Személyes élmény: emailben rendeltünk meg egy adott terméket (dekorcsempét), személyesen vettük át, ám utóbb kiderült, hogy mégsincs rá szükség – ennek megfelelően jeleztük a kereskedőnek, hogy élünk 14 napos elállási jogunkkal, és visszavittük a terméket a boltba. Az üzletben az eladók részéről ment a kavarás: csak akkor fizetnek, ha a nagyker visszaveszi, s akkor is csak a vételár felét. Utánanéztünk, levélben jeleztük, hogy ez bizony nem oké; a tulajdonos viszont – nem feltétlenül rosszindulatból, valószínűleg inkább csak tudatlanságból – személyesen jegyzett válaszlevelében kötötte az ebet a karóhoz, hogy ez bizony bolti vásárlás volt. El is küldte az azóta – gondolom – ronggyá kattintott Adózóna-cikket, miszerint ilyenkor (mármint bolti vásárláskor) a kereskedő nem köteles visszavenni a terméket, de most majd ő jófej lesz, és visszaveszi, lássuk, kivel van dolgunk. Nos, nem volt igaza: mivel

annak minden kitételével (ráadásul, mivel erről nem tájékoztatott, a vonatkozó kormányrendelet szerint ez további 12 hónappal meghosszabbította volna az elállási jogunkat); a pénzt mindenesetre visszakaptuk, happy end.

Ugyanakkor ebből is látszik, hogy a sokszor egyértelműnek tűnő jogi keretek a mindennapokban nem minden esetben ilyen egyértelműek, és gyakran még a kereskedők sem ismerik ezeket alaposan.

Úgy gondoltuk, a karácsonyi nagybevásárlásnál – bármennyire nem az ajándék az ünnep lényege – érdemes odafigyelnünk ezekre a dolgokra, ahogy a kereskedők is jobban teszik, ha a jogszabályok szerint írják ki az árakat és akcióznak le termékeket.

mint erre Kupecki Nóra alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár is felhívja figyelmünket.

Elöljáróban elmondja:

• a hatóság ellenőrzi a hagyományos üzleteket, piacokat, kitelepüléseket és az online boltokat is, akik egyébként részletes tájékoztatást is kaptak a hivataltól a jogszerű működéshez
• kiemelten figyelik a szezonális termékeket a Mikulás-csokiktól a szilveszteri virslikig (nem a minőséget nézik: az a Nébih dolga; hanem hogy annyi százalék a kakaótartalom, mint ami rá van írva), karácsonyfadíszekig
• különösen figyelnek az akciókra, leértékelésekre.

Utóbbi téren új szabályozás él idén május óta:

például egy 10 ezer forintos fülhallgatónak 18 ezerre, hogy aztán 50 százalékos Black Friday akció keretein belül 9 ezerért árulja. S nem csak azért, mert egy árösszehasonlító oldalba beütve hamar fellibben az akciós szoknya a lólábról, hanem mert immár az előző 30 nap legalacsonyabb árához köteles mérni a százalékos leértékelést, vagyis esetünkben a szép 50 százalékos leértékelés helyett a valódi 10 százalékost kell kiírnia – ellenkező esetben bírság lesz a vége.

„Sajnos már elfogyott” és scamboltok

Ugyanígy megtévesztő kereskedelmi gyakorlat, ha a Black Friday akcióban beharangozott termékből alulkészleteznek: vagyis valóban féláron adják a lapostévét, de csak három darab van belőle, utána csak a plakát vagy a netes banner marad kinn, hogy becsábítsa a vásárlókat. „Ilyenkor a fogyasztóvédelem egyedileg mérlegel a korábbi évek és a hasonló termékek készletei alapján, hogy tisztességtelen gyakorlat történt-e vagy sem”.

– nyitva tartásra vonatkozó tájékoztatás, vásárlók könyve, számlaadási kötelezettség – valamint a tévhitek és téves, vagy egyenesen a fogyasztó megtévesztéséhez vezető gyakorlatok, amelyek ellen fellépnek.

„Mivel az utóbbi években, s különösen a pandémia miatt előre tört az online kereskedelem, évek óta próbavásárlásokkal is ellenőrizzük ezeket, hogy a magyar emberek karácsonyi készülődése békésen és jogviták nélkül teljenek” – mondja Kupecki Nóra, aki arra is rámutatott, hányféle szabálytalan vagy egyenesen törvénytelen gyakorlattal találkozhat az ember. Ezek egy része kiszűrhető, ha az ember alaposabban megnézi az érintett weboldalt – teszi hozzá – létezik-e a cég, vannak-e rendesen feltüntetett cégadatok, elérhetőségek, nem csak egy Google fordítóval lefordított csaló oldal. „Ha gyanakszunk, a vásárláskor csináljunk képernyőfotót” – javasolja a helyettes államtitkár – „emellett kérhetjük utánvéttel is a terméket, ha nem bízunk száz százalékig az eladóban, noha a bankkártyáknál is létezik az úgynevezett chargeback szolgáltatás, hibás teljesítésnél vagy ha egyáltalán nem érkezik meg az előre kifizetett termék,vissza tudjuk kapni a pénzünket”.

Elállási jog és kivételek

A legális boltoknál maradva viszont az egyik sarokkő a 14 napos elállási jog, s az e kapcsán létező kavarások, mint a korábban idézett példa is mutatja.

még akkor is, ha előtte bement ugyanabba a boltba, és fel- és kipróbálta” – szögezi le a helyettes államtitkár – ugyanakkor ezzel meg sem kell várni a termék átvételét, azelőtt is gyakorolható, de ami nagyon fontos: írásban kell megtenni, lehetőleg e-mailen; a kézbesítés árát ilyenkor a kereskedőnek vissza kell téríteni a termék vételárával együtt, a termék visszaküldésének költségét viszont a vásárló viseli, akinek úgy kell visszajuttatnia a terméket, ahogy az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) szerepel.

Kivételek persze akadnak: ha a termék egyedileg nekünk készült (mondjuk egy „Boldog karácsonyt, Józsikám!” feliratú póló), ha a szolgáltatás nem „visszaküldhető” (például egy koncert, amire nem tudtunk elmenni), akkor nem érvényesül ez a jog.

És persze vannak kevert esetek: ha egyedi gyártású, de nem megfelelő a termék – például a vevő M-es méretben rendelte a Józsikás pólót, de L-esben gyártották le neki – az már hibás teljesítés, és a vevő nem köteles átvenni. Akkor sem, ha az eladó közli: náluk ekkora az M-es, és kész – kivéve, ha a kereskedő feltöltött egy mérettáblázatot, ahonnan a fogyasztó értesülhetett erről – bontja ki a részleteket Kupecki Nóra. Itt már a hatóság egyedi mérlegelésébe tartozik, hogy külön menüpontban vagy a kilométeres ÁSZF megfelelőnek tartja-e ennek feltüntetését.

Ami biztos: ha az eladó nem tájékoztatja a vevőt a 14 napos elálláshoz való jogáról „az nagyon szomorú, amit, ha a vevő bejelentést tesz róla, a fogyasztóvédelmi hatóság mindenképpen szankcionálni fogj” – fogalmaz a szakpolitikus.

Szintén online-specifikus történet, és elég gyakori is volt az elmúlt években, hogy a megrendelt termékek egyszerűen nem érkeztek meg karácsonyig. „A megnövekedett forgalom miatti esetleges késlekedésekre fel is szokták hívni a figyelmet, hogy például 5 nap a kiszállítás, de most valószínűleg több lesz. Ha ezt nem teszik meg, és erről tudomást szerzünk, azt szankcionáljuk” – teszi hozzá Kupecki Nóra.

Nem csak az online vásárlásokra, hanem minden 10 ezer forint feletti meghatározott tartós fogyasztási cikkre vonatkozik a kereskedő cserekötelezettsége 3 munkanapon belül, ha hibás volt vagy meghibásodik. „A pixelhiba is hiba, ha látható: ha csak egy pixel is rossz például egy LCD-televízión, a kereskedő köteles kicserélni” – tudjuk meg.

Bűvészkedések az árcímkével

S akkor a hagyományos boltokra is érdemes kitérni pár gondolat erejéig, elsősorban az árcímkék tekintetében. Karácsonytól függetlenül is sűrűn látható, hogy

• Elkezdik kitenni a másnapi (akciós) árcímkéket előző nap végén. „Ez nem megfelelő gyakorlat, hogy kényelmi szempontból nem akkor írják ki az akciós árat, amikor már valóban érvényes. Sajnos ez esetben nekünk kell szemfülesnek lennünk. De ha már otthon vesszük észre, akkor is jelezhetünk a fogyasztóvédelemnek” – fogalmaz a szakpolitikus.

• Nem lehet eldönteni, melyik árcímke mire vonatkozik – főleg közepes szupermarketekben szokták belehányni egy nagy hűtőládába a termékeket, aztán az ember bogarászhat, hogy melyik termékre melyik árcímke igaz. „Ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Alapvető jogszabályi előírás, hogy jól beazonosíthatónak kell lennie, hogy melyik termékhez melyik ár kapcsolódik” – értelmezi a helyzetet Kupecki Nóra. A helyzetet objektíve nem menti az sem, ha kettes betűmérettel odaírják a címke kitakart részére, hogy melyik termékről van szó.

• Olyan is előfordul, hogy akciós termékeket az üzlet különböző részein, több helyen helyeznek ki, és a feltüntetett akciós eladási ár nem azonos a polcon, illetve a terméken lévő eladási árral. „Amennyiben két áru szerepel a terméken, akkor a kereskedő az alacsonyabb áron köteles ezt eladni; mindenképpen jelezzük ezt az eladónak” – mondja a helyettes államtitkár.

Kupecki Nóra hozzáfűzi: szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy igenis írjunk a vásárlók könyvébe, hogyha valami szabálytalanságot észlelünk, mert a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, a kereskedőnek pedig kötelessége 30 napon belül reagálni a panaszra – ellenkező esetben a fogyasztóvédelmi hatóság fellép vele szemben.