Nem tetszik az uniónak a magyar rezsicsökkentés

Az Európai Bizottság (EB) folyamatosan támadásokat indít a rezsitámogatási döntések ellen, az elmúlt időszakban ismét felerősödtek ezek a hangok – írja a Magyar Nemzet. Az őszi jelentésében rögzítik, hogy „összehangolt, prudens költségvetési politikát kell elfogadniuk az eurózóna tagállamainak, és le kell építeniük az energiatámogatási intézkedéseket az államháztartás fenntarthatóságának javítása és az inflációs nyomás fokozásának elkerülése érdekében”. A tavaszi jelentésben szintén szorgalmazták, hogy az uniós tagállamok 2023 végéig szüntessék meg az energiatámogatási intézkedéseket, Magyarországon 2013 óta működik a hatósági árszabályozás.

A májusi jelentésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor úgy reagált, hogy „Magyarország egyedülálló ország, ahol az előző három választási évben a kormány képes volt a hiány csökkentésére. Tehát nem lehet azzal vádolni bennünket, hogy ezt ne tartottuk volna mindig szem előtt, még nehéz, válságos időkben is.” Ehhez hozzátette, a rezsicsökkentés vívmányait az ismert szabályok között megőrzik. Varga Mihály pénzügyminiszter az uniós tárcavezetők szeptemberi tanácskozása előtt kifogásolta, hogy az EB még erőteljesebben szólna bele a tagállamok költségvetési politikájába, tovább növelné a jogköreit.

Elutasítjuk az olyan javaslatokat, amelyek a nemzetállamok szuverenitását csorbítanák, nem értünk egyet az Európai Bizottság jogköreinek túlzott bővítésével – tette nyilvánvalóvá Varga Mihály, aki szerint a költségvetési hiány csökkentése fontos, ebben nincs vita, a megvalósítás módjában azonban nincs egyetértés. 

Az egyes tagországok költségvetését nemzeti érdekek mentén, a nemzeti kormányoknak kell meghatározni, nem pedig brüsszeli bürokratáknak és a velük kötött alkuknak. A magyar kormány egyetért a fegyelmezett gazdálkodással, de a megszorításokat elutasítja, a jövő évi költségvetést is ennek megfelelve készítette el – állítja a pénzügyminiszter.

A lap szerint a rezsicsökkentést azzal sem lehet megalapozottan támadni, hogy annak fenntartását az árak már nem indokolják. Az Eurostat adatai szerint 2023 első fél évében a lakossági gázárak az Európai Unióban átlagosan 53, míg az áramárak 14 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A Századvég kutatása rámutatott arra is, hogy az európai polgárok 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd. Ráadásul 23 százalékával az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni a közüzemi díjait.

2002 és 2010 között a balliberális vezetők kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. Amikor 2008-ban Magyarország feladta a hatósági árszabályozást, folyamatosan emelkedett az energia ára. A multinacionális energiacégek gond nélkül éltek vissza az erőfölényükkel, így vásárlóerő-paritáson Magyarországon lett a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban. Ennek a folyamatnak vetett véget 2010 után az Orbán-kormány.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay