Eldőlt, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
2023. november 15. 19:59
Megállapodtak a szakszervezetek és a munkáltatók a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. A hivatalos bejelentés csütörtökön várható, de a Mandiner megtudta a legfontosabb részleteket.
Gyakorlatilag megállapodtak a háttérben szakszervezetek és a munkáltatók a minimálbér és a garantált bérminimum új összegéről, a végleges béralku bejelentésére csütörtökön kerülhet sor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után.
Mennyivel nő a minimálbér és a bérminimum?
A Mandiner úgy értesült, hogy a legfontosabb kérdés eldőlni látszik: a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedhet, várhatóan decembertől. Információink szerint az előrehozott béremelés is megvalósulhat, noha a munkáltatók korábban egyösszegű, adó- és járulékmentes egyszeri bérkompenzációra tettek javaslatot. A kormány ezt elvetette, mivel a legfeljebb 100 ezer forintos kifizetés nem lett volna kötelező, így sokan kimaradtak volna az inflációs kompenzációból.
A minimálbér
15 százalékkal emelkedhet. Bruttó összege így 232 ezer forintról 266 800 forintra nőne,
a kedvezmények nélkül számolt nettó összeg pedig 154 200 forintról 177 500 forintra emelkedhet.
A garantált bérminimum
10 százalékkal nőhet, bruttó 296 400 forintról 326 ezer forintra,
kedvezmények nélkül számolva nettó 197 100 forintról 216 800 forintra emelkedhet az összeg.
Úgy tudjuk, a korábbi évekhez hasonlóan a bérmegállapodás bérajánlást is tartalmazhat, ami elsősorban az állami vállalatok munkavállalóinak bérrendezéséhez adhat iránymutatást, noha a többi vállalkozásnak is illik figyelembe vennie a minden munkavállalóra érvényes ajánlást. Ennek pontos mértékéről egyelőre keveset tudni, de több mint valószínű, hogy a bérajánlás is kétszámjegyű lesz.
A munkáltatók megígérték: recesszió után jöhet a béremelés
A legutóbbi egyeztetésen a munkáltatók jelezték, egyelőre a végleges javaslatukkal megvárják a harmadik negyedéves GDP adatot, mivel a nem exportáló vállalkozások a belső fogyasztás visszaesése miatt nehézségeket tapasztalnak, így a garantált bérminimum kétszámjegyű emelése gondot okozhat a legkisebb cégeknek.
Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Mandiner megkeresésére korábban arra emlékeztetett, a munkáltatói oldal a bértárgyalások kezdetétől jelezte, hogy a harmadik negyedéves GDP adatok megjelenését követően, vagyis november 15 után alakítja ki végleges álláspontját a garantált bérminimum emelésének mértékéről és a legkisebb keresetek előrehozott, decemberi korrekciójáról.
Eldőlni látszik a minimálbér sorsa, de a munkáltatók lassítanak a tempón
Meglepő fordulat a bértárgyalásokon: a munkáltatók egyelőre óvatosak, jövő héten véglegesíthetik az ajánlatukat.
Nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, a harmadik negyedévben 0,9 százalékkal bővült a GDP. Ez fordulatot jelent: Magyarországon véget ért a recesszió.
Pozitív fordulatot hozott a magyar gazdaságban a harmadik negyedév!
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a múlt héten egyértelműen a szakszervezetek mellé állt és jelezte, a hazai fogyasztás újbóli felpörgetése elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai vállalkozások és a gazdaság ismét tartós növekedési pályára állhasson, ezért a legkisebb keresetek kétszámjegyű emelését támogatja. A következő években pedig a kormány célja, hogy ismét legalább évi öt százalékkal emelkedjenek a reálkeresetek.
A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emeléséről szóló megállapodást támogatja az is, hogy az infláció ismét egyszámjegyű lett. A fogyasztói árak emelkedése átlagosan 9,9 százalék volt októberben, éves alapon.
Hajszálnyival 10 százalék alá esett az infláció üteme
Októberben az infláció fontos mérföldkőhöz érkezett, és ha csak hajszálnyival is, de 10 százalék alá csökkent. Az egy számjegyű infláció egyelőre nem az inflációs cél elérését jelenti, a pénzromlás további leszorításán még dolgozni kell.
Perlusz László korábban a Mandinernek azt is kiemelte,
nem kizárólag a GDP adathoz kötik a garantált bérminimum emelését, hanem figyelembe veszik azokat a kedvező folyamatokat is, amelyek a gazdaság újbóli növekedése felé mutatnak 2024-től.
Mindez tehát alátámasztja, hogy a minimálbérhez képest jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum emelése elérheti a 10 százalékot.
A szakszervezetek garanciát kérnek a bérreformra
A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége korábban jelezte, azt kérik, hogy a 2024-re vonatkozó bérmegállapodás után, de még ebben az évben elkezdődjenek a tárgyalások annak a hosszútávú bérstratégiának a kidolgozásáról, amely meghatározza a következő éveket, és amelynek egyik legfontosabb eleme az országos garantált bérminimum megszűnése. A középfokú végzettséghez kötött legkisebb kötelező keresetet ágazati bérminimumok váltanák fel.
Ehhez ugyanakkor a következő években életet kell lehetni az úgynevezett Ágazati Párbeszéd Bizottságokba, amelyek tagjai a munkavállalók és a munkáltatók képviselői lennének. A hatályos törvények lehetővé teszik ezek érdemi működését, ám apróbb korrekcióra az átmeneti időszakra szükség lehet. A két független konföderáció az óriási bérreformmal kapcsolatos alapfeltételeket már a csütörtökön megszülető megállapodásba is belefoglalná.
Óriási bérreform következhet, mutatjuk a részleteket!
A munkavállalók nagyobb részvétele mellett gyorsulhat a fizetések felzárkózása.
A Gyurcsány-barát szakszervezet idén is szabotálná a megállapodást
Egyelőre kérdéses, hogy a VKF keretében köttetik-e meg a bérmegállapodás, vagy a baloldalhoz ezer szálon kötődő Magyar Szakszervezeti Szövetség – hasonlóan a korábbi évekhez – idén is elkaszálja a szociális párbeszéd keretin belül kötendő egyezséget.
A MASZSZ az utolsó pillanatban, a legutóbbi, múltheti tárgyalási forduló előtt új javaslatot mutatott be a másik két konföderációnak, amelyben legalább 15-20 százalékos béremelést követelt. Ez meglepte a független szakszervezeteket, amelyek az elmúlt hónapokban következetesen úgy vélték, a munkavállalói követelésekkel kapcsolatban ugyanazt az álláspontot képviseli mindhárom országos szakszervezet.
A célegyenesben szabotálná a minimálbér emelését a baloldalhoz köthető szakszervezet
Nem emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ha a DK-hoz köthető szakszervezet betart.
Ha a MASZSZ nem írja alá a bérmegállapodást, akkor várhatóan a többségi döntés értelmében a kormány saját hatáskörben hirdeti ki kormányrendeletben a megállapodás tartalmát. Ez ugyanakkor nem kötelessége a kormánynak, vagyis
ha a Gyurcsány Ferenccel és pártjával kiváló viszonyt ápoló Magyar Szakszervezeti Szövetség politikai érdekből nem megy bele a bérmegállapodásba, az is előfordulhat, hogy nem változik sem a minimálbér, sem a garantált bérminimum összege, ahogy erre 2021-ben már volt példa, amikor csak februártól nőttek a legkisebb keresetek.
Több mint egymillió embert érint a minimálbérek emelése
A minimálbér emelése közvetlenül 250 ezer munkavállalót érint. A legkisebb bér emelésének ugyanakkor tovagyűrűző hatása van, mivel a legtöbb szociális juttatás és kisgyermek neveléséhez köthető támogatás számítási alapja, de egyebek mellett befolyásolja az őstermelők kedvezményét vagy az állami cégek vezetőinek fizetését is.
A garantált bérminimum emelése közvetlenül 800 ezer munkavállalót érint. A középfokú végzettséghez kötött munkakörökben adható legkisebb fizetés emelésének ugyanakkor szintén széleskörű hatása van: nagyjából 200-250 ezer munkavállalónak a fizetését is emelnie kell a munkáltatóknak a bértorlódás kezelése érdekében. Az érintettek a bérminimum összegénél jelenleg többet keresnek, ám az emelés után keresetük – korrekció nélkül – már nem érné el az új összeget.
Európa legerősebb gazdasága, Németország éppen egy ingatlanválság közepén van, miközben az osztrák Signa ingatlan-óriáscég lassan teljesen fizetésképtelenné válhat.
