Veszélybe sodorja a minimálbér emelését a Gyurcsány-barát szakszervezet

Hivatalosan hétfőn írják alá a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány a csütörtökön elfogadott háromoldalú bérmegállapodást. A minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedik már decembertől.

A bérmegállapodás ugyanakkor nem lesz teljesen konszenzusos, mivel a három országos szakszervezeti szövetség közül csak a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége írja alá a hivatalos dokumentumot.

ahogy erre a tárgyalások véghajrájában már számítani lehetett.

A baloldalhoz köthető MASZSZ – amely nem mellesleg a rendszerváltás előtti pártállami szakszervezet jogutódja – az elmúlt években is rendszeresen szabotálta az egyeztetéseket. A két másik független munkavállalói érdekképviselet a közelmúltban rámutatott, a MASZSZ egyértelműen politikai érdekeket szolgál ki, amely szembemegy a munkavállalói érdekekkel.

Hogyan veszélyezteti a MASZ a bérmegállapodást?

A minimálbér és a garantált bérminimum összegéről szóló megállapodás – az Európai Unió iránymutatásainak megfelelően – abban az esetben tekinthető az EU által is elvárt, a szociális párbeszéd keretei közötti kollektív megállapodásnak, ha egyetértés van a három szakszervezet, a három munkáltatói érdekképviselet és a kormány között.

A kormány az elmúlt években következetesen ezt az álláspontot képviselte, hogy érdekelt félként részt vesz és közreműködik az egyeztetéseken, de a két oldalnak kell megállapodásra jutnia.

Ez a gyakorlat 2021-ben mindenki számára egyértelmű lehetett, mivel a 2020 végi egyeztetések elhúzódása és a MASZSZ jenlegihez hasonló eljárása miatt a munkavállalók keresete nem januártól emelkedett, hanem csak februártól, mivel a megállapodást januárban sikerült megköti.

A kormány megteheti, hogy saját hatáskörben hoz rendeletet a kötelező legkisebb keresetek változásáról, ugyanakkor a MASZSZ bojkottja miatt kialakult gyakorlat szerint a hétfőn aláírandó dokumentum is megállapodásként értékelhető. Abban az esetben is kormányrendeletben rögzítik a minimálbérek új összegét, ha a megállapodás konszenzusos.

Mutatjuk, mi motiválhatja a bérmegállapodás bojkottálását

A munkavállalóknak mindenképpen hátrányuk származik abból, hogy a bérmegállapodást az egyik képviselet nem hajlandó aláírni. Egy ilyen akcióból két szereplő jöhet ki jól:

• a baloldal és az ellenzéki pártok,
• és a munkáltatók.

A munkáltatóknak nem alapvető érdekük a béremelés, mivel a vállalkozásoknak jelentős többletkiadást okoz elsősorban a garantált bérminimum emelése. Ezzel együtt a munkaadói oldal is elismeri, hogy szükség van a legkisebb keresetek rendezésére, ráadásul a munkaerőhiány miatt is nyomás alatt vannak a vállalkozások.

A jobboldali kormányzás alatt a reálbérek az idei évet leszámítva tíz éve emelkednek, miközben a rezsicsökkentéssel és más, széles körben hozzáférhető támogatásokkal is segíti a kormány a családok életszínvonalának emelkedését. A gyermeket nevelő munkavállalóknál pedig jelentős többletbevételt eredményez a családi adókedvezmény. Noha Brüsszel elvárása szerint csak a leginkább rászoruló emberbereknek kellene támogatásban részesülniük, a magyar kormány nem törli el a rezsicsökkentést és a családtámogatásokhoz is ragaszkodik.

Az életszínvonallal kapcsolatos választói igények kielégítése tehát nem érdeke jelenleg a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel hagyományosan szoros kapcsolatot ápoló Demokratikus Koalíciónak és a már alig mérhető támogatottsággal rendelkező MSZP-nek.

A minimálbérek emelése, valamint a szakszervezetek és a munkáltatók hosszútávú, komoly bérfelzárkózást eredményező elképzelése összhangban van az Európai Unió minimálbér-irányelvével. 

A MASZSZ ebben a helyzetben tehát a bérmegállapodás rendszeres aláásásával kizárólag Dobrev Klára és a baloldal politikai érdekeit segíti, a többi szereplőnek a kárára.

Gyengül a munkavállalók érdekérvényesítő ereje

Azzal tehát, hogy a MASZSZ rendre elszabotálja a megállapodást, komolyan veszélyezteti a bérek emelkedését. Önmagában már ez is ellentétes a munkavállalói érdekekkel, de ezen túlmenően hosszútávú következményei is lehetnek: a munkaadókkal folytatott tárgyalásokon ez a magatartás gyengíti a szakszervezeti oldalt, vagyis gyengíti a munkavállalók érdekérvényesítő képességét az egyébként is erőfölényben lévő vállalkozói érdekképviseletekkel.

A MASZSZ hivatalosan azzal érvel, hogy a minimálbér 15 százalékos és a bérminimum 10 százalékos emelése nem elegendő, a legkisebb béreket legalább 15, de inkább 20 százalékkal kellene emelni.

A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok elhatárolódott a Zlatyi Róbert vezette szakszervezeti szövetség javaslatától. A független szakszervezetek ugyan támogatják, hogy a munkavállalók keresete minél nagyobb mértékben emelkedjen, ám a munkáltatók már a megállapodás szerinti béremelési mértéket is nehezen fogadták el. Ráadásul a MASZSZ nem készített semmilyen elemzést, vagy hatásvizsgálatot, amivel alá tudná támasztani a javaslatát. A képviseleteket azért is lepte meg az újonnan, a tárgyalások véghajrájában előhúzott követelés, mert az elmúlt hónapok egyeztetései során egységes javaslatról tárgyalt a szakszervezeti oldal.

A szakszervezeti szövetség ezzel a nyilvánvalóan politikailag motivált magatartásával tehát súlyosan gyengíti azoknak az alkalmazottaknak a pozícióit, akiket elvileg képviselnie kellene.

Nyitókép: A Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációja a „rabszolgatörvény” ellen, 2018-ban Fotó: Katona Vanda/Magyar Nemzet