Így állnak a számok: több mint kilencszázezren küldték már vissza a nemzeti konzultációt
A kérdőív online is kitölthető.
Az infláció a rendszerváltás évében 35 százalék volt.
„1991-ben robbant ki a délszláv háború. A harcok gyorsan Horvátország magyarlakta területeit a horvát-magyar határ tőszomszédságában. Tisztán lehetett hallani a fegyverropogást, és látni az éjszakai égboltot bevilágító nyomjelző lövedékeket.
A többség úgy gondolta, hogy a háború gyorsan eszkalálódhat, és Magyarországra is kiterjedhet. A jugoszláv légierő MIG-21-eseinek az volt a bevett gyakorlata, hogy a magyar légteret megsértve hazánk területe fölé repültek, és onnan indították támadó manővereiket a horvát csapatok ellen. Barcsra két bomba hullt.
Kapcsolódó vélemény
Rejtély, hogy az egyházellenes kommunista diktatúrához ezer szállal kötődő megmondóemberek miért érzik még mindig úgy, hogy útba kell igazítaniuk az egyházat és annak vezetőit.
Több tízezren menekültek, szerbek, horvátok és persze többségében magyarok érkeztek hozzánk.
A sok éves háború idején, amelyben közvetlenül voltunk érintettek egyik kormány – Antall, Boros, Horn, Orbán – sem érezte szükségesnek a vészhelyzeti állapot bevezetését, azaz a rendeleti kormányzást.
Az infláció a rendszerváltás évében 35 % volt. Azt követően – a 10 éven át a szomszédban zajló háború ellenére – 9,2 %-ra csökkent.
Ezért is totál kamu a rekordmagas Orbáni inflációt az ukrajnai háborúra fogni!”
Nyitókép: Facebook