Nem kapott diplomát, vérengzés lett a vége
Késelés történt egy kelet-kínai főiskola előtt, nyolc ember meghalt, további 17 pedig megsérült.
A rendőrség körözés alapján próbálja beazonosítani az emberi maradványokat, de nem járnak mindig sikerrel.
Bármilyen félelmetesen is hangzik, nem csak bűnözőket vagy eltűnt személyeket köröz nyilvánosan a rendőrség, hanem ismeretlen személyazonosságú holttesteket és holttestrészeket is. Ezt bárki megnézheti a rendőrség honlapján, ahol
jelenleg több mint 1100 ilyen jellegű országos körözés van kiadva.
Mindegyiknél szerepel a holttest megtalálásának időpontja, helyszíne, neme, részletes személyleírása és ruhájának leírása is.
Megkerestük a témában az ORFK Kommunikációs Osztályát, amelytől megtudtuk: ismeretlen személyazonosságú holttest esetén az egészségügyi törvény alapján a rendőrség minden esetben rendkívüli haláleset miatt hatósági eljárás indít és ennek keretében hatósági boncolásra kerül sor. Ha a boncolás során az orvosszakértő idegenkezűséget állapít meg, az eljáró rendőri szerv büntetőeljárást rendel el.
A körözést, a hatályos törvény szerint nem kevesebb, mint 90 évig kell a nyilvántartásban tartani, ha ezalatt nem sikerül az azonosítás.
Az ismeretlen holttestek nem hamvaszthatók, azok koporsós eltemettetése a feltalálás helye szerint illetékes önkormányzat feladata a megtalálás
időpontjától számítva legkésőbb harminc napon belül. A maradványok egy jelölt, az adott temető temetőkönyvi nyilvántartásában visszakereshető sírba kerülnek.
Arra a kérdésünkre, hogy a mi a rendőrség protokoll ilyen esetekben, vesznek-e ilyenkor például DNS-mintát a beazonosítás reményében, a Kommunikációs Osztály azt írta: ismeretlen holttest megtalálása esetén annak arcáról, testéről, ruházatáról fényképfelvételek készülnek; különös tekintettel az azonosítást elősegítő, lehetővé tevő egyedi jellemzőkre, úgy, mint
műtéti beavatkozások nyomairól, tetoválásokról, anyajegyekről illetve egyéb, azonosításra alkalmas jegyekről.
A megtaláláskori állapotától függően a fentieken túl rögzítik a holttest külső jellemzőit (például szemszín, hajszín, hajhossz, testmagasság, testalkat, fejforma, lábméret, és más antropometriai, antropológiai tulajdonságok), továbbá DNS-mintát, ujj- és tenyérnyomatot, fogstátusz jellemzőket, csonttöréseket, műtétek nyomait.
Bizonyos holttestekre, holttestrészekre vonatkozó adatok – az eltűnt személyre vonatkozó adatokhoz hasonlóan – szintén közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A körözés elrendelésével automatikusan megjelennek a rendőrség internetes portálján, ahol az állampolgárok számára lehetőség van bejelentést tenni, amennyiben a személyleírás alapján felismerni vélik eltűnt hozzátartozójukat, ismerősüket.
2023. január 1-től létrejött egy automatikus azonosítást lehetővé tevő, biometrikus adatokat tartalmazó nyilvántartás is, mely körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartásból és körözési célú DNS-profil nyilvántartásból áll.
Az adatbázis tartalmazza a holttestek, holttestrészek illetve eltűnt személyek DNS valamint ujj- és tenyérnyomat adatait, és az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profilját is.
Arra a kérdésünkre, hogy általában milyen arányban tudnak körözés alapján beazonosítani ismeretlen holttesteket, a rendőrség azt válaszolta:
a sikeres azonosítások számát számos tényező befolyásolja, például, hogy a halála feltételezett idejéhez képest mennyi idő után és milyen állapotban találják meg a holttestet. Mindig az adott ügy függvénye, hogy pontosan milyen eljárási cselekmények végrehajtása szükséges, illetve célszerű.
Az eltűnt személyeknek és az ismeretlen holttesteknek szükségszerűen létezik egy közös metszete, a két halmaz időről időre összehasonlításra kerül. A körözési eljárások körülbelül fele zárul sikeres azonosítással.
Nyitókép: Getty Images/illusztráció