Janikovszky János szerint nem szabad azzal foglalkozunk, hogy az apja az ÁVH ezredese, Szeged rettegett alakja volt

„Janikovszky János szerint nem szabad azzal foglalkozunk, hogy az apja az ÁVH ezredese, Szeged rettegett alakja volt. »Ki foglalkozik azzal, hogy ki volt Juhász Gyula felesége, vagy József Attilának a valakije«. Egyrészt segítek, azzal is foglalkoznak. És, ha lehet, ameddig lehet, addig Janikovszky Bélával is fogunk. Ugyanis már nem vitethet el. Se Lipótra, se a temetőbe. 

»Ki foglalkozik azzal, hogy ki volt Juhász Gyula felesége, vagy József Attilának a valakije« – ez a válasza Janikovszky Jánosnak arra, ha valaki szóba meri hozni, hogy az apja, Janikovszky Béla az ÁVH kegyetlen ezredese, Péter Gábor egyik legfontosabb embere volt. Szegény Janikovszky Jánosra »rájár a rúd«, nem elég, hogy a Videoton külkeres-mérnökeként a nyolcvanas években Nyugat-Németországba küldték, onnan még megtollasodva is kellett hazatérnie. Annyira biztosan, hogy privatizálja a Móra Könyvkiadót, ami azóta is az övé. Lásd még: posztkommunista hálózat és privatizáció. 

Láttam egyébként őt pénteken a Nemzetközi Könyvfesztiválon, ugyanilyen fehér ingben sétálgatott ott is. Inkább nem mentem oda hozzá. Sűrű napjai lehettek, hiszen beszédet tartott azon az ünnepségen, amelyen Szegeden a város »híres elvtársnőjét«, Janikovszky Évát méltatták. A riporter viszont feltett egy igazán jó kérdést (és ezért elismerésem): 
»Félve hozom szóba, mert nem illik az alkalomhoz, de Önt hallgatva mégis felvetődött bennem, hogy Szegeden lehet, hogy az Ön édesapjának az évtizedekkel ezelőtti rendszerben betöltött szerepe is nyomot hagyott némely családokban?«
Janikovszky válaszát pszichológusoknak és történészeknek kellene elemeznie, én nem akarom. Persze azért megkaphatja a múlttagadóknak járó »Bauer Tamás-díjat«.

(...) De Janikovszky János nemcsak történelmet hamisít, nem »csupán« az áldozatok, a kivégzettek emlékét sérti meg durván, konkrétan hazudik is. »Ezek olyan hazugságok, amelyeket igazából bíróságon kellett volna megtámadni, de tudom, hogy semmi értelme, évekbe telne« – meséli.

A valóságban beperelte a PestiSrácokat akkor, amikor ott publikáltam az édesapjáról. Janikovszky János a jóhírnév megsértéséért szállt csatamezőre – nem tudom, hogy a kommunista mozgalmárként indult Janikovszky Éva, az ÁVH-s Béla vagy az ő esetleges »jóhírnevéről« volt-e szó –, de elbukott. Elbukott.
Gondolom, elment a kedve.”

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fortepan