Ahol törölnék az eltörlés kultúráját: Szingapúr nekiment a progresszív túlzásoknak

A Mandiner úgy egy évtizede, a magyar sajtóban az elsők között kezdett el foglalkozni az újbalos, progresszív, később woke néven összefoglalt jelenségek bemutatásával. Ami először az amerikai egyetemek falai között zajló, színes és meghökkentő jelenségnek tűnt, alig néhány év alatt szétterjedt az egész nyugati világban. Sőt, egyes országokban az egyetemi, a média- és a politikai nyilvánosság új alapvetései lettek a nem sokkal korábban még furcsa szélsőségnek tartott nézetek.

Nem csoda, hogy néhány újabb év elteltével hol halkan és óvatosan, hol határozottabban megjelentek a kritikák és az ellenlépések is. És nem csak a jobboldali és konzervatív körökből, vagy a nyugati ideológiai közmegegyezésekkel egyre inkább szembemenő magyar kormányzat részéről. Az angolszász országokban klasszikus liberális nézeteket valló személyiségek, mint például Jordan Peterson pszichológus vagy épp J.K. Rowling írónő a woke túlzások elleni fellépés élharcosai lettek.

A magyaron kívül viszont kevés kormányzat emeli fel a szavát a jelenségek ellen - lásd a 13 éve kormányzó brit konzervatívok esetét, akik alatt a kultúrharc utóvédküzdelmeit is megnyerték a helyi progresszívek.

Az ázsiai világ egyik legfontosabb gazdasági, tudományos és oktatási központjának számító, dúsgazdag városállam, mint ismert, különös elegye a tökéletesre csiszolt kapitalizmusnak, a sok évtizedes egypárti uralomnak, valamint a szigorú közrendnek. Szingapúr egyesíti a legjobbnak tartott angolszász és kínai hagyományokat s gyakorlatokat, amiből nem egy működésképtelen katyvasz, hanem egy jövőképes, ámde európai életmódhoz és szabadsághoz szokott embereknek egzotikus és talán kissé szorító világ született.

Thio Li-Ann, a National University of Singapore professzora márciusban adott interjút lapunknak. Ebben az emberi jogok és az alkotmányjog professzora arról beszélt: „Mivel az egyetemes emberi jogok eszméje tényleg nagy népszerűségre tett szert, mindenki fel akarja használni arra, hogy saját politikai törekvéseit és kívánalmait emberi jogként legitimálja. És valóban, ha minden ilyen törekvést emberi jogként ismernek el, az erodálja a valódi és széles körben elismert emberi jogok értékét.” Hozzátette azt is:

a sokszínű politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésű világban. Nem lehet egy hatalmaskodó vagy hangoskodó elit akaratának egyoldalú kierőszakolása, mert az végül jogfosztáshoz vezet”.

A professzor szerint minél több jog elismerése iránt támasztanak követelést, annál nagyobb feszültség alakul ki ezen igények és az elismert emberi jogok között, és annál nagyobb szkepticizmus fogja övezni őket, ami gyengíti az emberi jogok tekintélyét és normatív erejét.

Szingapúr nagy hatalmú kormányzata most a woke tendenciákra vetette vigyázó tekintetét. „Megvizsgáltuk a lehetőségeket, mihez kezdjünk az eltörlés kultúrájával” – nyilatkozta a kormány szóvivője a CNN-nek. A hatóságok szerint „a létező jogi szabályozásokat tekintik át”, miután „visszajelzéseket” kaptak konzervatív keresztényektől, akik attól félnek, hogy ellehetetlenítik őket a nézeteik miatt az online világban hangos csoportok.

Shanmugam Kasiviswanathan szingapúri igazságügyi és belügyminiszter kijelentette:

Hozzátette: „Nem engedhetünk egy olyan kultúrát, ahol a vallásos embereket ellehetetlenítik vagy megtámadják az LMBT-vel kapcsolatos kritikus nézeteik miatt – és ez fordítva is igaz”.

Szingapúr egyébként tavaly nyáron törölte el a homoszexuális aktusokat büntető, még a gyarmati időkből megmaradt jogszabályt, ugyanakkor az azonos neműek házassága nem téma a városállamban. Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnök akkor kijelentette: „A férfiak közötti, beleegyezésen alapuló szex nem lehet büntetőjogi kategória. Nem lehet igazolni emberek emiatt való üldözését.” Kifejtette: a meleg szingapúriak is a kollégáik, barátaik, családtagjaik. „Ők is élni akarják a saját életüket, részt venni a közösségünkben, hozzájárulni Szingapúrhoz”.

Li kormányfő ugyanakkor hozzátette: „Meg fogjuk védeni a házasság meghatározását, nem lehet majd megtámadni azt a bíróságokon. A házasság intézményét az alkotmány kiegészítésével is meg fogjuk védeni”.

A konzervatív értékrend és az új idők társadalmi változásaihoz való alkalmazkodás közötti, nagyon keskeny mezsgyén most tovább lépdel Szingapúr.

Shanmugam belügyminiszter a woke tendenciák elleni szabályozás kapcsán leszögezte: „Nem ülhetünk tétlenül. Meg kell néznünk a szabad szólás és a gyűlöletbeszéd közötti pontos határokat ebben a kontextusban.

A szingapúri kormány úgy látja, hogy az eddigi eltörlő kampányok súlyosan érintették az áldozatokat. „Egyesek nem tudtak részt venni az értelmes közvitákban, attól félve, hogy támadás éri a nézeteiket az online világban; és emiatt öncenzúrára kényszerítik magukat, hogy ne legyenek kampányok célpontjai” – jelentette ki egy szóvivő.

A CNN háttércikkében az „eltörlés kultúrájának” fogalma körüli vitákat is bemutatja, hiszen ha jogi szabályozásra kerül sor, akkor egzakt leírásokat kellene alkalmazni rá. Eugene Tan, a szingapúri jogászprofesszor is arra hívja fel a figyelmet, hogy bármilyen javasolt jogszabálynak nagyon tiszta fogalmakat kellene alkalmaznia.

„Mit jelent az, ha valaki azt állítja, törölték őt? Milyen bizonyítékot tudna erre mutatni az esetleges áldozat?” – kérdezi Tan. Felhívja a figyelmet: a hasonló incidensekre gyakran nagyon másféleképpen emlékeznek vissza az érintettek.

és olyan esetekre is vonatkozna, amikre nem kellene; ha pedig túl szűken húznák meg a határait, akkor nagy súlyú cselekmények nem esnének a hatálya alá – figyelmeztet a jogász.

Az is lényeges a szingapúri jogászok szerint, hogy a tervezett szabályozásba az internetes közösségimédia-óriásokat is be kellene vonni, hiszen nélkülük nem működne a dolog. De ez esetben viszont előfordulhat, hogy maguk a cégek vennék le automatikusan az olyan posztokat vagy tweeteket, amiket a jogszabályba ütközőnek találnának.

Szingapúrban egyébként már van arra egy jogszabály, ami a fake news, a hamis hírek közlését bünteti, akár börtönnnel vagy közel 40 ezer dollárnyi (12 millió forintnyi) pénzbüntetéssel. A városállam emellett a cyberbullyingot (internetes zaklatást) is büntetőjogi kategóriaként tartja már számon.

„A kormány rendszerszintű stratégiája azt szolgálta eddig, hogy ők töröljék az általuk vitatott aktivistákat, újságírókat és ellenzéki politikusokat” – mondta a CNN-nek Roy Ngerng szólásszabadság-aktivista.

Az biztos, hogy részletes tervezet még nem született a cancel culture elleni jogszabály szövegére, és ennek előkészítése hónapokig vagy akár évekig elhúzódhat majd. Az új, online nyilvánosság miatti konfliktusos helyzetek viszont továbbra is a szingapúriakkal – és mivel globalizált világunkban ugyanazokat a platformokat használjuk, mindannyiunkkal – maradnak.

Nyitókép: Szingapúr látképe (forrás: Shutterstock)