„Úgy volt vele, hogy pusztuljanak a rendőrök, és ha kell, akkor velük hal ő is” – kriminológus a Mandinernek
„Az állam elől nem lehet elbújni” – húzta alá Németh Zsolt.
Székely Andrást, a Végeken Egészséglélektani Alapítvány elnökét többek között arról kérdeztük, milyen hatást gyakorolhatnak a különböző bűncselekmények a társadalomra.
Az utóbbi mintegy másfél hónapban több olyan esetről is beszámolt a sajtó, melyben az öngyilkosságot vagy öngyilkossági kísérletet elkövető személy önmagát gyújtotta fel, vagy magára gyújtotta otthonát. Legutóbb pedig szerda este rázta meg a közvéleményt az esztergomi robbantás ügye, melynek során a TEK egy munkatársa és maga az elkövető is életét vesztette. Mint ismert, a Terrorelhárítási Központ munkatársai a rendőrséggel közösen azért szálltak ki a Komárom-Esztergom vármegyei város ritkábban lakott részére, mert egy férfi szerda délutántól folyamatosan azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a házát. A szavakat, pedig tettek követték. Székely Andrást, a Végeken Egészséglélektani Alapítvány elnökét arról kérdeztük, hogy a fenti történések között lehet-e összefüggés. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen ajánlást fogalmaz meg a segítő szakma a médiának az öngyilkosságokról és bűnesetekről való tájékoztatást illetően.
***
„A hivatalos megfogalmazás az, ami a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ajánlásában is olvasható, hogy nem szabad részletesen kifejteni, hogy az elkövetők miért követték el tettüket, mi vezetett el odáig. Ez úgy csapódhat le egy olvasóknál, hogy megértik az elkövetőt, és egyfajta racionális gondolatsort tesznek a cselekedetei mögé, legyen az egy öngyilkosság vagy egy hasonló módon megrázó bűncselekmény. Leegyszerűsítve ez olyan, mintha egy iskolai verekedés okait is részletesen ismertetnénk. Még akkor is, ha odaírjuk, hogy ez nem helyes, akadhat olyan, aki hasonló élethelyzetben van, és ezt a mintázatot fogja követni. A különböző módszerek bemutatása üzenet lehet, hogy miket lehet tenni” – hívta fel a figyelmet Székely András, a Végeken Egészséglélektani Alapítvány elnöke.
Ezt is ajánljuk a témában
„Az állam elől nem lehet elbújni” – húzta alá Németh Zsolt.
Arra a kérdésre, hogy a hírverseny világában, miként lehet mégis ezekről az esetekről tényszerűen tudósítani, úgy, hogy a média „ne adjon ötleteket”, azt felelte, hogy fontos lenne előresorolni a morál és az etika kérdéseit. „A pornográf tartalmak is plusz eléréseket generálhatnak, mégsem kerülnek fel bizonyos lapok címlapjaira, mert nem illeszkednek az adott orgánum etikai elveibe. Sőt még üzleti érdekeket is sérthetnének, mivel egyes hirdetők lehet elpártolnának az adott laptól, portáltól.”
„Úgy gondolom, hogy az esztergomi robbantás kapcsán sem fog sérülni attól a tájékozódáshoz való jog, ha nem ismertetjük részletesen, mi vezetett pontosan a tragédiához. Egy helytelen érv, hogy tájékoztatni kell a közönséget, mivel tudományosan bizonyított, hogy
ezeknek a híreknek mérhető hatása van az emberéletekre.
Mérlegelni kell tehát, hogy mi mennyire etikus” – jelentette ki az Alapítvány elnöke.
A média- és hírközlési biztos által kiadott ajánlás arra kéri a médiaszakembereket, hogy használjanak hiteles és megbízható forrásokat az öngyilkossággal kapcsolatos háttérinformációk felkutatásakor, a vonatkozó statisztikai adatokat pedig gondosan és helytállóan értelmezzék. Hozzáteszik, hogy működnek olyan civil szervezetek, amelyek általános információval szolgálnak magáról az öngyilkosságról, valamint segítséget nyújtanak a krízishelyzetben lévőknek és hozzátartozóiknak. Magyarországon ilyen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, a LESZ. Hívószáma a 116-123, mely a nap huszonnégy órájában egész Magyarországról állandóan elérhető, mobilról is hívható. Honlapja a sos116-123.hu. A LESZ szerepet vállal az öngyilkosságok megelőzésében, szakszerű segítséget nyújt az öngyilkossági gondolatokkal küzdőknek, hozzátartozóiknak és a már gyászolóknak, valamint támogatja a kutatómunkát is.
Székely ezután felidézte, hogy milyen hatást gyakorolt a társadalomra 2009-ben a német válogatott kapusának, Robert Enkének az öngyilkossága. „Mivel akkoriban élénk érdeklődés övezte a történteket, és sok hír jelent meg róla, kimutatták, hogy
nemcsak Németországban, de Magyarországon is megemelkedett rövid ideig a hasonló öngyilkosságok száma”
Ezt nevezik Werther-hatásnak Goeth szomorú sorsú hősére utalva”– emelte ki.
Hazai példaként említette Molnár Csilla szépségkirálynő esetét, aki 1985-ben, 17 évesen lett az első Miss Hungary, majd egy év múlva, 1986 júliusában Lidocain tablettákkal öngyilkosságot követett el. Öngyilkossága nagy publicitást kapott, hónapokon át egymást követték a rádió és az újságok híradásai életéről, végzetes tettéről. A cselekményről szóló újsághír, könyv, film és dal megjelenése után a fiatal nők hasonló módon elkövetett öngyilkossága jelentősen növekedett.
Azonban pozitív is példák is akadnak, többek között ott a bécsi metró esete. A földalatti vasút 1978-ban nyílt meg, a következő tíz évben pedig drámaian megnőtt a metróban elkövetett öngyilkosságok száma. Ezért a szakértők 1987-ben irányelveket dolgoztak ki és médiakampányt indítottak. Egy éven belül azt tapasztalták, hogy a befejezett és megkísérelt vasúti öngyilkosságok száma 80%-kal csökkent, valamint 1987-ben hat úgynevezett copycat suicide-ot, magyarul utánzó öngyilkosságot sikerült megelőzni.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Összeállításunkban annak jártunk utána, hogyan tudunk reagálni a legtöbbször nehezen felismerhető segélykiáltásokra.
***
Súlyos reménytelenség érzése vagy öngyilkossági gondolatok esetén hívja a 116-123 (0-24h) vagy a 06 80 810-600 (0-24h) telefonszámot.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay