Arról is beszámoltunk, hogy erre már maga a Facebook reagált, méghozzá azzal, hogy
gyűlöletbeszéd miatt leszedte Lattman Tamás szoboszlais posztját.
Szintén Bencsik Gábor posztjára reagált a Népszava publicistája, Hegyi Iván, aki szerint „az efféle kommentárhoz a Bencsik famíliában vastag arcbőrre volt szükség”.
„Ahogyan Szijjártó Péter megkapta Szergej Lavrov kollégától a Barátság Érdemrendet, úgy Bencsik Gábor is számíthat a térdszalagrendre” – próbált poénkodni a szerző.
Szintén a Bencsik-poszt verte ki a biztosítékot Kele Jánosnál, a Momentum elnökségi tagjánál is, aki „Bencsik elvtárs esete a szabad akarattal és a véleményszabadsággal” címmel írt bejegyzést közösségi oldalára.
„Bár az embernek már rég nincsenek elvárásai a fideszes siserehad és megélhetési hoppmestereienek irányába, ízlés szerint azért mégis mindig vicces-elkeserítő-vérlázító dolog ráeszmélni,
hogy odaát, a barikád emberségességet, humanizmust önmagáról rég ledobott oldalán már föl sem merül, már el sem képzelhető semmilyen önként vállalt szolidaritás és empátia.
Egyszerűen nem fér a fejükbe, hogy létezik más is, mint a kőbaltával a fejekbe vert kultúrharc, az örök, fékezhetetlen ideológiai háború, és hogy bizonyos szint felett egyes emberek a véleményüket, a közéleti-kulturális kódjaikat önjogukon, saját akaratukból képviselik. Nekik ez egyszerűen nem opció.
Nem haragszom rájuk: túl hosszú ideje élnek kalitkában, bezárva, megnyomorítva, szellemi szabadságukat föladva és áruba bocsátva”
– jegyezte meg.
Nyitókép: Marc Atkins/Getty Images