Hortay Olivér, a Századvég elemzője szerint az európai lakosság többsége nem támogatja az önsorsrontó lépéseket.
„A bolgár kormány nemrégiben bejelentette, hogy az Oroszországból érkező gázszállítások után egy megawatt óránként 10,2 eurós összeget kell fizetni” – fogalmazott Hortay Olivér, a Századvég Energia – és Klímapolitika Üzletág vezetője a Mandiner Reakció legutóbbi adásában. Kifejtette, ez nagyon magas ár, a tranzitdíj körülbelül 20-szorosa. A bolgár kormány úgy nyilatkozott, abba az irányba kívánják terelni azokat az országokat, amelyekhez orosz gáz érkezik, hogy minél gyorsabban leváljanak az orosz energiaforrásról. A valódi indokot azonban nem lehet pontosan megmondani.
Ezt is ajánljuk a témában
Veszélyben a rezsicsökkentés? Kudarc a szankciós politika? Washington lenyomja Brüsszelt? Heti hírmagyarázat a Századvég üzletágvezetőjével, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.
A szakértő rámutatott, ez a lépés nem csak az orosz gáz érkezését nehezíti meg, hiszen a gázmolekulákon nincsen országjelzés, hanem a más országokból jövő energiahordozókét is. Ha pedig a Gazprom nem fizeti ki a brutális sarcot, és az európai intézmények sem lépnek közbe, akkor akár ellehetetlenülhet a szállítás az egyetlen olyan vezetéken, ami még a régiónkba, így Magyarországra gázt szállít. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság ebben az ügyben még szólalt meg, csak reménykedni lehet, hogy a tettek mezejére lép.
Most is folyik a tárgyalás a tizenkettedik szankciós csomagról”
– mutatott rá Hortay Olivér, felidézve egyúttal, az unió éppen azért nem vezette be a gázembargót, mert Magyarországgal egyetemben több ország is jelezte: nem tudják megoldani máshogyan a gázbeszerzésüket. Ugyanakkor a számokból látható, csökkent az orosz vezetékes földgáz mennyisége, és a cseppfolyósított gáz mennyisége megnövekedett.
Szóba került, hogy Európa az orosz gáz kiesésével már most nagy mértékben ráhagyatkozik az amerikai energiahordozókra. Ha egy amerikai politikus kívánna stratégiai autonómiát, mint amelyet Macron is követelt Európának, azt az amerikai sajtó nem kérdőjelezné meg. Ezzel szemben a francia elnök korábbi nyilatkozatát szétszedték a médiában, azonnal megtámadták.
Emlékeztetett:
Németország a szankciók bevezetésének elején azt mondta, fel vannak készülve az orosz gázról való leválásra, azt megújuló energiaforrásokkal helyettesíteni fogják, viszont közel sem így történt a gazdasági mutatók alapján.
„Már a háború kirobbanásakor látható volt, hogy az európai tagállamok lakosságának többsége azokat a szankciókat nem támogatja, amelyek veszélyeztetik az egzisztenciájukat” – mondta Hortay Olivér, megjegyezve, az emberek legfeljebb azokat a szankciókat támogatják, amelyek nem járnak közvetlen hatással. Más kérdés, mit léptek végül a kormányok.
A teljes beszélgetés itt megtekinthető:
Hortay Olivérnek Fűrész Gáborral közösen hamarosan új könyve jelenik meg Egy új hidegháború küszöbén – három mítosz, amelyet megdöntött az orosz-ukrán konfliktus címmel.
A címadással kapcsolatban a szerző megjegyezte, jelenleg ugyanaz a folyamat történik, mint a hidegháború elején. Véleménye szerint Oroszország azt is megpróbálta, hogy Ukrajna megtámadásával lép-e valamit az Egyesült Államok, és ezzel gyengül-e pozíciója. Szerinte a jelenlegi erőpróbában az EU a leggyengébb fél, meglévő erejét sem képes kihasználni megfelelően, az unió egy „befejezetlen felemás birodalom”. A könyvükben úgy magyarázzák, hogy
az EU súlyos irányítási válságban szenved, például azért, mert az egyik oldalról erős föderalista törekvés feszíti,
habár az elmúlt több mint 15 évben bebizonyosodott, amit a föderalisták szorgalmaznak, az nem működik a válságok kezelésében.
Volodimir Zelenszkij a napokban bejelentette, 2024-ig meghosszabbítják a földgázexportjuk tilalmát. Hortay szerint nagyobb hatása volt annak, amikor az ukrán Naftogaz a vonatkozó határidő lejárta előtt mintegy egy évvel, egészen váratlanul közölte, nem hosszabbítják meg az orosz gázszerződést, pedig az országnak nagyon számít a gáztranzit, így kiesik majd ez a bevételi forrás. Ezzel az EU-s támogatásért folyó alkudozásban próbálhat Kijev jobb pozíciót kiharcolni magának.
Ami a magyarországi helyzetet illeti, Hortay Olivér úgy értékeli, hogy „az Európai Bizottság oldaláról a rezsicsökkentés támadás alatt áll”, ami politikai indíttatású. Kitért emellett arra is, hogy
akik a mostani energiaválság idején nem vezettek be szigorú hatósági szabályokat, energiaár-támogatási programokat, azoknak súlyos károkat szenvedett a gazdaságuk.
Magyarország nem ebbe a körbe tartozik.
Ezt is ajánljuk a témában
Amikor több százezer ember kiáll egy vélemény mellett, az igen is számít a tárgyalóasztaloknál – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal
Több fontos területen lehet komoly változás.
Rekordközeli szintre emelkedett a cseppfolyósított energiahordozók behozatala.
A fokozott veszély fokozott védelemért kiált.
Egyetlen magyar ember pénztárcája sem lenne biztonságban.
Mikor az oroszok bevonultak Ukrajnába Németország jelentős döntést hozott: teljesen leállnak az orosz energiáról, és alternatívákat keresnek. Ez eleinte áremelkedéshez vezetett, most pedig nagyon úgy tűnik egy újabb energiaválságba vezeti Európát.
Európának hamarosan Ázsiával kell versenyeznie a szállítmányokért, Moszkva lehet a válság nagy nyertese.
Ukrajna keletről, Horvátország délről blokkolja az olcsó vezetékes orosz kőolajat, amivel Magyarország kettős szorításba került.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
