Kétségkívül akadnak figyelemreméltóbb dolgok a világban, mint a Momentum aktuális elnökének három nap alatt mindösszesen 42 reakciót kiváltó Facebook-posztja; talán mégis indokolt nem elmenni az írásmű mellett,
olyan szép koncentráltan jelenik meg benne az önbecsapás és a tájékozatlanság kudarcra predesztináló elegye.
„662 353” – ezzel a bűvös számmal indít a politikus, rámutatván, hogy ennyi ember vett részt a 2021-es előválasztás (egy héten át tartó) második fordulójában, ami rengeteg, hiszen „a 2022-es választások ellenzéki szavazóinak harmada”. Milyen következtetés vonható le ebből? Hogy az előválasztás mint eszköz „hatalmas számban mozgatta meg a változást akarókat”, noha „alig pár tucat helyen lehetett voksolni 2021 őszén az online szavazás mellett. Az emberek mégis az utcákra tódultak, és örömmel vettek részt egy olyan folyamatban, amelyben volt beleszólásuk abba, hogy ki állhasson szemben az állampárt jelöltjeivel”. Ergo – vonja le a következtetést a Momentum elnöke –
a sikeres precedensre építve a következő hónapokban is helyénvaló lenne előválasztásokat szervezni.
Az részletkérdés, hogy Gelencsér Ferenc azzal próbál az önkormányzati előválasztások mellett érvelni, hogy kifejezetten a 2021-es előválasztás második fordulójával példálózik, amikor pont nem a helyi jelöltekről döntöttek a résztvevők, hanem Orbán Viktor kihívójáról. Arról, hogy Budapest 1. sz. választókerületének jelöltje Gelencsér Ferenc legyen-e vagy Csárdi Antal, az első fordulóban lehetett szavazni, és a polgárok 60:40 arányban utóbbit kérték. „Hiszünk benne, hogy a választók képesek eldönteni, hogy melyik jelölt az alkalmasabb” –
írja most Gelencsér Ferenc, akiről a választók 2021-ben bölcsen döntöttek is, így maradt neki egy listás hely, a mezőny második felében, bizonyos Varga Ferenc és Bencze János között.
De vajon miért nem találták az ellenzéki polgárok kellően alkalmasnak a momentumos politikust? Erre adhat némi magyarázatot például azon meglátása, miszerint „alig pár tucat helyen lehetett voksolni 2021 őszén az online szavazás mellett”. Bár az előválasztás honlapja már nem működik, alapszintű tényellenőri képességek birtokában bárki elővarázsolhatja annak 2021. októberi archivált verzióját, amelyből szempillantás alatt kiderül: az előválasztás második fordulójában csak Budapesten mintegy 66 helyen lehetett személyesen az urnákhoz járulni, jórészt hét napon át, reggel nyolctól este fél hétig. Országszerte 775 (azaz 64,5 tucat) településen volt lehetőség voksolásra; Szabolcs-Szatmár-Beregben például Ibránytól Kótajon és Kemecsén át Balkányig ki voltak alakítva szavazópontok –
az, hogy abban a vármegyében mindösszesen 369 fő szavazott Fekete-Győr Andrásra az ott élő bő 400 ezer nagykorú magyar állampolgár közül, bizonyosan nem a szavazás hozzáférhetőségén múlt.
Ha meg azon múlt volna, az pláne ciki – semmiféle fideszes ármány nem akadályozta, hogy az ellenzéki pártok a mikroadományaikat időben összegyűjtve mindenki számára lehetővé tegyék az előválasztásokon való részvételt.