Gelencsér szerint a Márki-Zay Pétert kitermelő előválasztás valódi sikertörténet. Óriási megfejtés ez, valljuk be – abba ne tessék hagyni!
Kétségkívül akadnak figyelemreméltóbb dolgok a világban, mint a Momentum aktuális elnökének három nap alatt mindösszesen 42 reakciót kiváltó Facebook-posztja; talán mégis indokolt nem elmenni az írásmű mellett,
olyan szép koncentráltan jelenik meg benne az önbecsapás és a tájékozatlanság kudarcra predesztináló elegye.
„662 353” – ezzel a bűvös számmal indít a politikus, rámutatván, hogy ennyi ember vett részt a 2021-es előválasztás (egy héten át tartó) második fordulójában, ami rengeteg, hiszen „a 2022-es választások ellenzéki szavazóinak harmada”. Milyen következtetés vonható le ebből? Hogy az előválasztás mint eszköz „hatalmas számban mozgatta meg a változást akarókat”, noha „alig pár tucat helyen lehetett voksolni 2021 őszén az online szavazás mellett. Az emberek mégis az utcákra tódultak, és örömmel vettek részt egy olyan folyamatban, amelyben volt beleszólásuk abba, hogy ki állhasson szemben az állampárt jelöltjeivel”. Ergo – vonja le a következtetést a Momentum elnöke –
a sikeres precedensre építve a következő hónapokban is helyénvaló lenne előválasztásokat szervezni.
Az részletkérdés, hogy Gelencsér Ferenc azzal próbál az önkormányzati előválasztások mellett érvelni, hogy kifejezetten a 2021-es előválasztás második fordulójával példálózik, amikor pont nem a helyi jelöltekről döntöttek a résztvevők, hanem Orbán Viktor kihívójáról. Arról, hogy Budapest 1. sz. választókerületének jelöltje Gelencsér Ferenc legyen-e vagy Csárdi Antal, az első fordulóban lehetett szavazni, és a polgárok 60:40 arányban utóbbit kérték. „Hiszünk benne, hogy a választók képesek eldönteni, hogy melyik jelölt az alkalmasabb” –
írja most Gelencsér Ferenc, akiről a választók 2021-ben bölcsen döntöttek is, így maradt neki egy listás hely, a mezőny második felében, bizonyos Varga Ferenc és Bencze János között.
De vajon miért nem találták az ellenzéki polgárok kellően alkalmasnak a momentumos politikust? Erre adhat némi magyarázatot például azon meglátása, miszerint „alig pár tucat helyen lehetett voksolni 2021 őszén az online szavazás mellett”. Bár az előválasztás honlapja már nem működik, alapszintű tényellenőri képességek birtokában bárki elővarázsolhatja annak 2021. októberi archivált verzióját, amelyből szempillantás alatt kiderül: az előválasztás második fordulójában csak Budapesten mintegy 66 helyen lehetett személyesen az urnákhoz járulni, jórészt hét napon át, reggel nyolctól este fél hétig. Országszerte 775 (azaz 64,5 tucat) településen volt lehetőség voksolásra; Szabolcs-Szatmár-Beregben például Ibránytól Kótajon és Kemecsén át Balkányig ki voltak alakítva szavazópontok –
az, hogy abban a vármegyében mindösszesen 369 fő szavazott Fekete-Győr Andrásra az ott élő bő 400 ezer nagykorú magyar állampolgár közül, bizonyosan nem a szavazás hozzáférhetőségén múlt.
Ha meg azon múlt volna, az pláne ciki – semmiféle fideszes ármány nem akadályozta, hogy az ellenzéki pártok a mikroadományaikat időben összegyűjtve mindenki számára lehetővé tegyék az előválasztásokon való részvételt.
Annak fényében, hogy a Momentum kifejezetten értelmiségi pártként igyekszik pozicionálni magát, az úgynevezett M1-bámuló nyanyákkal szemben a széleskörűen tájékozott rétegek kedvenceként, különösen zavarba ejtő, hogy
a pártelnök már két év távlatából sem emlékszik az előválasztási Projekt paramétereire,
ráadásul eszébe se jut megkérni egy asszisztenst, hogy a biztonság kedvéért nézzen utána, hogy is zajlott a dolog, hanem inkább egy hibás premisszára építi az érvelését, sőt, a stratégiáját.
Sajátos megállapítás az is, hogy az előválasztás második fordulójában az emberek örömmel nyugtázták, hogy beleszólhatnak, ki állhasson szemben „az állampárt jelöltjeivel”. Ha jól rémlik, a csuda ízléses DK–Jobbik paktum után az első és a második forduló között érkezett egy villamos is, és többek között épp Gelencsér Ferenc választókerületének polgárai kaptak egy méretes maflást, amikor az első fordulóban általuk 46 százalékban preferált Karácsony Gergely neve a második fordulóban már fekete filccel áthúzva jelent meg a szavazólapon, a bázisdemokrácia dicsőségére. Így végül 76 százalékban leszavaztak Márki-Zay Péterre –
most pedig jön a főmomentumos, és a lehető legérzéketlenebb mozdulattal feltépi ezt a csúnya sebet, mondván, azok a szavazók önként és dalolva választották lelkesen a hódmezővásárhelyi jelöltet, mert szilárdan meg voltak győződve arról, hogy ő alkalmas.
Ehhez képest egész korrekt megállapításnak tűnik, hogy a 2021-es előválasztáson részt vett 662 ezer ember a „változást akarók” hatalmas hányada, csakhogy 2023-ban egy ellenzéki pártelnöknek nem feltétlenül ezt a számot kellene kiposztolnia, lenyűgözve annak nagyságától – már ha szándékában áll valaha rendes választást nyerni, amihez ez a tömeg nyilvánvalóan kevés.
Tovább árnyalja a képet, hogy az oly magas részvétellel lezajlott 2021-es előválasztáson a 106 egyéni körzetből mindössze 15-ben futott be momentumos jelölt; ezzel szemben jobbikos például 29 helyen nyert. Pártszempontból ez azért nem egy sikertörténet. Akkoriban ráadásul a Republikon Intézet a teljes népesség körében még 7 százalékosra mérte a Momentum támogatottságát, a pártot választani tudók körében pedig 10 százalékosra –
2023 októberére ugyanezen Republikon szerint a párt népszerűsége 5, illetve 7 százalékra csökkent.
Mindeközben – az összes népszerűtlen intézkedés és a szárnyaló infláció közepette – a Fidesz a teljes népesség körében 2021-hez képest kisebb arányban esett vissza, mint a Momentum; a pártot választók körében állítólag még minimálisan erősödött is, 42-ről 43 százalékra.
Ettől még persze az előválasztás lehet remek módszer, csak nem világos, hogyan lesz a folyamat végén sok-sok momentumos polgármester.
De mondhatná az ellenzéki szavazó, hogy sebaj, ott a másik Feri, az ellenzék esze és stratégája – csakhogy a Republikon most közzétett számait elnézve mintha ott is lennének gondok. „Most van egymillió szavazónk, én azt gondolom, hogy egy év múlva lesz másfél millió szavazónk” – jelentette ki a DK elnöke bő egy éve Gulyás Márton stúdiójában, hozzátéve: „Jövő tavasszal ennek a kormánynak a támogatottsága a mainál lényegesen kisebb lesz, és a mai ellenzéknek a támogatottsága, benne elsősorban a DK-nak, meg lényegesen magasabb lesz”.
Nos, a DK támogatottsága 2021, 2022 és 2023 októberében a teljes népesség körében egyformán 12 százalékos volt (a Medián szerint ráadásul jelenleg még ennyi se, hanem a Mi Hazánkhoz hasonlóan 7 százalék);
lehet választani, hogy vajon a mezőnyből intellektuálisan elvileg kiemelkedő Gyurcsány Ferenc még a saját pártjával kapcsolatban is ennyire kevéssé lát előre akár csak néhány hónappal, vagy a másfél millió szavazóra vonatkozó állítása alaptalan blöff és puszta áltatás volt csupán – egyik lehetőség se túl bizalomgerjesztő.
Az a 662 353 ellenzéki szavazó legalábbis ezeknél a Ferenceknél biztosan jobbat érdemel.
(Nyitókép forrása: Gelencsér Ferenc hivatalos Facebook-oldala)
Ezt is ajánljuk a témában
Többre vinné a Momentum, ha a választójog kiterjesztéséért folytatott kampány helyett előbb azon dolgozna, hogy egyáltalán vállalható legyen akár csak a 18 évesek számára. Francesca Rivafinoli írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha az iskolában „nem használhatjátok az agyatokat”, akkor lázadásképpen vessetek föl okos ötleteket a köztéri tüntetéseken. Az lenne az igazi, intellektuális forradalom. Francesca Rivafinoli írása.
„Kilenc átverve egyszer, az tizenöt, a tizenöt pedig szemrebbenés nélkül huszonkettő” – magyarázza az adószakértő. Francesca Rivafinoli írása.
Ha az uniós pénzek hazahozatalától és megfelelő elköltésétől csökken a várólista, akkor miért nő Ausztriában?
Gelencsér Ferenc Kijevben látogatta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
A kormány más utat választott, de Európában és Ukrajnában is tudják: a magyar emberek nem azonosak a magyar kormánnyal.
Most épp azt tudhattuk meg, hogy Berlin úszik az örömben és a felszabadultságban, a magyar konzervatívok viszont mérgesen Vlagyivosztokba vágynak. Francesca Rivafinoli írása.
Gulyás Gergely értékelése szerint az új tervekre a Tisza és a Demokratikus Koalíció közötti összefogás alapdokumentumaként kell tekinteni.
Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért fellebbezett.
Kergetve próbálta válaszra bírni a Tisza képviselőjét Bohár Dániel.
