Mit művel Bulgária?
A szakértő rámutatott, ez a lépés nem csak az orosz gáz érkezését nehezíti meg, hiszen a gázmolekulákon nincsen országjelzés, hanem a más országokból jövő energiahordozókét is. Ha pedig a Gazprom nem fizeti ki a brutális sarcot, és az európai intézmények sem lépnek közbe, akkor akár ellehetetlenülhet a szállítás az egyetlen olyan vezetéken, ami még a régiónkba, így Magyarországra gázt szállít. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság ebben az ügyben még szólalt meg, csak reménykedni lehet, hogy a tettek mezejére lép.
Most is folyik a tárgyalás a tizenkettedik szankciós csomagról”
– mutatott rá Hortay Olivér, felidézve egyúttal, az unió éppen azért nem vezette be a gázembargót, mert Magyarországgal egyetemben több ország is jelezte: nem tudják megoldani máshogyan a gázbeszerzésüket. Ugyanakkor a számokból látható, csökkent az orosz vezetékes földgáz mennyisége, és a cseppfolyósított gáz mennyisége megnövekedett.
Szóba került, hogy Európa az orosz gáz kiesésével már most nagy mértékben ráhagyatkozik az amerikai energiahordozókra. Ha egy amerikai politikus kívánna stratégiai autonómiát, mint amelyet Macron is követelt Európának, azt az amerikai sajtó nem kérdőjelezné meg. Ezzel szemben a francia elnök korábbi nyilatkozatát szétszedték a médiában, azonnal megtámadták.
Emlékeztetett:
Németország a szankciók bevezetésének elején azt mondta, fel vannak készülve az orosz gázról való leválásra, azt megújuló energiaforrásokkal helyettesíteni fogják, viszont közel sem így történt a gazdasági mutatók alapján.
„Már a háború kirobbanásakor látható volt, hogy az európai tagállamok lakosságának többsége azokat a szankciókat nem támogatja, amelyek veszélyeztetik az egzisztenciájukat” – mondta Hortay Olivér, megjegyezve, az emberek legfeljebb azokat a szankciókat támogatják, amelyek nem járnak közvetlen hatással. Más kérdés, mit léptek végül a kormányok.