Vásárlási láz, boltkórosság, vagy evolúciós ösztön miatt vásárolunk ennyit? – pszichológust kérdeztünk a Black Friday akciókról

A Black Friday – magyarul „fekete péntek” – a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban. A tengerentúlon ez a nap 1966 óta hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. 

Idén november 24-étől készülnek a vásárlói rohamra az üzletek – írta meg a Világgazdaság. Mint a lap összeállításból az is kiderül: az elnevezés onnan ered, hogy a kereskedelmi könyvelésben hagyományosan fekete színnel jelölik a nyereséget, míg piros színnel a veszteséget. E napon a jelentős akcióknak köszönhetően pedig komoly bevételekre tehetnek szert.

Mint a lap felidézte: Magyarországon első alkalommal 2014. november 28-án tartották meg a kiskereskedelemben a Black Friday nevű akciót. Idehaza nem ritka, hogy egyes üzletek akár 50 százalék feletti árkedvezménnyel igyekeznek becsalogatni a vásárlókat.

Szakértő: Őskori félelmekre játszanak rá a reklámok

„A fogyasztói viselkedés az egyik legfelkapottabb kutatási terület manapság több okból is. Egyrészt azért, mert a mai fogyasztói viselkedés fogja meghatározni a fenntartható fejlődést 10-15 év múlva. A világ képét bő egy-másfél évtized múlva az határozza meg, hogy jelenleg milyen fogyasztói szokások az uralkodóak” – értékelt lapunk kérdésére válaszolva Roboz Zsóka, pszichológus. 

Mint hozzátette: „van egy nagyon mélyen kódolt, evolúciós nyomás bennünk arra, – ez még a régi gyűjtögető életmódból fakad – hogy 

Erre volt példa a koronavírus-járvány kitörésekor eluralkodó WC-papír-, tészta- vagy cukorfelvásárlási láz” – mutatott rá a szakember.

A pszichológus szerint „a gyűjtögető életmód tehát egy velünk született félelem a nélkülözéstől, és ilyenkor ez aktiválódik. Ez egy hihetetlen nyomás bennünk, és a reklámok erre játszanak rá. Itt jelenik meg a profitmaximalizálás, hogy mikét lehet manipulálni a fogyasztókat. Ez pedig színtiszta pszichológia. 

 és vásárlásra, felhalmozásra ösztönözze” – hívta fel a figyelmet.

Roboz Zsóka kérdésre válaszolva arra is kitért: az evolúciós elméletek mellett a vásárlási szokásainkat a versenyszellem is befolyásolja. „Ekkor a vásárlóban azt pingetik meg, hogy legyen résen, és szerezze meg elsőként a környezetében az adott terméket. Ettől dominánsnak tűnhet. Vannak olyan oldalak, amelyek azt is feltűntetik, hogy egy bizonyos árucikkből mennyi van még raktáron. Ezzel is az a kereskedők célja, hogy spanolják a vevőt, hogy ne maradjon le a kihagyhatatlan ajánlatról.”

Van, aki ölni is képes egy-egy státuszszimbólumért

A szakértő arra is kitért, hogy ilyen helyzetekben a vásárlókban megemelkedik az adrenalin szintje, és a racionális döntések helyett érzelmi alapúakat hoznak. Ilyenkor sokszor rosszul választanak, főleg ha anyagi kérdésekről van szó. 

„Mikor a pszichénket elárasztja az adrenalin, akkor korlátozottan képes befogadni információkat, ezért csak azokat a tényeket kezeli, amelyek közel állnak a döntéséhez. Ilyenkor fordulhat elő, hogy túlköltekezünk. Míg az evolúciós kód aktiválódásakor olyan dolgokat vásárolunk, amire szükségünk van, addig, mikor a versenyszellem hat ránk, akkor teljesen felesleges termékeket szerzünk be” – hívta fel a figyelmet.

„A harmadik befolyásoló tényező az egoharc. Ez azoknál áll fenn, akik nem engedhetnének meg maguknak bizonyos árucikkeket, de azok státuszszimbólumként funkcionálnak náluk. Így amikor akciósan vagy nyomott áron elérhetők, például a Black Friday kampányok során, akkor akár ölni is képesek értük. Ez az első félórában a legijesztőbb kívülről nézve, mert akkor fogynak a készletek, zajlik a harc a felhalmozási javakért. 

egy eladót elsodort nyitás után az üzletbe beáramló tömeg, és miután a földre került, nem vettek róla tudomást, és agyontaposták. Ez az egóról szól, hogy kifelé a gazdaság látszatát keltsék” – húzta alá Roboz Zsóka.

Mikortól beszélhetünk boltkórosságról?

Arra a kérdésre, hogy mikor kell akár szakemberhez fordulni a „boltkórosság” miatt, a pszichológus azt válaszolta, hogy „sosem szabad a lázat annyira enyhíteni, hogy a beteg kihűljön. Akkor kell aggódni, ha már a viselkedésünket, a gondolkodásunkat, sőt még a társas kapcsolatainkat is befolyásolja a vásárlás vagy a különböző online piaci terek böngészése. 

– jelentette ki Roboz Zsóka.

„Ha van bennünk valami vákuum, valami hiányérzet, azt pillanatnyilag be tudjuk azzal tölteni, hogy vásárolunk akár offline, akár online, mert ez is egyfajta sikerélményt ad. De ez ugyanolyan, mint a kábítószer: egy idő után egyre több kell, egyre gyakrabban, hogy a megfelelő hatást elérjük. A boltkórosság is ilyen, egyre több kell belőle, egyre gyakrabban, ahhoz, hogy a függő jól érezze magát. Aztán miután kielégült mélyebbre esik vissza, mert ez a vákuum, ez a hiányérzet nem töltődik fel. Ezt csak úgy lehet kezelni, hogy 

Ez lehet egy gyermekkori trauma vagy az, hogy nem működik jól a párkapcsolata, vagy feleslegesnek érzi magát, például a munkahelyén” – hangzott el.

„Amíg ezek nincsenek tudatossá téve, össze-vissza kezeli a segítségre szoruló mindenfélével: túlzásba vitt vásárlással, alkoholfogyasztással vagy evéssel. Az összes ilyen pótcselekvés vagy elhárító mechanizmus arra van, hogy elfedje azt a problémát, ami bennünk van, mert ezt könnyebb útnak érezzük, mintha megdolgoznánk egy szakember segítségével, és ténylegesen szabaddá válnánk” – szögezte le a szakértő.

Kiemelten figyeli a szezonális termékeket a fogyasztóvédelem

A Mandiner egy korábbi cikkében arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen pénzlehúzó trükkökre érdemes odafigyelni Black Fridaykor és a decemberi vásárláskor.

A lapunknak nyilatkozó Kupeczki Nóra,  alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár is felhívta figyelmünket. a hatóság ellenőrzi a hagyományos üzleteket, piacokat, kitelepüléseket és az online boltokat is, amelyek egyébként részletes tájékoztatást is kaptak a hivataltól a jogszerű működéshez. 

Kiemelten figyelik a szezonális termékeket a Mikulás-csokiktól a szilveszteri virslikig (nem a minőséget nézik: az a Nébih dolga; hanem hogy annyi százalék a kakaótartalom, mint ami rá van írva), karácsonyfadíszekig. Mindemellett pedig 

A szakállamtitkár a Black Friday kampányok kapcsán elmondta, 2022 tavasza óta vége annak, hogy a kereskedő a szezon előtti nap mesterségesen felviszi az árát. Például egy 10 ezer forintos fülhallgatónak 18 ezerre, hogy aztán 50 százalékos fekete pénteki akció keretein belül 9 ezerért árulja. S nem csak azért, mert egy árösszehasonlító oldalba beütve hamar kiderül a turpisság, hanem mert immár az előző 30 nap legalacsonyabb árához köteles mérni a százalékos leértékelést, vagyis esetünkben a 50 százalékos leértékelés helyett a valódi 10 százalékost kell kiírnia – ellenkező esetben bírság lesz a vége – hangsúlyozta Kupeczki Nóra.

***

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay/StockSnap