Többre vinné a Momentum, ha a választójog kiterjesztéséért folytatott kampány helyett előbb azon dolgozna, hogy egyáltalán vállalható legyen akár csak a 18 évesek számára.
„Néhány szomszédos országban már sikerült, itt miért ne történhetne meg?” – teszi fel a kérdést a Momentum, buzdítva minket annak támogatására, hogy a szomszédos Málta, a szomszédos Belgium, a szomszédos Görögország, a szomszédos Németország, valamint az egy szem tényleg szomszédos Ausztria fiataljaihoz hasonlóan
itthon is voksolhassanak a 16-17 évesek a 2024. évi európai parlamenti választásokon.
Hamarosan még alkotmánymódosítási javaslatot is benyújt a párt az Ügy érdekében, mármint hogy Cseh Katalin esetleg pesti gimnazisták szavazatainak segítségével tájékoztassa további öt évig az EP plenáris ülését például arról, hogy Magyarországon a helyi lapokban már egy szó sincs városi történésekről, halászléfőző versenyekről vagy kulturális eseményekről, mert ehelyett arról cikkeznek mind, hogy
Orbán Viktor a bölcs vezető, Brüsszel pedig nemváltó műtétekre kényszerít bölcsődéseket.
E sorok írásának pillanatában a Veszprém vármegyei hírportál fő híre a Veszprémi Szakképzési Centrum fennállásának 75. évfordulója, második kiemelt cikke pedig a „Hétvége a Bakonyban – Három programot, két túrát ajánlunk” címet viseli (csuhéfonás Lókúton, például); a borsodi portál a miskolci Avas szálló felújítását tárgyalja kiemelten, a somogyi lap az ország legolcsóbb utcáját kereste fel Nágocson, a hevesi pedig a hatvani maskaraverseny mellett címlapon „mutatja” a vármegye hétvégén ügyeletes patikáit;
az Orbán Viktorral kapcsolatos hírek száma 0 és 1 között mozog, és még asztali gépen is minimum nyolcat kell görgetni az egérrel ahhoz, hogy leássunk hozzá.
Tehát menten aláírom én a választói korhatár lejjebb szállítására irányuló petíciót, ha a Momentum ifjúsági tagozata nyomatékosan elhatárolódik a Cseh Katalin-i típusú demagóg felszólalásoktól, és a korosztály hozzáadott értékét bizonyítva szorgalmazza a fals árulkodás beszüntetését, továbbá rámutat az árnyalt gondolkodás fontosságára, előmozdítandó egy magasabb színvonalú politikai kultúrát – ehelyett azonban a TizenX vezetője sajnos azt tudja érvként felhozni, hogy a 16-17 évesek „legalább nem csak az M1-et nézik egész nap” (míg az átlag negyvenes például azt bámulja nullahuszonnégyben, ugye).
A TikTokon az influenszer bezzeg maga a megtestesült elfogulatlan közszolgálatiság.
Ezért a színvonalért nem feltétlenül érdemes plusz 198 573 darab szavazólapot legyártani: az alapján, hogy 2019-ben a 8,4 millió példányhoz 81 tonna papírt kellett felhasználni, 2024-ben a 16-17 évesek EP-szavazáson való részvétele 1,9 tonna papírba kerülne, ha csak a szavazólapot számoljuk, egyebeket nem.
Ennek úgynevezett karbonlábnyoma még újrahasznosított papír esetén is bő másfél tonna szén-dioxid-egyenérték lenne –
ami természetesen bőven megéri, ha a demokrácia forog kockán; ha azonban az egésznek annyi a haszna, hogy a 720 tagú Európai Parlamentben majdan helyet foglaló 21 magyar politikus között 0 vagy szűk 1 fővel több lehetne az olyan, aki szorgalmazza a vétójog eltörlését és ezáltal a kisebb országok érdekérvényesítő képességének drasztikus csökkentését, akkor már kérdésessé válik, vajon érdemes-e ezért kivágni néhány szép szál fát.
Ha az önkormányzati választásokon is választójoghoz kívánná juttatni a Momentum a 16–17 éveseket, abban nyomokban akár még ráció is lehetne, na de kifejezetten és kizárólag az EP-választásokon?
Ahhoz érett a 16 éves, hogy a brüsszeli boszorkánykonyhát és az uniós költségvetést átlássa, ahhoz viszont nem, hogy a faluja polgármesterjelöltjeinek kézzelfogható, konkrét terveiről döntsön?
A kezdeményezés persze alapvetően üdvözlendő: néhány napja még arról volt szó, hogy a magyar diákokból a gondolkodás képességét is kiöli az iskola, amely folytonos magolásra kötelez és fölösleges információkkal tömi az agyakat ahelyett, hogy az Élethez szükséges készségekkel vértezné fel a fiatalokat – erre most jönnek nagyjából ugyanezen fiatalok, és rámutatnak: „ez a generáció tájékozott, fogékony az új ismeretekre”, és rendelkezik az ahhoz szükséges készségekkel és háttértudással, hogy megalapozott ítéletet hozzon pártprogramokról és politikusi nyilatkozatokról.
Teljes egészében a NER idején végezte tanulmányait, és zsenge 16 éves korára már kifejlődött, értő honpolgár vált belőle.
Nem tudom, nekem ennyire azért nincs jó véleményem az oktatásról, de ha az érintettek állítják, akkor hajlandó vagyok felülvizsgálni az álláspontomat.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha az iskolában „nem használhatjátok az agyatokat”, akkor lázadásképpen vessetek föl okos ötleteket a köztéri tüntetéseken. Az lenne az igazi, intellektuális forradalom. Francesca Rivafinoli írása.
Üdítő látni azt is, hogy fiatalok kifejezetten úgy érzik, szavazatukkal érdemben befolyásolnák jövőjüket egy úgynevezett diktatúrában – valamiért a Kádár-korszakban nem érezték szükségét a kamaszok, hogy ők is voksolhassanak a Hazafias Népfrontra.
További pozitív tényező, hogy ezek szerint
a jövőben nincs ok bárkit is leszólni azért, mert érettségi nélkül, nyugdíjas melósként bátorkodik megjelenni a szavazóhelyiségben.
Ha kimondjuk, hogy egy spontán szegregálódott budai alapítványi iskola nyáron vitorlázó, télen Kitzbühelben síelő tinédzser tanulója van elég széles látókörű ahhoz, hogy megfontolt döntést hozzon az uniós kül- és biztonságpolitika irányvonaláról, akkor logikusan az ásotthalmi segédmunkástól se vitathatjuk el, hogy nyolc általánossal a birtokában bölcsen véleményezheti az európai migrációs paktumot.
Miközben azért azt is sejteni véljük, hogy ami itt történik, az valójában egy ügyes adatbázis-építés –
a petíciós ív kötelezően kitöltendő „25 évnél fiatalabb vagyok-e” rovatára például nem feltétlenül lenne szükség a 16 évesek választójogának szorgalmazásához, de abból nyilván baj nem lehet, ha megvan a pártnál ez az információ.
Az ezen túlmenő pártpolitikai haszon azonban minimum kétséges: Ausztriában 2019-ben még a 16–29 évesek körében a Zöldek lettek az elsők az EP-választásokon, a liberális NEOS pedig (ötödik helyezettként) 14 százalékot tudott elérni ebben a korcsoportban, az aktuális felmérések viszont arra utalnak, hogy 2024-ben már az ottani fiatalok relatív többsége is (25 százalék) a jobbos Szabadságpártra szavazna. Bár körükben a Zöldek továbbra is jóval kedveltebbek az átlagnál, a Momentum testvérpártjának nevezhető NEOS-t csupán 7 százalékuk választaná, ami alig haladja meg a párt 6 százalékos népszerűségét. Hasonló tendenciák voltak megfigyelhetőek a legutóbbi, nem hivatalos németországi „ifjúsági választásokon” az AfD előretörésével – a balliberális Frankfurter Rundschaunak egy professzor ezzel kapcsolatban rá is mutatott, hogy a médiában „aránytalanul sok balos és zöld fiatalt lehet látni, viszont csak kevés konzervatív beállítottságút. Ennek oka, hogy egyes szerkesztőségek a saját politikai preferenciáik alapján hívják meg a vendégeket, ezért a beszélgetős műsorok résztvevői ritkán reprezentatívak a lakosság egészére nézve”.
Ezt is ajánljuk a témában
Még olyan középiskola is akad, ahol a jobboldali pártok összesítve 88(!) százalékot értek el! Francesca Rivafinoli szemléje.
Lelkesítőnek hathatnak tehát a diáktüntetéseken akár ezres nagyságrendben mocskosfideszező tanulók, egy júliusi MTA-kutatás szerint azonban a 16–29 évesek körében a sorrend úgy néz ki, hogy
megosztott első helyezett a Fidesz és a „Nem tudja” (15 százalékkal), nyomukban a Kutyapárt és a „Nem menne el választani” (14 százalék), utána hatalmas szakadék, majd következik a Mi Hazánk. A Momentum a Jobbikkal egyetemben 6 százalékot kapott a felmérésben.
Összevethetjük mindezt a közvélemény-kutató cégek számaival, náluk is hasonló nagyságrendeket fogunk látni.
Ami annak fényében különösen is elgondolkodtató lehetne a Momentum számára, hogy egyébként az MTA-kutatás szerint a magyar fiatalok 33 százaléka elsődlegesen liberális, européer/nyugatos vagy zöld gondolkodású, míg csupán 9 százalékuk minősíti magát első helyen jobboldalinak vagy konzervatívnak. Lehetséges tehát, hogy többre vinné a Momentum, ha a választójog kiterjesztéséért folytatott kampány helyett előbb azon dolgozna, hogy minőségileg egyáltalán vállalhatóvá és választhatóvá váljék akár csak a 18 éves liberálisok számára.
(Nyitókép: képernyőfotó)
Ezt is ajánljuk a témában
Természetesen Cseh Katalin állításával ellentétben Európára nem Orbán Viktor jelent veszélyt, hanem a Cseh Katalinhoz hasonló alvajáró liberálisok. Kohán Mátyás írása.
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Cipruson kerülhet napirendre egy új diplomáciai stratégia, amely a kontinens saját szerepét erősítené a békefolyamatban.
Az Európai Bizottság közvetlenül a választások előtt megmérte, a magyarok hány százaléka elégedett az életével. Francesca Rivafinoli írása.
A férfi ellen kábítószer-kereskedelem bűntette miatt van érvényben nemzetközi elfogatóparancs.
Magyar Péter a sajtóhírek szerint polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt (vagy főosztályvezetőt) akar csinálni az ukrán kémbotrány egyik kulcsfigurájából.
