Íme Korányi Dávid, a baloldal globalista összekötője és pénzszerzője

Ezúttal Korányi Dávid, az Action for Democracy nevű, Amerikában alapított szervezet vezetőjének pályafutását mutatja be a Magyar Nemzet dollárbaloldalról szóló cikksorozata, amely az amerikai befolyás magyarországi kiterjesztését tárja fel. 

Mint írják, Korányi és az Action for Democracy (A4D) 2022-es választásokat befolyásoló tevékenységére a magyar titkosszolgálatok munkája világított rá. A Nemzeti Információs Központ jelentése alapján kijelenthető, hogy baloldali amerikai körök a választási eredmény befolyásolására tettek kísérletet, amiben 

az A4D gyűjtötte be és folyósította a hazai baloldalnak a kampányra szánt több mint hárommilliárd forintnak megfelelő dollárt. A cikksorozat korábbi részei feltárták, hogy Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök és egykori titokminisztere, Ficsor Ádám a 2010-es választási vereség után Amerikában, a Demokrata Párthoz kötődő globalista érdekcsoportokkal épített ki szoros kapcsolatot, és ez a hálózat folyamatosan dolgozik az Orbán-kormány megbuktatásán. Ennek kulcsfigurája Korányi Dávid.

Korányi a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát 2006-ban, ám már ezt megelőzően a Magyar Szocialista Párt környékén tevékenykedett. 2002 és 2004 között az Országgyűlés európai ügyek bizottságában, illetve a külügyi bizottságban volt gyakornok. Nem sokkal később, a 2004-es európai parlamenti választások után Brüsszelben folytatta karrierjét, ahol Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő, delegációvezető asszisztense volt. 2009-ben, a következő EP-választáson Korányi már a szocialisták EP-listáján szerepelt, igaz, nem kapott befutó helyet.

Ezután Bajnai Gordon kormányának kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója lett, majd 2009 augusztusától ugyanezen területek felügyeletével bízták meg az akkori Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként. Karrierjének fontos állomása volt, hogy 2009 szeptemberében elkísérte a volt kormányfőt az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára, amely után Bajnai társaságában Soros Györggyel is találkozhatott – írja a Magyar Nemzet.

A lap hozzáteszi: 

amellyel Washingtonba utazott és a Johns Hopkins magánegyetem nemzetközi tanulmányok intézetében folytatott tanulmányokat, és az energiapolitika jövőjével foglalkozott. 2011-ben részt vett az Aspen Institute Szókratész programjában, amely egy rövid vezetőképzést jelent és szintén kiváló kapcsolatépítési lehetőség. Az intézményt a Rockefeller testvérek alapítványa, Bill Gates alapítványa, valamint a Ford Alapítvány tartja fenn többek között. Korányi 2012-től az Atlanti Tanács (Atlantic Council, AC) agytrösztnél dolgozott elemzőként. 2013 óta együttműködik az Európai Külkapcsolati Tanáccsal (European Council on Foreign Relations, ECFR). Ez egy olyan, Soros György által finanszírozott szervezet, amelyben a milliárdos spekuláns  közvetlenül is részt vesz, sőt fiával, Alexander Sorossal együtt a magyar delegáció tagja Dobrev Klára, Korányi Dávid, Bajnai Gordon, Dessewffy Tibor és mások is. 

Korányi az alapítók között bukkant fel a Bajnai Gordon nevével fémjelzett, azóta már megszűnt Együtt nevű pártban, 2013-ban.

Karácsony Gergely főpolgármester mellett 2019-ben városdiplomáciai főtanácsadói pozíciót kapott. Mint az egy 2021-es, a Telexnek adott interjúból kiderült, Korányi elsődleges feladata az volt, hogy külső forrásokat szerezzen a fővárosnak. Ekkoriban Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa egymilliárd forintot küldött Budapestnek Covid-tesztek vásárlására. A beszélgetésben felvetette, hogy akárcsak Bajnai Gordon idejében, mostanában is a háttérből, „szürke eminenciásként” szeret dolgozni, bár azért 

Korányi saját bevallása szerint ezen időszak alatt az ENSZ Gazdasági és Szociális Részlegének (UN DESA) fenntartható energiapolitikai tanácsadója és az oxfordi Altius Társaságnak is tagja volt.

Később Korányi New Yorkba költözött, hogy építse a baloldal tengeren túli kapcsolatait. 2022 elején neves globalista személyiségekkel létrehozta az Action for Democracy nevű szervezetet. A szervezetben főleg a John Hopkins Egyetemen kialakult baloldali kapcsolatrendszerét tudta mozgósítani. Az Action for Democracy több mint hárommilliárd forintnak megfelelő dollárt folyósított a hazai baloldalnak. 

Mint a Magyar Nemzet írja: 

erről árulkodik a szervezet 2022-es költségvetése is, amelyben ugyan hazánkon kívül további három „csatatérállamot” jelöltek meg, ahol „helyre kell állítani a demokráciát”, azonban a szervezet bevételeinek négyötödét a magyarországi baloldal támogatására folyósították. A terv az volt, hogy Korányiék olyan civil szervezeteket és cégeket támogatnak adományokkal, amelyekre nem vonatkozik a pártoknál meglévő szigorú átláthatósági követelmény. Így került 1,85 milliárd forint a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, egymilliárd forint az Ezalényeg.hu trollportált működtető Oraculum 2020 Kft.-hez. Összesen 3,175 milliárd forint érkezett Korányi Dávid szervezetén keresztül a baloldalhoz. Hozzátartozik, hogy az MMM és az Oraculum 2020 Kft. a pénz nagy részét továbbutalta, mégpedig a Bajnai Gordon tulajdonába is tartozó DatAdat-cégcsoporthoz: a vállalatnál csaknem kétmilliárd forint landolt így.

Az a mai napig nem tudható – írja a lap –,  csak vélelmezhető, hogy valójában mi volt az összegek forrása. Korányi állítása szerint mintegy ezernyi mikroadományozó, ám a szervezet honlapja szerint mindössze egy tucatnyian küldtek adományt. A Magyar Nemzet korábbi információi szerint a baloldal kampányára külföldről érkezett források 

Korányiék a Magyar Nemzet szerint a 2022-es választási kudarccal korántsem fejezték be magyarországi projektjüket. Nemrég jelentették be, hogy az A4D három magyarországi kezdeményezést támogat: a Magyar Civil Összefogás – Hungarian Civil Union (HCU), a Tóta W. Árpád által jegyzett KisPolgár – Közéleti Gyerekújság és a „Csak Amit Hallani Szeretnél” – A Jelen hetilap szerkesztőségének úgynevezett bookazine-ja kap forrásokat.

Nyitókép: Bajnai Gordon miniszterelnök Korányi Dávid kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkárral
a Capitolium előtt 2009-ben (MTI/Beliczay László)