Orbán Balázs: Magyarországnak három fontos célja van

Magyarország nem alkalmazkodik ideológiákhoz, mert a rombolás helyett a kapcsolatok fenntartásában érdekelt – jelentette ki Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója pénteken Budapesten, a Danube Institute szervezésében létrejött, 3. Danube geopolitikai csúcs című rendezvény második napját megnyitó, vitaindító beszédében.

Orbán Balázs a világ geopolitikai helyzetét elemezve azt mondta, hogy az utóbbi évek tapasztalatai alapján a Nyugat gazdasági teljesítménye, a nemzetközi intézményrendszer feletti befolyása

miközben a rajta kívülálló országok egynémelyike már megelőzte gazdasági teljesítményben, a technológiai versenyben és a nyersanyagok birtoklásában is.

Magyarország három fontos célja

Hozzátette: e folyamatokat érzékelve döntött úgy a Nyugat, hogy új érdekérvényesítési stratégiaként  kezdje el »jókra« és »rosszakra« kategorizálni az egyes országokat; nem törődve azzal, hogy a »jók« alszövetségekbe terelése, és a »rosszak« kiszorítására való törekvés az egész közösség erejét csökkenti, továbbá belső feszültségekhez és konfliktusok kialakulásához vezethet.

elemezni és alkalmazkodni a változó geopolitikai és gazdasági helyzethez, bármely lehetséges eszközzel elérni az ukrajnai háború mielőbbi befejezését, mert az csak negatív gazdasági-politikai és kulturális következményekkel jár; valamint minden nyomás ellenére is kimaradni a háborúból.

mert békében és szabadságban kíván élni.

Kiemelte, hogy Magyarország tanulmányozza az ideológiákat és a tanulságokat levonva próbálja meg hasznosítani belőlük azt, ami értéket teremhet; hozzátéve, hogy egyetlen nagyhatalomnak sem kíván sem az eszköze, sem a kiszolgálója lenni, hanem a belső viták lefolytatása után dönt arról, hogy merre haladjon.

További fontos célok

További, stratégiai célnak nevezte, hogy Magyarország mielőbb csatlakozhasson a világ valóban fejlett országainak csoportjába, és kutatás-fejlesztési központtá lépjen elő, legalább regionális viszonylatban. Ehhez gazdasági lépésként az infrastruktúrafejlesztést, a termelékenység fokozását, a közszolgáltatásokba és az oktatásba való további befektetést nevezte meg;

Egy ilyen politika további eszközeinek nevezte a kapcsolatépítést és az aktív intézményi szerepvállalásokat, a globális gazdaságba való további bekapcsolódást.

(MTI)

***

Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner