Kenyér vagy buci? Lerántjuk a leplet az albán pékségek sötét titkáról

Töretlenül terjeszkednek a kétes minőségű pékárut forgalmazó albán pékségek Magyarországon. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy az immár 400-500 koszovói és albán pékség mindössze 20-30 vállalkozó tulajdonában áll, üzleti magatartásuk pedig veszélybe sodorja a hazai sütőipari szereplőket. 

A pékeket tömörítő érdekképviselet szerint ezek a vállalkozók gyakorlatilag ugyanabból a tésztából gyártanak sok különféle terméket, amelyek a Magyar Élelmiszerkönyv szabályainak egyáltalán nem felelnek meg – vélekedett Septe József. A tulajdonosok ráadásul megkerülik a munkaügyi szabályokat, és minimális tőkebefektetéssel, bérelt helyiségekben, bérelt berendezéseket használnak. 

Ezért verhetetlenek az albán pékségek

Az albán pékségek jóval olcsóbban gyártanak pékárut, így a hazai versenytársakhoz képest érdemben alacsonyabb áron kínálják a helyben sütött termékeiket. A továbbra is töretlen balkáni befektetési hajlandóság ugyanakkor azt mutatja, a fogyasztókat az árszint jobban érdekli a minőségnél.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Mandiner megkeresésére a fokozott, társhatóságokkal közösen végzett ellenőrzések tapasztalatairól kiemelte: 

Az ellenőrök azonnal bezáratják azokat a pékségeket, ahol komoly szabálytalanságot – például élelmiszer-biztonsági hiányosságot – tapasztaltak és a szabálytalanság súlyosságától függően határozott időre fel is függesztik a működésüket. A Nébih tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az ellenőrzések alkalmával feltárt hibákat az érintettek általában kijavítják. A hatóság az utóellenőrzések során a higiénés körülmények és az adminisztratív eljárások terén is legtöbbször javulást tapasztal.

Miért ennyire ellentétes a fogyasztó és a hatóság tapasztalata?

A Nébih arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a sütőipari termékekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. A forgalomba hozott termékekre csak akkor használhatók bizonyos elnevezések, ha azok megfelelnek az előírásban rögzített követelményeknek. 

Fontos, hogy a sütőipari termékeknek az összetevőit – amennyiben az élelmiszerkönyv iránymutatásától eltérően készülnek – is kötelező feltüntetni. Súlyos szabálytalanság, ha a címkén nem a valóságnak megfelelően szerepelnek az összetevők.

A Nébih azt javasolja, ha egy élelmiszer minőségi jellemzői határozottan eltérnek a fogyasztói elvárástól, akkor közérdekű panaszbejelentést kell tenni, melyet a hivatal minden esetben alaposan kivizsgál.

Az albán pékek jól tudják: a zsemle is éppen olyan rossz, mint a buci

Az albán pékségek a fogyasztókat is megosztják. A nyilvános fórumokban és a közösségi médiában ugyanakkor sokan arra figyelmeztetnek, hogy az üzletláncokban kapható, az élelmiszerkönyv előírásai szerint elkészített zsemle legalább olyan silány minőségű, mint egy albán pékségben kapható buci. Az albán pékségek jelentős versenyelőnyének receptje tehát az, hogy egy buci gyakorlatilag fele annyiba kerül, mint egy zsemle.

A közösségi oldalakon időről időre fellángoló heves viták közepette azzal az összes magyar pékáru-kedvelő egyetért, hogy az albán termékek minősége jelentősen elmarad a hazaitól. 

Az albán áruk alapanyaga jellemzően egyetlen tésztaféle, függetlenül attól, hogy kakaóscsiga, vagy sajtospogácsa készül belőle. Jellemző a tészta magas élesztő- és cukortartalma, ami amellett, hogy még költséghatékonyabbá teszi a gyártást, az egészséges táplálkozással sem egyeztethető össze.

Mit tehet a vásárló?

A Nébih a Mandiner kérdésére a fogyasztói tudatosságot emelte ki: a feltűnően alacsony ár minden élelmiszernél gyanakvásra ad okot, mivel borítékolható, hogy a termék olcsó, kevésbé jó minőségű alapanyagokból készült.

Nyitókép: Chikako Nobuhara/Getty Images