Az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium által létrehozott Magyar Összetartozás Intézetének bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Az új szervezet céljai között szerepel a magyarság megértése és az eltitkolt történetek felfedezése.
„Új tényezők fenyegetik a magyar identitást, így immár nem az a fő kérdés, mi a magyar, hanem az, hogyan maradjunk magyarok. Meg kell értenünk, mi tartja egyben a magyarságot” – jelentette ki Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója annak apropóján, hogy a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézménye létrehozta a Magyar Összetartozás Intézetét (MÖI), amelyet Margittai Gábor és Major Anita vezet, akik évtizedek óta kutatják a magyarság történetét, hitelességük megkérdőjelezhetetlen.
Az MCC hatodik intézetének bemutatkozóján több példa is elhangzott a legújabb globális trend, az eltörlés kultúrájának veszélyeiről. Felidézték, hogy templomot felújító apácákra támadtak rá klímaaktivisták, mondván, ennek túl nagy az ökológiai lábnyoma; verseket, képeket és filmeket próbálnak kitörölni mindenhonnan, mert nem illeszkednek a legújabb nyugati irányvonalba. Pedig a szakértők szerint a veszélyek korában – pandémia, háborúk, kulturális és gazdasági válság – csak az a nép lehet sikeres, amely ismeri önmagát, történelmét, hagyományait, művészetét.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ázsiai városállam törvényt hozna az eltörlés kultúrájának jelenségei ellen, hogy ezzel védje a szabad nyilvánosságot. E fegyvert azonban a kritikusok szerint pont a szabad szólás ellen is fel lehetne használni.
Az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is
– hangsúlyozta Kitta Gergely, az MCC intézetekért felelős igazgatója, aki úgy véli, a Magyar Összetartozás Intézetének munkáját minden nemzetnek el kellene végeznie. Szerinte a világon is egyedülálló, hogy egy oktatási intézmény intézetei ilyen szoros együttműködésben, amolyan flottaként működnek. Azt tapasztalja itthon és külföldön egyaránt, hogy az intézetek külön-külön, sokszor egymás versenytársaiként működnek.
„A cél, hogy semmit se az asztalfióknak gyártsunk” – hangsúlyozta a MÖI igazgatója, Margittai Gábor, míg Major Anita igazgató-helyettes megjegyezte, az MCC lehetőséget ad arra, hogy még több értéket tudjanak megmenteni, elfeledett vagy eltitkolt történetet fedezhessenek fel.
Egy ilyenre mondott példát online köszöntőjében Berecz András Kossuth-díjas énekes, folklórkutató, előadóművész is:
„Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező 56-ban a Nyírségből autóstoppal jött Budapestre. Az őt felvevő bácsi szekerén volt egy nagy hordó. Pest határában megállították a karszalagosok, hogy mi van a hordóban. A bácsi nyugodtan mondta: vér. A hordót felfeszítették, tényleg vér volt benne. Kiderült, hogy a nyírtassi kocsmában volt rádió, és bemondták, hogy a forradalomnak vérre van szüksége, hát mindenki megvágta a karját és adott. Természetesen az a vér orvosilag nem volt használható, de az a lélek, amely adta, igen. Többek között ez a történet is a magyar nép élni akarására, erkölcsi érzékére világít rá. Nagy erő, ha együtt látjuk őket.”
A szerző a Corvinák újságírója.
Nyitókép: MCC/Molnár Mihály
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az MCC munkájának régóta fontos pillére a szolnoki központ, ami 10 éve, 2015. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a tanulni vágyó fiatal tehetségek és a helyi lakosok előtt
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Büntethetővé tették Szlovákiában az 1945 után a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó, máig érvényben lévő Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. Tokár Géza felvidéki politológust kérdeztük, mi folyik Szlovákiában.
Telt ház fogadta csütörtökön esete a szegedi Mathias Corvinus Collegium (MCC) épületében Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját. A Mandiner Klubestjén a politikus beszélt arról, hogy milyen messzire van a világ egy mindent elpusztító atomháborútól.
Idén még részletesebb lista került elkészítésre. Továbbra is a Fazekas áll az élen.
Elkeserítő a helyzet.
Magyarországnak sikerült érvényesítenie az akaratát, de Brüsszel továbbra is támogatja a háborút.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
