Még radikálisabb, még szókimondóbb, még agresszívebb megmozdulások kellenek

„Még radikálisabb, még szókimondóbb, még agresszívebb megmozdulások kellenek – gondolják egyes demokratikus ellenzékiek.
Most már valóban csak ennyi maradt, bár ennek három hatása tutira lesz: 
1. Még enerváltabb lesz minden ellenállás, mert még komolytalanabbnak fog tűnni, 
2. Még kevesebben vesznek benne részt, mert az igazi balhétól majd mindenki fél,
3. Az átlag állampolgár még inkább a nerre szavaz, de az is lehet, hogy spontán atrocitások formájában fogják a balhézókat rendreutasítani, méghozzá kiszervezett hazafias kopaszkommandók nélkül, merőben öntevékenyen.
De ami a lényeg:
1. Idejekorán le kellett volna vonni a rendszerváltás kudarcának az okait és tanulságait.
2. Tüntik meg fideszt utánzó kordonbontogatás helyett (na jó, azok mellett) szerte az országban felépíteni helyi politikusokat, akik beleállnak helyi ügyekbe.
3. Nem csak azt mondani, hogy mi nem kell, hanem, hogy mi igen. Nem bullshit általánosságokat európaiságról meg demokráciáról, hanem milyen befektetést, építkezést, erdősítést, iskolát, munkahelyet, támogatásokat helyben. (A kétfarkúak legalább kifestenek buszmegállókat.)

Persze már egy ideje késő. De maradt még egy bátor, tisztességes húzás: Kivonulni a politikából, és feloszlani. Emigrálni, mozgalommá alakulni, vagy mindentől visszavonulni. Ha ez tényleg diktatúra. Vagyis nem asszisztálni jó pénzért, és elvállalni a köpőcsésze szerepét naponta, csak mert nincs más szakma. Ha ez egypártrendszer, akkor segíteni kell az állampártot abban, hogy ez nyilvánvaló is legyen.”

***

***

Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner