A kiadvány olyan, állítólagosan közveszélyes megállapításokat tartalmaz, mint hogy „a biológiai nem meg nem változtatható és bináris, a személyiség fluid és sokszínű”;
hogy a gyerekeket a szeretetbombázás érzelmi manipulációjával megkörnyékező transzkultusszal szemben a „kommunikáció, a logika és a szeretet fegyverével” kell fellépni, mindenkor elismerve és tiszteletben tartva a gyerek érzéseit és biztosítva őt arról, hogy bármi történik is, a szülei szeretni fogják, továbbá hogy nem kinyilatkoztatni kell, hanem kérdéseket feltenni, rámutatva a hiányzó logikára (mint például: ha a nemet meg lehet változtatni, akkor a nemzetiséget vagy az életkort miért nem? ha a gender fluid, miért nem váltogatható mindkét irányban? ha nem fluid, hanem fix, akkor pontosan hány éves kortól? satöbbi).
Olvashatunk benne továbbá olyan triviális megállapításokat, hogy a szülőnek igenis meg kell szabnia bizonyos határokat, átgondolva, hogy mi az, amiben viszont nyugodtan engedhet vagy ahol egyenesen fölösleges korlátoznia a kamaszt, valamint hogy nem jutalmazáson/büntetésen alapuló kontrollt kell gyakorolni, hanem a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot kell kiépíteni.