Nem igaz, hogy a pénztártól való távozás után nincs helye reklamációnak

A hiánygazdaságban – s ez általában jellemezte az úgynevezett szocializmust, így a rendszerváltás előtti Magyarországot is – gyakorlatilag nincs fogyasztóvédelem, a vásárlónak nem vagy csak alig jutott eszébe, hogy reklamáljon, ha nem volt megelégedve a kapott termékkel, szolgáltatással, örült, ha egyáltalán hozzájutott. A boltos, a pincér nagyon gyakran úgy viselkedett, mint aki szívességet tesz, amikor kiszolgálta vevőjét, vendégét, holott pénzt kapott cserébe.

Csökkent a panaszok száma

Azóta szerencsére alaposan megváltozott a helyzet hazánkban ezen a területen is, ma már nem olyan egyszerű lenyomni a fogyasztó torkán a silány minőséget, sokkal nehezebb átverni őket, de az ideális állapotoktól még nagyon távol vagyunk. A kormány azonban a szankciós infláció okozta nehézségek ellenére mindent megtesz a hazai fogyasztók védelméért – mondta el a Mandinernek az Igazságügyi Minisztérium alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Erre annak ellenére is nagy szükség van – fogalmazott Kupecki Nóra –, hogy

Míg 2017-ben 31, addig 2021-ben 27 ezer volt. A mérséklődés pedig azért pozitív fejlemény, mert minél inkább tisztában vannak a fogyasztók a jogaikkal, lehetőségeikkel, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy előre felismerik, ha be akarják őket csapni, így ezt el is tudják kerülni.  A fogyasztói tudatosság növelése prevenciós tevékenység révén, illetve még szorosabb társhatósági együttműködésekkel érhető el, ezért jövőre már előre tervezetten ilyen jellegű, átfogó ellenőrzésekre kerül majd sor országos szinten – jelentette ki a helyettes államtitkár.

A kormány a nyáron meghozott fogyasztóvédelmi politikáról szóló határozatában négy pillért fogalmazott meg, melyek mentén átalakítják a fogyasztóvédelmet a parlamenti ciklusban – mondta Kupecki Nóra.

Az első a digitális, az online térben történő fogyasztóvédelem, miután a közösségi média, a digitális világ folyamatosan megújuló eszköztára egyre inkább az emberek mindennapi életének része lett, rengetegen vásárolnak, vesznek igénybe szolgáltatást ilyen módon. Ez egyfelől nagyon örvendetes, hiszen rengeteg előnnyel jár: nagyobb a választék, könnyebb megtalálni az olcsóbbat, a jobbat, gyorsabban, kényelmesebben tudunk vásárolni.

Másfelől a fogyasztó ebben az esetben sokkal kiszolgáltatottabb, hiszen

– fogalmazott a helyettes államtitkár. Nagyon sokaknak van olyan rossz tapasztalata, hogy a fényképen látható és agyondicsért termék helyett silány holmit kapott a csomagban. Míg, ha bemegyünk egy üzletbe, akkor élőben tudunk meggyőződni a megvásárolni szándékozott termék, szolgáltatás minőségéről, s arról, hogy egyáltalán szükségünk van-e rá.

A gyerekek is tagjai a fogyasztói társadalomnak

A digitális fogyasztói jogok hathatósabb érvényesülése, az emberek védelmének növelése érdekében az igazságügyi tárca már 2020-ban létrehozta a Digitális Szabadság Bizottságot, ami célul tűzte ki, hogy ami offline tilos, az legyen tiltott az online térben is. A magyar kormány az elsők között kezdeményezte az EU-nál, hogy vezessenek be uniós szabályozást a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatban. Szerencsére Brüsszel vevő volt erre az elképzelésre, most éppen a rendelet elkészítésének az utolsó fázisában tart a munka és nemsokára – talán még az idén – megtörténhet a kihirdetése. Ezeket a rendelkezéseket természetesen a magyar jogszabályokba is átültetik – közölte Kupecki Nóra.

A második pillér a gyermekvédelem jogszabályi, intézményi biztosítása, hiszen a legkisebbek testi, szellemi, erkölcsi fejlődéshez való jogát a fogyasztóvédelem területen is garantálni kell, mivel már ők is a fogyasztói társadalom tagjai. Erre azért van szükség a helyettes államtitkár szerint, mert napjainkban megfigyelhető, hogy egyes gazdasági szereplők, illetve különböző szervezetek kereskedelmi tevékenységükhöz, valamint

melyekkel a fiatal korosztályt célozzák. A kormány pedig, ahogy eddig is, a jövőben is határozottan fel fog lépni az ilyen jellegű, a gyermekeket veszélyeztető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

De ugyanígy veszélyeztetettek az idősebbek is, hiszen bizonyos kereskedelmi formák esetén kifejezett célcsoportnak számít ez a korosztály. Az elmúlt években rengeteg hír látott napvilágot arról, hogy ebéddel, vacsorával egybekötött buszos kirándulás végén semmire nem vagy alig használható, gagyi „gyógytermékeket”, „háztartási eszközöket” sóztak rájuk horribilis áron.

Egységes jogalkalmazás

A harmadik pillér az elérhető fogyasztóvédelem, a fogyasztói tudatosság növelése. Nagyon sok a fogyasztói tévhit, amelynek eloszlatása kiemelt feladat. Ilyen például az, amikor kiírják, hogy „A pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincs”. Sokan elhiszik, hogy amennyiben csak otthon veszik észre, az adott áru hibáit, hiába reklamálnak. Holott ez nem igaz, ha tudjuk bizonyítani, hogy így vásároltuk a terméket, köteles az üzlet visszavenni, még ha le is volt értékelve. Ha viszont azért akciózták le, mert például kisebb esztétikai hibája van, rossz a cipzárja, és ezt fel is tüntették, akkor értelemszerűn nem lehet később erre hivatkozni.

Az elérhető fogyasztóvédelem jegyében idén ősszel szakmai napokat tartanak – ellátogattak már több egyetemi városba, Miskolcra, Pécsre, Szegedre, Győrbe, Debrecenbe –, abból a célból, hogy a fiatalabbakkal is megértessék a fogyasztóvédelem fontosságát. Elsősorban az online vásárlásokkal és minőségi kifogásokkal kapcsolatos tudnivalókra hívják fel a figyelmet, hiszen ez a téma érinti leginkább a fiatalabb korosztályt.

A negyedik pillér az egységes jogalkalmazás, miszerint el kell érni, hogy

ne legyen különbség tehát a fővárosi, illetve szabolcsi kisközségben elkövetett jogsértés eljárása között – mondta a helyettes államtitkár. Ennek érdekében hozták létre a Fogyasztóvédelmi Kerekasztalt, amelyen az állami és kormányzati, fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező szereplők vesznek részt. Ennek a legfontosabb feladata a fogyasztóvédelem területén jelentkező aktuális problémák megvitatása, konkrét megoldási javaslatok kidolgozása, másrészt a fórum alkalmas arra is, hogy az embereket megcélzó kampányokat is ki tudjanak dolgozni. A Kerekasztal megállapításait pedig a civil szervezetekkel kiegészült Fogyasztóvédelmi Tanácshoz csatornázzák be, melynek révén a testület hatékonyabban tud majd működni, így ezáltal is erősödhet a fogyasztói bizalom.

A kormány azt is fontosnak tartja – fejezte ki Kupecki Nóra –, hogy ezek a testületek állandó kapcsolatban legyenek a vállalkozások képviselőivel, ezáltal tájékoztatni tudják őket a jogszabályi változásokról, és begyűjtsék a véleményüket, innovatív javaslataikat, tapasztalataikat, amelyeket a szabályozás során hasznosítani tudnak.

Részt kell vállalniuk a rezsi- és honvédelmi alap feltöltésében

Az utóbbi időben jelentősen növekedett azon tisztességes kereskedők, szolgáltatók száma, akik valóban fogyasztóbarát módon működnek, maximálisan betartják a jogszabályokat, mivel egyre többen látják be, hogy ez nekik is jól felfogott érdekük – hiszen csak így tudják megtartani vásárlóikat, vendégeiket, illetve növelni a számukat –, ugyanakkor a pozitív változás a fogyasztóvédelmi hatóságok egyre erőteljesebb fellépésének, a szigorúbb szankcióinak, a komoly bírságoknak is köszönhető.

Az utóbbi idők egyik legfelháborítóbb esete az volt, amikor a Ryanair bejelentette, hogy a cégre kirótt extraprofitadót áthárítja az utasokra. Ezzel kapcsolatban Kupecki Nóra elmondta, a kormány egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a vállalkozásoknak kell a különadót megfizetni, az Ukrajnában dúló háború költségeit nem lehet a magyar emberekre terhelni. A légitársaság ezt mégis megtette, az pedig különösen durva lépés volt, hogy már a jogszabály július elsejei hatályba lépése előtt megvásárolt szolgáltatások esetében is kiküldte a plusz számlát az utasoknak – véli az igazságügyi tárca helyettes államtitkára.

Ezért

Az összeg azért volt meglehetősen magas, mert nagyon sok embernek okozott vagyoni hátrányt. A légitársaság ezt vitatta, keresetlevelet nyújtott be, folyik a peres eljárás, a végső szót tehát a bíróság fogja kimondani.

Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak, így amennyiben más cég is megpróbálja áthárítani az extraprofitadót a lakosságra, akkor vele szemben is eljárást indítanak a magyar hatóságok – nyomatékosította Kupecki Nóra. A kormány ugyanis döntött arról, hogy ezeknek a vállalkozásoknak is részt kell vállalniuk a rezsi- és honvédelmi alap feltöltésében, a kabinet pedig eltökélt abban, hogy megvédi az embereket az ilyen jogsértő ügyeskedésektől.

Nyitókép: Vásárlók a karácsonyi ünnepek előtt a feldíszített Allee Bevásárlóközpontban.MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán