért indokolt a megszüntetés, állította a szerző.
Nos, én megnyitottam a linket, amit Francesca Rivafinoli bemásolt; kérem, hogy ezt ő is tegye meg.
Bőven nem a művészettörténet-érettségi a legkevésbé népszerű a diákok között, ezt ő is láthatja. A kérdés ezért az, hogy miért pont ezt volt érdemes megszüntetni.
És itt térünk rá a lényegre: nem, a vizuális kultúra nem elegendő. Ami pedig most következik tőlem, az egy konzervatív érvelés.
Azt írják a vizuális kultúra tantárgy érettségi követelményeiben, hogy a lényeg az „alkotva befogadás” – tehát az, hogy nem választjuk szét, hogy ki az, aki képes alkotni, illetve ki az, akinek megtanítjuk a művészet befogadásának képességét. Fontos, hogy rajzoktatásban mindenkinek része legyen, a képességek oktatása is kétségtelenül fontos.
De a művészettörténethez kapcsolódó lexikális tudás egyenesen elengedhetetlen, és önmagában érték. Felkészít a munkaerőpiacra? Nem. De nem csak ez az oktatás feladata.
A civilizációnk egyik alapja. Nem véletlenül volt önálló része a tantervnek a kommunizmus előtt hagyományosan Magyarországon.
Egyetértek azzal, hogy Magyarországon a műalkotások értelmezéséhez szükséges a Biblia ismerete – hiszen az európai művészet zsidó-keresztény fundamentumú. Nemrég volt egy botrány Franciaországban: muszlim diákok fölháborodtak azon, hogy az iskolában a tanár megmutatott nekik egy reneszánsz festményt, amelyen meztelen alakok is láthatók voltak.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem tartják meg óráikat a tanárok. Hogy miért? Mert egész egyszerűen féltik az életüket. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Akkor ezt szóvá is tettem, a jobboldali hozzászólók pedig kritizáltak, mondván, nem említettem meg, hogy a diákok muszlimok voltak. Rendben, ezt itt éppen korrigálom is.
De arra kérem önöket, vegyék figyelembe, hogy a felháborodásom onnan jön, hogy a magyar diákok sem fognak ilyen festményeket látni.
Azt írja a szerző, hogy nem baj, ha a diákok tanulnak „a tartós és jó párkapcsolat ismérveiről”. Egyetértek, de vegye tudomásul, hogy itt az európai civilizációban a művészetnél egyelőre nem találtunk ki jobb módot arra, hogy megtanítsuk egymásnak, milyen egy tartós és jó párkapcsolat. Tradicionálisan ezzel tanítottuk egymást ilyen fontos dolgokra.
Ne verjük szét ezt a tradíciót!
(Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt)
Ezt is ajánljuk a témában
Azok féltik az országot a tájékozatlanságtól és a csordaszellemtől, akik a Facebook algoritmusa által eléjük tett hírek alapján csodálkoznak rá többéves tényekre. Francesca Rivafinoli írása.
Magyar Péter 12 napja tartó kormányzása egy szempontból biztosan sikeres. Kovács András írása.
A kompetenciamérés a magyar közoktatás egyik legfontosabb adatforrása, szakértők szerint azonban az egyre több mérés közepette sokszor elmarad a valódi fejlesztés.
Miniszteri meghallgatásán kurtán-furcsán reagált az LMBTQ-propagandára vonatkozó kérdésre, kérdvén: láttunk-e már átműtött óvodást. De mi az igazság?
A szülőket ugyanakkor arra kérik, hogy figyeljék gyermekeik egészségi állapotát, különösen a köhögéssel járó tüneteket.
A szlovák kormány más „reformokat” is hirdetett: a 250 fő alatti iskolák bezárásával harmadával akarja csökkenteni az oktatás költségvetését.
A pártoknak a demokráciához való hozzáállása hasonlatos ahhoz, ahogy a párton belüli belső demokrácia működik.
Erre otthon is érdemes odafigyelni – például az íróasztalhoz használt székeknél!
Miközben az ellenzéki politikusok felszólalása zajlik, a kormányfő végig hangosan kommentál, időnként mutogat.
Semmiféle reform nem tud lezajlani a Németországot megfojtó nagy strukturális problémákban. Kohán Mátyás írása.