Brüsszel maga akarja megszabni, a tagállamok milyen megoldásokkal mérsékeljék a költségvetési hiányt, ez pedig elfogadhatatlan, ez az eljárás arra a helyzetre hasonlít a pénzügyminiszter szerint, amikor 2009-ben, a baloldali kormányzás idején megszorításokat írtak elő Magyarországnak.
Az egyes tagországok költségvetését nemzeti érdekek mentén, a nemzeti kormányoknak kell meghatározni, nem pedig brüsszeli bürokratáknak és a velük kötött alkuknak. A magyar kormány egyetért a fegyelmezett gazdálkodással, de a megszorításokat elutasítja, a jövő évi költségvetést is ennek megfelelve készítette el – állítja a pénzügyminiszter.
A lap szerint a rezsicsökkentést azzal sem lehet megalapozottan támadni, hogy annak fenntartását az árak már nem indokolják. Az Eurostat adatai szerint 2023 első fél évében a lakossági gázárak az Európai Unióban átlagosan 53, míg az áramárak 14 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A Századvég kutatása rámutatott arra is, hogy az európai polgárok 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd. Ráadásul 23 százalékával az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni a közüzemi díjait.
A Magyar Nemzet emlékeztet, a magyar rezsitámogatási rendszert kezdetektől fogva támadások érték nemzetközi és hazai oldalról is,
2002 és 2010 között a balliberális vezetők kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. Amikor 2008-ban Magyarország feladta a hatósági árszabályozást, folyamatosan emelkedett az energia ára. A multinacionális energiacégek gond nélkül éltek vissza az erőfölényükkel, így vásárlóerő-paritáson Magyarországon lett a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban. Ennek a folyamatnak vetett véget 2010 után az Orbán-kormány.