Végül is parádés teljesítmény: a Momentum elnöke gyakorlatilag az összes megszólalásában téved – de tényleg, szó szerint mindegyikben

Kétségkívül akadnak figyelemreméltóbb dolgok a világban, mint a Momentum aktuális elnökének három nap alatt mindösszesen 42 reakciót kiváltó Facebook-posztja; talán mégis indokolt nem elmenni az írásmű mellett,

„662 353” – ezzel a bűvös számmal indít a politikus, rámutatván, hogy ennyi ember vett részt a 2021-es előválasztás (egy héten át tartó) második fordulójában, ami rengeteg, hiszen „a 2022-es választások ellenzéki szavazóinak harmada”. Milyen következtetés vonható le ebből? Hogy az előválasztás mint eszköz „hatalmas számban mozgatta meg a változást akarókat”, noha „alig pár tucat helyen lehetett voksolni 2021 őszén az online szavazás mellett. Az emberek mégis az utcákra tódultak, és örömmel vettek részt egy olyan folyamatban, amelyben volt beleszólásuk abba, hogy ki állhasson szemben az állampárt jelöltjeivel”. Ergo – vonja le a következtetést a Momentum elnöke –

Az részletkérdés, hogy Gelencsér Ferenc azzal próbál az önkormányzati előválasztások mellett érvelni, hogy kifejezetten a 2021-es előválasztás második fordulójával példálózik, amikor pont nem a helyi jelöltekről döntöttek a résztvevők, hanem Orbán Viktor kihívójáról. Arról, hogy Budapest 1. sz. választókerületének jelöltje Gelencsér Ferenc legyen-e vagy Csárdi Antal, az első fordulóban lehetett szavazni, és a polgárok 60:40 arányban utóbbit kérték. „Hiszünk benne, hogy a választók képesek eldönteni, hogy melyik jelölt az alkalmasabb” –

De vajon miért nem találták az ellenzéki polgárok kellően alkalmasnak a momentumos politikust? Erre adhat némi magyarázatot például azon meglátása, miszerint „alig pár tucat helyen lehetett voksolni 2021 őszén az online szavazás mellett”. Bár az előválasztás honlapja már nem működik, alapszintű tényellenőri képességek birtokában bárki elővarázsolhatja annak 2021. októberi archivált verzióját, amelyből szempillantás alatt kiderül: az előválasztás második fordulójában csak Budapesten mintegy 66 helyen lehetett személyesen az urnákhoz járulni, jórészt hét napon át, reggel nyolctól este fél hétig. Országszerte 775 (azaz 64,5 tucat) településen volt lehetőség voksolásra; Szabolcs-Szatmár-Beregben például Ibránytól Kótajon és Kemecsén át Balkányig ki voltak alakítva szavazópontok –

Ha meg azon múlt volna, az pláne ciki – semmiféle fideszes ármány nem akadályozta, hogy az ellenzéki pártok a mikroadományaikat időben összegyűjtve mindenki számára lehetővé tegyék az előválasztásokon való részvételt.

Annak fényében, hogy a Momentum kifejezetten értelmiségi pártként igyekszik pozicionálni magát, az úgynevezett M1-bámuló nyanyákkal szemben a széleskörűen tájékozott rétegek kedvenceként, különösen zavarba ejtő, hogy

ráadásul eszébe se jut megkérni egy asszisztenst, hogy a biztonság kedvéért nézzen utána, hogy is zajlott a dolog, hanem inkább egy hibás premisszára építi az érvelését, sőt, a stratégiáját.

Sajátos megállapítás az is, hogy az előválasztás második fordulójában az emberek örömmel nyugtázták, hogy beleszólhatnak, ki állhasson szemben „az állampárt jelöltjeivel”. Ha jól rémlik, a csuda ízléses DK–Jobbik paktum után az első és a második forduló között érkezett egy villamos is, és többek között épp Gelencsér Ferenc választókerületének polgárai kaptak egy méretes maflást, amikor az első fordulóban általuk 46 százalékban preferált Karácsony Gergely neve a második fordulóban már fekete filccel áthúzva jelent meg a szavazólapon, a bázisdemokrácia dicsőségére. Így végül 76 százalékban leszavaztak Márki-Zay Péterre –

Ehhez képest egész korrekt megállapításnak tűnik, hogy a 2021-es előválasztáson részt vett 662 ezer ember a „változást akarók” hatalmas hányada, csakhogy 2023-ban egy ellenzéki pártelnöknek nem feltétlenül ezt a számot kellene kiposztolnia, lenyűgözve annak nagyságától – már ha szándékában áll valaha rendes választást nyerni, amihez ez a tömeg nyilvánvalóan kevés.

Tovább árnyalja a képet, hogy az oly magas részvétellel lezajlott 2021-es előválasztáson a 106 egyéni körzetből mindössze 15-ben futott be momentumos jelölt; ezzel szemben jobbikos például 29 helyen nyert. Pártszempontból ez azért nem egy sikertörténet. Akkoriban ráadásul a Republikon Intézet a teljes népesség körében még 7 százalékosra mérte a Momentum támogatottságát, a pártot választani tudók körében pedig 10 százalékosra –

Mindeközben – az összes népszerűtlen intézkedés és a szárnyaló infláció közepette – a Fidesz a teljes népesség körében 2021-hez képest kisebb arányban esett vissza, mint a Momentum; a pártot választók körében állítólag még minimálisan erősödött is, 42-ről 43 százalékra.

Ettől még persze az előválasztás lehet remek módszer, csak nem világos, hogyan lesz a folyamat végén sok-sok momentumos polgármester.

De mondhatná az ellenzéki szavazó, hogy sebaj, ott a másik Feri, az ellenzék esze és stratégája – csakhogy a Republikon most közzétett számait elnézve mintha ott is lennének gondok. „Most van egymillió szavazónk, én azt gondolom, hogy egy év múlva lesz másfél millió szavazónk” – jelentette ki a DK elnöke bő egy éve Gulyás Márton stúdiójában, hozzátéve: „Jövő tavasszal ennek a kormánynak a támogatottsága a mainál lényegesen kisebb lesz, és a mai ellenzéknek a támogatottsága, benne elsősorban a DK-nak, meg lényegesen magasabb lesz”.

lehet választani, hogy vajon a mezőnyből intellektuálisan elvileg kiemelkedő Gyurcsány Ferenc még a saját pártjával kapcsolatban is ennyire kevéssé lát előre akár csak néhány hónappal, vagy a másfél millió szavazóra vonatkozó állítása alaptalan blöff és puszta áltatás volt csupán – egyik lehetőség se túl bizalomgerjesztő.

Az a 662 353 ellenzéki szavazó legalábbis ezeknél a Ferenceknél biztosan jobbat érdemel.

(Nyitókép forrása: Gelencsér Ferenc hivatalos Facebook-oldala)