Októberben az infláció fontos mérföldkőhöz érkezett, és ha csak hajszálnyival is, de 10 százalék alá csökkent. Az egy számjegyű infláció egyelőre nem az inflációs cél elérését jelenti, a pénzromlás további leszorításán még dolgozni kell. Az év egészét tekintve az infláció 17,7-17,8 százalékot tehet ki, míg decemberre 7 százalék alá csökkenhet.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A dezinflációs folyamatok a korábban vártnál gyorsabbak: az év elején még sokan abban is kételkedtek, hogy az egy számjegyű infláció decemberre elérhető, de az októberi teljesülés még az elmúlt hónapokban sem volt biztosra vehető.
Az egy számjegyű infláció természetesen nem az inflációs cél elérését jelenti, a pénzromlás további leszorításán még dolgozni kell – és ebből a szempontból a januári áremelések mértéke lesz a fő kérdés.
Az év egészét tekintve az infláció 17,7-17,8 százalékot tehet ki, míg decemberre 7 százalék alá csökkenhet.
A januári kiemelkedően magas, 25,7 százalékos infláció jelentős mérséklődéséhez az erőteljes áremelkedés megállítására volt szükség, majd ezt követően ki kellett várni, amíg a magas árak a bázisba kerülnek.
Ahhoz, hogy az árak csak minimálisan emelkedjenek az idei évben, szükség volt az energiaárak normalizációjára, a tavalyinál erősebb forintárfolyamra, az alacsony keresletre, illetve a verseny fokozására, aminek fő eszköze az árfigyelő volt.
Októberben indult az új gázév, így a gázárak konszolidációja a fix áras szerződésekben is ekkor jelent meg, ami szintén visszahúzta az inflációt. Ahhoz, hogy az éves alapú árindex az egy számjegyű tartományba kerüljön, arra volt szükség, hogy az árak havi alapon minimálisan, 0,1 százalékkal csökkenjenek – és pontosan ez történt.
Az árak havi alapú mérséklődésében nagy szerepet játszott az üzemanyagok árának csökkenése, amihez a kormányzat verbális intervenciója járult hozzá. Az árak itt egy hónap alatt 3,8 százalékkal mérséklődtek, ami 0,3 százalékponttal fékezte az inflációt. Éves alapon az üzemanyagok jelentősen, 30,2 százalékkal drágultak – ebben a bázisidőszaki ársapka játszott szerepet.
A havi alapú árszínvonal-csökkenésben az energiaárak 0,3 százalékos mérséklődése is szerepet játszott. Ennek oka a meleg időjárás, így a háztartásoknak nem kellett fűtésre költeniük, azaz kevesebb fogyott az átlagfogyasztás feletti drágább gázból és áramból, ami az átlagárat lefelé húzta. Ez a csökkenés azonban kicsi, az infláció egészére érdemi hatást nem gyakorol.
Kedvező hír az élelmiszerek árának havi alapú minimális, 0,1 százalékos mérséklődése. Bár a drágulás éves alapon még így is jelentős, 10,4 százalékos, ez az áremelkedési ütem a korábbinál jóval alacsonyabb, azonban a megemelkedett árak már velünk maradtak.
Havi alapon több terméknél volt egy százalékot meghaladó árcsökkenés, mint például a cukornál, a burgonyánál vagy a sajtnál.
Ugyanakkor a csokoládé, illetve a kakaó 2,2 százalékot drágult egy hónap alatt, azaz az egyes termékcsoportok árváltozása eltérően alakult az élelmiszereken belül.
Havi alapon jelentősebb árváltozás a főbb termékcsoportok közül a ruházkodási cikkeknél történt, itt 3,2 százalékkal emelkedtek az árak, az éves drágulás pedig 7,8 százalék volt.
A szolgáltatások inflációja az átlagosnál némileg magasabban alakul, éves alapon 13,2 százalékot tesz ki. Itt a magas infláció némi késéssel jelenik meg, hiszen korábban ezen csoport inflációja az átlagosnál alacsonyabban alakult.
Fontos megemlíteni, hogy szeptember után októberben is az átlagosnál alacsonyabb volt a nyugdíjasok inflációja, 9,1 százalék, ami az élelmiszerek erőteljesebb dezinflációjából ered.
A mai adat alapján a jegybank novemberben tovább folytathatja a monetáris kondíciók lazítását. Ennek a mértéke ismét erőteljes, 75 bázispontos lehet – reméljük, hogy ezt a piac is elfogadja, és a forint árfolyamára nem lesz jelentős negatív hatással.
Nyitókép: Shutterstock
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
A korábbinál erősebb, stabil forintárfolyam, gyorsuló növekedés és lassuló áremelkedés várható a következő időszakban.
Az idei gyengélkedés után jövőre már elkezdődhet a gazdaság újbóli fellendülése. Az Equilor Befektetési Zrt. csütörtöki sajtóeseményén mutatták be a legfrissebb előrejelzéseket, amely fordulatot hozhat a hazai teljesítményben.
Kulcsfontosságú téma számára az amerikai elnökkel folytatott pénteki találkozón.
Az sem kizárható, hogy meg is szólal benne.
