Ő a magyar betyár, akit a szurkolók odavarázsoltak a Puskásba

Szombat este a magyar válogatott a szerb nemzeti tizenegyet látta vendégül a Puskás Arénában. Az eb-selejtező előtt is tudni lehetett már, hogy a magyar B-közép különleges koreográfiával készül az összecsapásra. A híres magyar betyárt, Rózsa Sándort ábrázoló koreográfia a Carpathian Brigade eddigi legmagasabb költségvetésű akciója, a Nemzeti Sport értesülései szerint közel négymillió forintba került. De ki is az a Rózsa Sándor?

A Wikipédia szerint a szinte egész életét bujkálással töltő betyár első bűntettét 23 éves korában követte el, amikor 2 tehenet lopott el egy gazdától. 1836-ban indult ellene eljárás, ekkor került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett, és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 

tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el. Mindezért állandó menekülésben, üldöztetésben volt része. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, miszerint szeretne becsületes életet élni, de elutasították.

Részt vett a szabadságharcban

1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány amnesztiában részesítette, és 150 felfegyverezett lovassal szabadcsapatot alakíthatott. Szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak a szabadságharcban. November 17-én Asbóth Lajos ezredes az Ezeres nevű falu lefegyverzésére vezényelte ki Rózsa Sándor szabadcsapatát, akik kirabolták a falut, és 36 lakosát megölték. Emiatt Vukovics Sebő délvidéki kormánybiztos 

Rózsa Sándor Szeged környékén csikósnak állt és megnősült. A szabadságharc leverése után el akarták fogni, és bár sikerült elmenekülnie, de megint bujdosni kényszerült. Az a hír járta róla, hogy forradalmi szervezkedés irányítója, így elfogatása érdekében szokatlanul magas, 10 000 ezüst forint vérdíjat tűztek ki a fejére. Sokáig ennek ellenére sem sikerült kézre keríteni, mígnem 1857-ben komája, bizonyos Katona Pál szegedi tanyás gazda kiadta a pandúroknak. Tárgyalását 1859 februárjában tartották. A szabadságharcban való részvétele óta nagy népszerűségnek örvendő betyárt kötél általi halálra ítélték, de nem akartak mártírt csinálni belőle, és végül az ítélet életfogytig tartó börtön lett. A büntetést Kufstein várában kezdte letölteni, szigorú őrizet alatt. 

A Kufsteini várból kiszabadult, de a bűnözői életformájával nem hagyott fel később sem. 1873. május 5-én a szamosújvári fegyházba került, ahol 1878. november 22-én gümőkórban halt meg. 

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás