Nesze neked, Hamász: már a német tinik is a migránsellenes AfD-re szavaznak!

Az már önmagában okozott némi meghökkenést, hogy a Kelet-Németországnál messze progresszívebb Hessenben az AfD lazán előretört a második helyre a múlt vasárnapi tartományi választásokon, miként a művelt-jómódú Bajorországban is bejött harmadiknak, méghozzá a CSU és a szintén jobbközép Szabad Választók mögé, na de

A korábbi tendenciák alapján a Zöldek joggal szorgalmazták a választójog alsó korhatárának csökkentését; hiszen az ifjak trendi zöldek és lázadóan balosok, tehát a gimnazisták gyakorlatilag reflexből húznák be az ikszet Baerbockékra, ha szabad lenne nekik. Hessenben például 2018-ban a 25 év alattiak körében 26 százalékkal győztek a Zöldek – sima ügy, gondolhatnánk. Csakhogy azóta eltelt öt év, benne némi konkrét tapasztalatszerzési lehetőséggel; így történhetett, hogy múlt vasárnap a 18–24 éves hesseni választóknak már csupán 15 százaléka szavazott a Zöldekre; ennél kisebb arányban csak a 70 év felettiek vonzódnak hozzájuk.

a párt egyedül a 70 felettieknél szerepelt gyengén; náluk a Zöldeket is alulmúlva negyedik lett.

Van ráadásul Németországban egy olyan szokás, hogy az iskolások a választások előtti héten hetedik osztálytól fölfelé (állampolgárságtól függetlenül) részt vehetnek egy „juniorválasztáson” és/vagy egy U18-szavazáson, ahol játékból, de egyben közvélemény-kutatás jelleggel is leadhatják voksaikat, mint a nagyok. Nos, ezek a kiskorúak Hessenben 2018-ban közel 30 százalékot adtak a Zöldeknek, idén mindössze tizenegyet. 18,5 százalékpontos zuhanás;

Hasonlóan alakul a helyzet Bajorországban is: ott ugyan a Zöldek a 35 év alatti korosztályokban többnyire még becsusszannak a második helyre (sőt, a München melletti Starnbergben, Németország leggazdagabb településén például a gimnazisták körében most is 25 százalékon szárnyalnak, igaz, ott a felnőtteknél is 22 százalékot könyvelhetnek el), összességében azonban a bajor kiskorúaknál a párt támogatottsága öt év alatt majdnem megfeleződött, míg az AfD-é nagyjából megduplázódott.

Megy is az ötletelés, hogy mire vezethető ez vissza – a gazdasági problémák, a fiatalok lecsúszástól való félelme és némi „le kellett volna menni vidékre” mellett a szakértők lehetséges magyarázatként emlegetik az AfD igen sikeres TikTok-videóit, amelyek elsősorban a fiatal fiúkat szólítják meg, mármint azokat, akik se nem migránsok, se nem valamely szexuális kisebbség tagjai, és ezért mostanság kicsit elhanyagolva érezhetik magukat. „Hogyan szerezz barátnőt”, ilyen típusú praktikus tartalmakat kell elképzelnünk; a jótanácsok között pedig szerepel, hogy „ne nézz pornót, ne szavazz a Zöldekre”, viszont „menj ki a friss levegőre” és légy patrióta.

A hírportálok kommentszekcióiban ugyanakkor sorjáznak a politikailag kevésbé korrekt megfejtések: népszerű vélemények szerint a kamaszok egyszerűen nem szokták szeretni, ha azt mondogatják nekik, ne vezess autót, ne egyél húst, ne zuhanyozz hosszan, vedd fel szépen a maszkot és légy megértő, ha sorozatos multikulturális tömegverekedések miatt bezár a strand. Mások úgy vélik, a pártpreferenciák eltolódásánál egyszerűen arról van szó, hogy a fiatalok – különösen azok, akik másodmagukkal német anyanyelvűek az osztályban – egyre inkább úgy érzik:

Az mindenesetre logikusnak tűnik, ha a polgárpukkasztásra vágyó fiatal nem annyira az uniós klímacélok legstréberebb mainstream követőire és az iskolától a templomig mindenhol egyformán lobogó zászlóra voksol, hanem inkább sokkolóan beköveti az AfD-t.

(Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

***