Persze, naná, írjuk alá, szavazzuk meg – hadd traktálja Cseh Katalin még öt évig az EP plenáris ülését mindenféle szürreális butaságokkal!

„Néhány szomszédos országban már sikerült, itt miért ne történhetne meg?” – teszi fel a kérdést a Momentum, buzdítva minket annak támogatására, hogy a szomszédos Málta, a szomszédos Belgium, a szomszédos Görögország, a szomszédos Németország, valamint az egy szem tényleg szomszédos Ausztria fiataljaihoz hasonlóan

Hamarosan még alkotmánymódosítási javaslatot is benyújt a párt az Ügy érdekében, mármint hogy Cseh Katalin esetleg pesti gimnazisták szavazatainak segítségével tájékoztassa további öt évig az EP plenáris ülését például arról, hogy Magyarországon a helyi lapokban már egy szó sincs városi történésekről, halászléfőző versenyekről vagy kulturális eseményekről, mert ehelyett arról cikkeznek mind, hogy

E sorok írásának pillanatában a Veszprém vármegyei hírportál fő híre a Veszprémi Szakképzési Centrum fennállásának 75. évfordulója, második kiemelt cikke pedig a „Hétvége a Bakonyban – Három programot, két túrát ajánlunk” címet viseli (csuhéfonás Lókúton, például); a borsodi portál a miskolci Avas szálló felújítását tárgyalja kiemelten, a somogyi lap az ország legolcsóbb utcáját kereste fel Nágocson, a hevesi pedig a hatvani maskaraverseny mellett címlapon „mutatja” a vármegye hétvégén ügyeletes patikáit;

Tehát menten aláírom én a választói korhatár lejjebb szállítására irányuló petíciót, ha a Momentum ifjúsági tagozata nyomatékosan elhatárolódik a Cseh Katalin-i típusú demagóg felszólalásoktól, és a korosztály hozzáadott értékét bizonyítva szorgalmazza a fals árulkodás beszüntetését, továbbá rámutat az árnyalt gondolkodás fontosságára, előmozdítandó egy magasabb színvonalú politikai kultúrát – ehelyett azonban a TizenX vezetője sajnos azt tudja érvként felhozni, hogy a 16-17 évesek „legalább nem csak az M1-et nézik egész nap” (míg az átlag negyvenes például azt bámulja nullahuszonnégyben, ugye).

A TikTokon az influenszer bezzeg maga a megtestesült elfogulatlan közszolgálatiság.

Ezért a színvonalért nem feltétlenül érdemes plusz 198 573 darab szavazólapot legyártani: az alapján, hogy 2019-ben a 8,4 millió példányhoz 81 tonna papírt kellett felhasználni, 2024-ben a 16-17 évesek EP-szavazáson való részvétele 1,9 tonna papírba kerülne, ha csak a szavazólapot számoljuk, egyebeket nem.

ami természetesen bőven megéri, ha a demokrácia forog kockán; ha azonban az egésznek annyi a haszna, hogy a 720 tagú Európai Parlamentben majdan helyet foglaló 21 magyar politikus között 0 vagy szűk 1 fővel több lehetne az olyan, aki szorgalmazza a vétójog eltörlését és ezáltal a kisebb országok érdekérvényesítő képességének drasztikus csökkentését, akkor már kérdésessé válik, vajon érdemes-e ezért kivágni néhány szép szál fát.

Ha az önkormányzati választásokon is választójoghoz kívánná juttatni a Momentum a 16–17 éveseket, abban nyomokban akár még ráció is lehetne, na de kifejezetten és kizárólag az EP-választásokon?

A kezdeményezés persze alapvetően üdvözlendő: néhány napja még arról volt szó, hogy a magyar diákokból a gondolkodás képességét is kiöli az iskola, amely folytonos magolásra kötelez és fölösleges információkkal tömi az agyakat ahelyett, hogy az Élethez szükséges készségekkel vértezné fel a fiatalokat – erre most jönnek nagyjából ugyanezen fiatalok, és rámutatnak: „ez a generáció tájékozott, fogékony az új ismeretekre”, és rendelkezik az ahhoz szükséges készségekkel és háttértudással, hogy megalapozott ítéletet hozzon pártprogramokról és politikusi nyilatkozatokról.

Nem tudom, nekem ennyire azért nincs jó véleményem az oktatásról, de ha az érintettek állítják, akkor hajlandó vagyok felülvizsgálni az álláspontomat.

Üdítő látni azt is, hogy fiatalok kifejezetten úgy érzik, szavazatukkal érdemben befolyásolnák jövőjüket egy úgynevezett diktatúrában – valamiért a Kádár-korszakban nem érezték szükségét a kamaszok, hogy ők is voksolhassanak a Hazafias Népfrontra.

További pozitív tényező, hogy ezek szerint

Ha kimondjuk, hogy egy spontán szegregálódott budai alapítványi iskola nyáron vitorlázó, télen Kitzbühelben síelő tinédzser tanulója van elég széles látókörű ahhoz, hogy megfontolt döntést hozzon az uniós kül- és biztonságpolitika irányvonaláról, akkor logikusan az ásotthalmi segédmunkástól se vitathatjuk el, hogy nyolc általánossal a birtokában bölcsen véleményezheti az európai migrációs paktumot.

Miközben azért azt is sejteni véljük, hogy ami itt történik, az valójában egy ügyes adatbázis-építés –

Az ezen túlmenő pártpolitikai haszon azonban minimum kétséges: Ausztriában 2019-ben még a 16–29 évesek körében a Zöldek lettek az elsők az EP-választásokon, a liberális NEOS pedig (ötödik helyezettként) 14 százalékot tudott elérni ebben a korcsoportban, az aktuális felmérések viszont arra utalnak, hogy 2024-ben már az ottani fiatalok relatív többsége is (25 százalék) a jobbos Szabadságpártra szavazna. Bár körükben a Zöldek továbbra is jóval kedveltebbek az átlagnál, a Momentum testvérpártjának nevezhető NEOS-t csupán 7 százalékuk választaná, ami alig haladja meg a párt 6 százalékos népszerűségét. Hasonló tendenciák voltak megfigyelhetőek a legutóbbi, nem hivatalos németországi „ifjúsági választásokon” az AfD előretörésével – a balliberális Frankfurter Rundschaunak egy professzor ezzel kapcsolatban rá is mutatott, hogy a médiában „aránytalanul sok balos és zöld fiatalt lehet látni, viszont csak kevés konzervatív beállítottságút. Ennek oka, hogy egyes szerkesztőségek a saját politikai preferenciáik alapján hívják meg a vendégeket, ezért a beszélgetős műsorok résztvevői ritkán reprezentatívak a lakosság egészére nézve”. 

Lelkesítőnek hathatnak tehát a diáktüntetéseken akár ezres nagyságrendben mocskosfideszező tanulók, egy júliusi MTA-kutatás szerint azonban a 16–29 évesek körében a sorrend úgy néz ki, hogy

Összevethetjük mindezt a közvélemény-kutató cégek számaival, náluk is hasonló nagyságrendeket fogunk látni.

Ami annak fényében különösen is elgondolkodtató lehetne a Momentum számára, hogy egyébként az MTA-kutatás szerint a magyar fiatalok 33 százaléka elsődlegesen liberális, européer/nyugatos vagy zöld gondolkodású, míg csupán 9 százalékuk minősíti magát első helyen jobboldalinak vagy konzervatívnak. Lehetséges tehát, hogy többre vinné a Momentum, ha a választójog kiterjesztéséért folytatott kampány helyett előbb azon dolgozna, hogy minőségileg egyáltalán vállalhatóvá és választhatóvá váljék akár csak a 18 éves liberálisok számára.

(Nyitókép: képernyőfotó)