Forrnak az indulatok az albán pékségek körül – de vajon kik az albán pékek valójában?

Az utóbbi hetekben újra össztűz zúdult az albán pékségekre. Nem először történt ez, egyszer már végigsöpört egy hasonló elégedetlenségi hullám a magyar sajtón, nagyjából hat évvel ezelőtt. Az albán pékségekkel kapcsolatos kritikákról mi is több ízben beszámoltunk a Mandineren. Erről egy nagyobb, összegző cikket itt olvashatnak!

Azt tehát tudjuk, hogy az albán pékségekkel kapcsolatosan számos problémára derült fény: kezdve a tészták minőségétől, a higiéniai hiányosságokon át, egészen az egészségügyi kockázatokig.

De vajon kik az albán pékek?

Nos, kezdjük a legelején! Az INSTAT Albán Statisztikai Intézetének 2020. telén közzétett jelentése szerint az albániai állampolgárok 37% -a él és dolgozik külföldön, ami 1,68 millió embert jelent. Németország, Anglia, de Közép-Kelet-Európa nagyvárosaiban, így a magyar fővárosban is gombamód szaporodtak el az albán pékségek és cukrászdák.

Világviszonylatban pedig a harmadik legnagyobb diaszpóraként tartják számon a bosnyákok és a guyanaiak után. 2016 óta több mint hatszázezer ember – többségében fiatalok – költözött külföldre Albániából. 

A hivatalos adatok szerint a fiatalok több mint 20%-a munkanélküli, de a valós arány jóval magasabb lehet, nehéz pontos adatokat találni. A 2019-es munkaerőpiaci felmérések szerint az Albániából történő elvándorlás az esetek közel 84%-ában a munkalehetőségek hiányára vezethető vissza, miután a politikai okok Albániában, és az albánok által lakott területeken egy időre megszűntek. A fiatalok nagy általánosságban iskolázatlanok, mintegy 30%-uknak van legalább középiskolája, ám ha van is képzettségük, akkor is nagyon rosszul fizetettek. 

Az elvándorlás ellensúlyozására alacsonyabb jövedelmű országokból, Bangladesből, Indiából és Pakisztánból érkeznek fiatalok. Ők alacsonyabb minimálbért, havi 300 eurót és szállást kapnak.

Az olcsó külföldi munkaerő biztosításával az albán vállalkozásokat nem ösztönzik a modernizációra, a hozzáadott értéket képviselő iparágakra és szolgáltatásokra való áttérésre, így az albán fiataloknak nincs miért otthon maradniuk.

Nagy-Albánia

Ezen a ponton fontos kiemelni, hogy az eddig felsorolt adatok az albániai albánokra vonatkoznak, albánok azonban nem csupán a jelenlegi Albánia területén élnek, hanem az úgynevezett „Nagy-Albánia” területein is – azaz Koszovóban, Montenegróban, Macedóniában, illetve Görögország egyes részein is. Ezen kívül Szerbia északi részére, a Vajdaság területére is tucatjával telepítettek koszovói albánokat az utóbbi évtizedekben.

És akkor vissza az albán pékekhez

Az albán pékek és cukrászok albánok ugyan, ugyanakkor nem Albániából származnak. Az egykori Jugoszláviában – a mostanra már távoli titói időkben – a szakképzések leosztása gyakran nemzeti alapon történt, 

A koszovárok, vagyis a koszovói albánok többségében ma is ezekben a szakmákban dolgoznak, eleinte csak a volt jugoszláv területeken terjeszkedtek, mára viszont már Európa-szerte, így Magyarországra is jutott belőlük szép számmal.

ahogyan az albán cukrászdák is koszovói albán cukrászatok, albániai albánokkal legfeljebb alkalmazottként találkozhat velük az ember.

Nyitókép: FURRE BUKE POJANAKU YouTube-csatorna, képernyőfotó