Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt az aradi vértanúk emlékére
A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik.
Az államtitkár szerint vannak örök értékek, amelyekért küzdeni érdemes a végsőkig.
Az aradi vértanúk a magyar szabadságszeretet szimbólumai. Soha el nem alvó fáklyalángok, akik ma is, mint az elmúlt 174 évben mindvégig, kijelölik az utat számunka, az örökösök számára, megmutatva, hogy melyek azok az örök értékek, amelyek nem képezhetik alku tárgyát – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken.
A politikus az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben úgy fogalmazott: ezek az örök értékek a szabadságvágy, a hazaszeretet, a bátorság és a személyes áldozatkészség. „A tizenhárom mártír vértanú emléke arra is kötelez bennünket, hogy soha ne adjuk fel álmainkat és ne futamodjunk meg” – mondta. Hozzátette: vannak örök értékek, amelyekért küzdeni érdemes a végsőkig, még akkor is,
ha a célok megvalósulását csak a gyerekeink élhetik meg.”
Ezt is ajánljuk a témában
A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik.
Zsigmond Barna Pál kiemelte: az aradi tábornokok bátrak voltak, és nem kerülték el a végzetüket. De tudták, hogy az áldozatvállalásuk nem önmagáért való, hanem életüket a nemzet oltárán, az ősök emlékéért és az utódok boldogulásának reményében áldozzák fel. A nemzeti szuverenitás vagy más néven a szabadság, az, hogy „saját sorsunkat mi határozhassuk meg olyan örök érték, amelyért a legnagyobb áldozat sem drága” – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette: a hősök tisztelete kitörölhetetlen a magyar emberek szívéből. Zsigmond Barna Pál elmondta: a magyar igazság- és szabadságszerető nemzet, amely mindig egyenes derékkal állta a történelem viharait és nem hajlongott a nagyhatalmak kénye-kedve szerint. „Sokszor kellett megharcolnunk a szabadságért, mert másokkal ellentétben mi azt sohasem kaptuk könnyen, ajándékul” – fűzte hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Kazinczy Ferenc legkisebb fia, Lajos szerelmes, bohém, szegény és céltalan ifjúból lesz az 1848–49-es szabadságharc hőse, majd az aradi várban Haynau foglyaként vár az ítéletre. A tizenötödik aradi vértanú alakja egy forradalmian új hangvételű musicalben elevenedik meg a Madách Színházban: a Tizenötödik című előadásról Szirtes Tamás rendezőt, a teátrum igazgatóját kérdeztük.
Az államtitkár szavai szerint ma is szükség van tisztánlátásra, bátorságra és bölcsességre, annak érdekében, hogy „jó irányba tudjuk tartani a nemzet hajóját a sorsunk tengerén”. Felidézte, hogy az elmúlt időszakban sosem látott kihívásokkal kellett megküzdeni, a többi között egészségügyi világjárvánnyal, gazdasági válságok sorával, milliónyi bevándorlóval és a szomszédban kirobbant háborúval. „Sokan nem értik vagy nem akarják érteni Magyarország békepárti álláspontját” – állapította meg a politikus, majd hozzáfűzte: „olyan világban élünk, amikor ahhoz is bátorság kell, hogy kimondjuk azt a szót, hogy béke.”
Úgy folytatta: a magyar kormány szilárdan kitart békepárti álláspontja mellett, nem enged semmilyen zsarolásnak, nyomásgyakorlásnak. „Elkötelezett és megbízható tagjai vagyunk mind a NATO-nak, mind pedig az Európai Uniónak, szövetségeseink álláspontját meghallgatjuk és tiszteljük. De szuverenitásunkból csak annyit vagyunk hajlandóak feladni, amennyit abból önként vállaltunk” – fogalmazott az államtitkár.
Kijelentette azt is:
nem akarunk lemondani a hitünkről, a gyerekeink neveléséről, a szuverén gazdaságpolitikánkról, a kárpátaljai magyar testvéreinkről.”
„Mi magyarként, magyar gyermekek által körülvéve képzeljük el a jövőnket és erről az útról nem tudnak bennünket letéríteni” – jelentette ki. Ma is „élnek köztünk árulók”, akik a haza sorsát kiszolgáltatnák külföldi érdekeknek” – fogalmazott. „Innen is üzenjük: nem fog sikerülni!” – nyomatékosította az államtitkár. Zsigmond Barna Pál hangsúlyozta: az aradi vértanúk emléke „örökké velünk marad”, ez a nap pedig emlékeztető a bátorságukról, az áldozatukról és a reményről. „A hősök halhatatlanok, mert a szabadság örök” – zárta beszédét .
A Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen a kormány nevében Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Zsigmond Barna Pál helyezte el a kegyelet koszorúit. Novák Katalin köztársasági elnök nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Sándor-palota Honvédelmi Igazgatóság igazgatója koszorúzott, Orbán Viktor miniszterelnök nevében pedig Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár helyezett el koszorút.
(MTI)
Ezt is ajánljuk a témában
Hazánk fejlődésének egyik legjelentősebb szakasza volt a reformkor, amelynek a szabadságharc vérbefojtása vetett véget. 1849. október 6-án a tizenhárom magyar honvédtiszt kivégzése nem csak a magyar függetlenséget temette el, az aradi vértanúkkal együtt a gazdasági fejlődés is sírba szállt – szerencsére nem örökre, de a mélyrepülésnek csak évtizedek múlva a kiegyezés vetett véget.
***
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor