„Valóban kiteljesedhettem. És ami fontos, az utolsó időkben nem halványabb, öregesebb amit csináltam, hanem ragyogásképes, erő van benne” – a 90 éves festőművésznő, Keserű Ilona a Mandinernek.
A 90. születésnapját ünnepli a magyar modern festőművészet állócsillaga, akinek műveiből a világ legrangosabb kiállítóterei – a párizsi Pompidou Központtól a washingtoni Nemzeti Múzeumig – vásároltak már festményeket. Nem mellékes az sem, hogy Keserű festményei a modern művészeti aukciók gyöngyszemei, néhány éve egy hazai árverésen 55 millió forintért cserélt gazdát egy alkotása.
A Kossuth-díjas festőművésznő 1933. november 29-én született Pécset és egészen kicsi korától a rajzolás izgatta.
Tizenhárom évesen már a híres pécsi festő és szobrász, Martyn Ferenc volt a mestere.
A számtalan díj és elismerés között jegyzi azt is, hogy 1945-ben egy bizonyos Jászai István egy pengőért megvásárolta az egyik rajzát. A Mandinernek sikerült elérni telefonon a 90 éves festőművésznőt, aki nagyon ritkán ad interjút, ám most kivételt tett. Arra is választ adott, ki is volt Jászai István és miért fontos momentum az életében ez a rajzvásárlás: „Jászai István a nagybátyám volt. Tanáremberként és kézműves asztalosként is dolgozott. Ő látta, hogy kisgyerekként minden papírt telerajzolok ceruzával, később pedig nagy kartonlapokat. Az egyiket megvette egy pengőért, ezzel is jelezve az elismerését.”
Keserű Ilona azt is elmesélte a Mandinernek, hogy mindez a II. világháború végén, Rábatamásiban volt, ahová a családjával menekültek a harcok elől. Azt is büszkén említette, hogy a híres színésznőnek, Jászai Marinak is a leszármazottja: „Jászai Mari nagyapám testvére volt. Az ő rendkívüli adottságaiból nekünk is jutott” – folytatta Keserű Ilona, aki később elvégezte a pesti képzőművészeti főiskolát. Az alkotás mellett kezdetben könyvillusztrációkat készített, majd neves pesti és vidéki színházaknál volt díszlettervező. 1983-tól tanított a rajzot és festészetet a pécsi tudományegyetemen. Ekkor már a művészeti berkekben mindenki ismerte, hiszen az első kiállítása még 1963-ban, egy meghatározó tanulmányúton volt Rómában. Azóta pedig a világ számtalan pontján, Párizstól Milánóig.
Izgalmas kapcsolat fűzte a neves íróhoz, Tandori Dezsőhöz is, aki számtalan cikkben fejezte ki nagyrabecsülését Keserű művészetével kapcsolatban.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nálam mindig arról volt szó, hogyan lehet létezni, mikor igazából nem lehet.” Tandori Dezső egész hosszú életét valójában egyetlen, grandiózus szövegfolyammá tette. És aztán a szó szoros értelmében átírta magát a túlvilágra.
Erről így mesélt a 90 éves festőművésznő a Mandinernek: „Tandori Dezsőnek tekintélyes gyűjteménye volt, a pesti műtermembe is járt vásárolni. Kedvelte a munkáimat és írt róluk, ami sokat jelentett nekem, mivel rendkívül nagy tehetségű íróember volt” – folytatta Keserű Ilona.
Keserű Ilona 90 éves, a modern magyar festészet másik ikonja, Reigl Judit pedig 100 éve született (három éve hunyt el). A nagyságukra jellemző, hogy a New York-i Metropolitan 2018-as tárlatán mindketten szerepeltek egy-egy alkotással, ugyanebben az évben pedig itthon a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria rendezett közös kiállítást számukra a tisztelgés jegyében.
Keserű Ilona saját bevallása szerint sok időt tölt mostanában azzal, hogy jegyzeteket készít az utókornak a különböző alkotói korszakairól. Sok világhírű festőművésznek nem adatott meg, hogy még az életében elismerjék, csak a haláluk után kerültek fel az őket megillető helyre. Ezzel szemben Keserű Ilona elmondhatja magáról, hogy még életében szinte minden elismerést megkapott. Ezzel kapcsolatban a következőt mondta: „Valóban kiteljesedhettem. És ami fontos, az utolsó időkben nem halványabb, öregesebb, amit csináltam, hanem ragyogásképes, erő van benne, ami nagy dolog” – összegzett.
Az ötoldalas levél különlegessége, hogy a száműzetésbe kényszerült fejedelem írta XI. Kelemennek.
Egymásba karoló munkásőr pár, Szamuely-t hallgató Lenin, ismét árverés lesz a szocreál alkotásaiból.
A New Yorkban élő Kiss Emil úgy érezte, Magyarországon a helye a méregdrága képeknek.
Az író, újságíró Obersovszky Gyula Táncsics-díja is kalapács alá kerül.
A kétdukátos harminc évvel ezelőtt bukkant fel egy bécsi árverésen, akkor másfél millió forintért kelt el. Most ennek a többszöröséért kerül kalapács alá.
A nyelvőr Bugát Pál emlékérmét hatezer forintért vette meg valaki…
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
