Az üvöltözés inkább saját környezetüknek, szűk baráti körüknek, virtuális ismerőseiknek, de legfőképpen külföldi elvtársaiknak szól.
„Régóta mondom, hogy a baloldali sajtó és a baloldali politikusok valósággal rettegnek az általuk nemzetinek gondolt dolgoktól. Ezek a dolgok lehetnek kisebb vagy nagyobb rendezvények, koncertek, filmek, versenyek, de akár egy címerrel ellátott toll vagy kolbász is megvalósíthatja a fentebb említett kényelmetlen érzést.
Lényegében teljesen mindegy, miről beszélünk, ha megneszelik, hogy valahol valami vagy valakik nem az azonos neműek házasságát vagy a migránsok befogadását propagálja, esetleg nem arra buzdítanak, hogy kizárólag olyan alkotások kaphassanak Oscar-díjat, amelyekben a sokszínűséget és az elfogadást dicsőítik, vagy nem a barbár és kirekesztő, a rabszolgatartás iránt gyengéd érzelmeket tápláló, a kisebbségeket elnyomó fehér embert mutatja be, azon nyomban vörös fejjel kezdenek visítani. Valahogy úgy, mint egy csípős hajnalon felvert szőke, másfél mázsás jószág, amelyik valahogy mindig megérzi, hogy a gazdája a sokéves gyengédség és etetés dacára disznótorost készül csinálni a pufók testéből.
Persze a nemzetét gyűlölő vagy attól idegenkedő, illetve lenéző liberálisok esetében ilyen tragikusan véget érő forgatókönyvre nem kell felkészülnünk, a visítás alapvetően csak hisztéria, a hajuk szála sem görbül a gaz diktatúra elnyomásáról ordibáló delikvenseknek. Az üvöltözés inkább saját környezetüknek, szűk baráti körüknek, virtuális ismerőseiknek, de legfőképpen külföldi elvtársaiknak szól.
Utóbbiakat valóban szeretik.
Ha becsukják a szemüket, és elképzelik, ahogy egy elegáns bécsi kávézóban a ropogós, új osztrák állampolgárságukat bizonyító papírjaikat markolásszák, vagy hogy New Yorkban teszik ugyanezt, miközben a mucsai, homofób és rasszista magyarokat szidhatják, azonnal elkezdenek izgalomba jönni. Nem kicsit. Nagyon.”
Nyitókép: Facebook
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Nem a gyermekvállalási kedv alacsony, a szülőképes korcsoportok zsugorodtak drámaian.
Egy dologban biztosak lehetünk, most már egyetlen olyan ellenzéki, baloldali, liberális sem lesz, aki majd bocsánatot kér azért, hogy miket hazudozott, hisztizett össze.
Újfent kiderült, hogy a tiszás nagy szavak mögött az ürességen kívül nem sok minden található.
Emlékeztették a néppárti politikusokat, milyen veszélyt hordozna Magyarország számára a döntésük.
A „Levegőt” névre hallgató balliberális tüntetés szervezője Charlie Kirk meggyilkolásán moralizál, és magyar kormány „gyűlöletkampányai” ellen tiltakozik, miközben ő olyan obszcén és uszító kifejezéseket tett hozzá a magyar közbeszédhez, amit még idézni is csak pironkodva lehet.
Kiszivárgott hangfelvételek mutatják meg Nagy Ervin valódi politikai világát: nosztalgia a 2009-es megszorítások után, baloldali álmok és vágyakozás egy generáció kihalása után.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza Párt elnökének viselkedése méltatlan még egy önjelölt kormányfőhöz is.
