Lezárta a Budapesti Lakógyűléssel kapcsolatos adatvédelmi vizsgálatot a Nemzetei Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amely hétfőn tette közzé a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzatot számos ponton elmarasztaló ajánlását.
Mint ismert, a főpolgármester májusban kezdeményezett egy négy kérdésből álló konzultációt a budapesti lakosokkal, a „kormányzati elvonások”, a közösségi közlekedés és a Lánchíd felújítása kapcsán.
A konzultáció már akkor több adatvédelmi aggályt is felvetett, így azt, hogy abban részt vehetnek akár 14 évesek is.
A Budapesti Lakógyűlésen mindössze a fővárosiak kilenc százaléka, azaz 136 ezer embert vette részt, de a főpolgármester ezzel is nagyon elégedett volt.
A Péterfalvi Attila vezette hivatal hétfőn kiadott ajánlásában egyebek mellett megállapítja, hogy az adatkezelő által a tájékoztatóban és a kérelemben meghatározott cél nem teljesen azonosan került meghatározásra. Ez kétségkívül félreértésre adhat okot, s nem segíti elő a jogi követelmények érvényesülését, adott esetben akár visszaélésre is alapot adhat.
Az adatkezelő akkor járt volna el precízen és jogszerűen, ha a – polgárok által meg nem ismert – kérelemben és a polgárok számára megismert tájékoztatóban szövegszerűen teljesen azonos célmeghatározást alkalmaz – írta a NAIH.
A tájékoztatóban meghatározott cél (a „Budapesti Lakógyűlés” lebonyolítása) tehát nem kellően egzakt célmeghatározás, továbbá túlterjeszkedik a Kérelemben foglalt és a Belügyminisztérium által jóváhagyott célmeghatározáson, ennél fogva
nem felel meg az általános adatvédelmi rendeletben foglalt egyértelműségre vonatkozó követelménynek
A hatóság azt is megállapította: a célhoz kötöttség követelményét sértő első három kérdés esetén az adatkezelő érdemi célja nem a kérelemben meghatározott közlekedési tárgyú kérdésekről való konzultáció volt, hanem az, hogy az Adatkezelő a polgárok részére
saját politikai álláspontját ossza meg közvetlen levelezés formájában, ezért a hatóság ezt a célt politikai marketingként azonosítja.
A 18 éven aluliak részvételével kapcsolatban A NAIH felhívja a figyelmet, hogy a 18 éven aluli (de 14. életévét betöltött) személy a magyar polgári jog szerint korlátozottan cselekvőképes, ezért jelentősebb jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. Ezért Karácsonyéknak úgy kellett volna eljárnia, hogy a kiskorúak véleményének kikérése során elsősorban a törvény által biztosított közvetlen kapcsolatfelvételi eljárás jogintézményét veszi igénybe.