Az kitűnik, hogy az Európai Bizottság valójában már a bevezetéstől, 2013 óta nem tudja elfogadni a magyar rezsicsökkentés intézményét. Interjú.
„Mi az alapvető oka, hogy az Európai Bizottság támadja ezt az intézkedést?
Az kitűnik, hogy az Európai Bizottság valójában már a bevezetéstől, 2013 óta nem tudja elfogadni a magyar rezsicsökkentés intézményét, az ugyanis szálka Brüsszel szemében. A rendszer – hatékonyan alkalmazkodva a mindenkori hazai és külföldi energia-realitásokhoz – a kritikák ellenére elérte azt, hogy a fogyasztók fenntartható módon, gazdasági teherbíró képességükhöz képest megfizethető árú áram- és gázszolgáltatáshoz, távfűtéshez és víziközműhöz jussanak hozzá. Így volt ez 2013-ban, a rezsicsökkentés első szakaszában, és így van ez a 2022-től életbe lépett rezsicsökkentési rendszer második szakaszában is.
A bizottság megközelítésével az a probléma, hogy minden szektort – így az energetikai szektort is – mint egy steril laboratóriumban működő egységet néz. Ez a megközelítés az 1990-es években uralkodó, a nyugati jóléti államok gazdasági berendezkedését tükröző neoliberális, az árcsökkenést önmagától előidéző piaci elveken alapul, amelyek mára az energetikában bizonyos értelemben már meghaladottak, hiszen nem idéztek elő „automatikus” árcsökkenést. Uniós vezetők azonban nem képesek sem ezt, sem pedig azt belátni, hogy az egyes tagállamok kormányai nem elvont piaci gondolatok mentén kívánják az energiapolitikájukat meghatározni, hanem saját energiabiztonságuk, egyedi társadalmi és gazdasági sajátosságaik alapján – hiszen ők elsődlegesen saját állampolgáraik irányába felelnek.
(...)
Ez utóbbi nagyon visszafogott megállapításnak hat. Mit jelent pontosan, hogy »alacsony szinten mozgott«?
A KSH adatai szerint a rendszerváltoztatást követően egészen 2010-ig a magyar háztartások által viselt energiaköltségek a negyvenszeresére nőttek, a háztartási gáz ára pedig ugyanezen időszakban 3500 százalékkal emelkedett. Míg az energia ára éves átlagban 20,2 százalékkal emelkedett, addig a reálbérek mindösszesen egy százalékkal. A magyar háztartások a pénzük jelentős részét az energiaszámlákra fordították, nem sokkal elmaradva Bulgáriától és Romániától. Tehát a magyar társadalom jelentős részének megélhetési problémát okoztak a rezsiszámlák. Így 2010-től kezdődően a döntéshozóknak választaniuk kellett: folytatják-e az elvont piacgazdasági modell szerint a magyar energiapolitikát vagy a társadalmi és gazdasági realitásokat figyelembe véve változtatnak ezen.
A döntés világos volt: a kabinet 2010-től először befagyasztotta az árakat, majd 2013. január 1-jét követően – egy éven belül, három lépésben – mintegy 28 százalékkal csökkentette a lakossági energiaárat. Ezzel a magyar társadalom anyagilag erősebbé vált, a rendszer fenntarthatónak bizonyult, és az energiaszolgáltatók működését sem borította fel. Persze a rezsicsökkentést már a kezdetektől támadták, és Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás indult. A bizottság ebben az eljárásban kifejtette: számára lényegtelen, hogy a magyar intézkedés célja az energia árának csökkentése a lakossági felhasználóknak, mert minden intézkedés csak akkor lehet helyes, ha megfelel a versengő piacnak, valamint az energiaszolgáltatók által elvárt nyereségnek. Ezt az eljárást 2020-ban jogi úton Magyarország megnyerte, de úgy tűnik, hogy ezt az eredményt a bizottság mind a mai napig nem tudta elfogadni.
Ha jogilag nem is, de »szakpolitikailag« volt megalapozott része a kritikáknak?
A rezsicsökkentés eredményei szerintem minden szempontból vitathatatlanok és tényeken alapulnak. 2020-ra hazánkban az energiaköltségek átlagban több mint 35 százalékkal csökkentek, a rezsiszámlákkal való elmaradás, illetve az otthon felmelegítésére való képtelenség pedig több mint a felével csökkent. A villamos energia hazai ára a második legolcsóbb lett az EU-ban, míg a földgáz ára a legolcsóbb lett. Amellett pedig, hogy az energiaár csökkent, a jövedelmi viszonyok jelentősen javultak. Így több pénz maradt a magyar családoknál.”
Nyitókép: Twitter
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
