Az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium által létrehozott Magyar Összetartozás Intézetének bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Az új szervezet céljai között szerepel a magyarság megértése és az eltitkolt történetek felfedezése.
„Új tényezők fenyegetik a magyar identitást, így immár nem az a fő kérdés, mi a magyar, hanem az, hogyan maradjunk magyarok. Meg kell értenünk, mi tartja egyben a magyarságot” – jelentette ki Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója annak apropóján, hogy a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézménye létrehozta a Magyar Összetartozás Intézetét (MÖI), amelyet Margittai Gábor és Major Anita vezet, akik évtizedek óta kutatják a magyarság történetét, hitelességük megkérdőjelezhetetlen.
Az MCC hatodik intézetének bemutatkozóján több példa is elhangzott a legújabb globális trend, az eltörlés kultúrájának veszélyeiről. Felidézték, hogy templomot felújító apácákra támadtak rá klímaaktivisták, mondván, ennek túl nagy az ökológiai lábnyoma; verseket, képeket és filmeket próbálnak kitörölni mindenhonnan, mert nem illeszkednek a legújabb nyugati irányvonalba. Pedig a szakértők szerint a veszélyek korában – pandémia, háborúk, kulturális és gazdasági válság – csak az a nép lehet sikeres, amely ismeri önmagát, történelmét, hagyományait, művészetét.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ázsiai városállam törvényt hozna az eltörlés kultúrájának jelenségei ellen, hogy ezzel védje a szabad nyilvánosságot. E fegyvert azonban a kritikusok szerint pont a szabad szólás ellen is fel lehetne használni.
Az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is
– hangsúlyozta Kitta Gergely, az MCC intézetekért felelős igazgatója, aki úgy véli, a Magyar Összetartozás Intézetének munkáját minden nemzetnek el kellene végeznie. Szerinte a világon is egyedülálló, hogy egy oktatási intézmény intézetei ilyen szoros együttműködésben, amolyan flottaként működnek. Azt tapasztalja itthon és külföldön egyaránt, hogy az intézetek külön-külön, sokszor egymás versenytársaiként működnek.
„A cél, hogy semmit se az asztalfióknak gyártsunk” – hangsúlyozta a MÖI igazgatója, Margittai Gábor, míg Major Anita igazgató-helyettes megjegyezte, az MCC lehetőséget ad arra, hogy még több értéket tudjanak megmenteni, elfeledett vagy eltitkolt történetet fedezhessenek fel.
Egy ilyenre mondott példát online köszöntőjében Berecz András Kossuth-díjas énekes, folklórkutató, előadóművész is:
„Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező 56-ban a Nyírségből autóstoppal jött Budapestre. Az őt felvevő bácsi szekerén volt egy nagy hordó. Pest határában megállították a karszalagosok, hogy mi van a hordóban. A bácsi nyugodtan mondta: vér. A hordót felfeszítették, tényleg vér volt benne. Kiderült, hogy a nyírtassi kocsmában volt rádió, és bemondták, hogy a forradalomnak vérre van szüksége, hát mindenki megvágta a karját és adott. Természetesen az a vér orvosilag nem volt használható, de az a lélek, amely adta, igen. Többek között ez a történet is a magyar nép élni akarására, erkölcsi érzékére világít rá. Nagy erő, ha együtt látjuk őket.”
A szerző a Corvinák újságírója.
Nyitókép: MCC/Molnár Mihály
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
A miniszterelnök politikai igazgatója elárulta, újjászületik és új funkciót kap a Korona Szálló.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Megkezdődött F. János bírósági tárgyalása.
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
