Az esztergom-budapesti érsek az ünnepi szentmisén elmondta: álma, hogy Európa népei egyre jobban megismerjék egymást.
A közép-európai népek lelki identitásának megújítására szólított fel Bernard Bober kassai érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén vasárnap, a budapesti Szent István-bazilika előtt.
A Szlovák Püspöki Konferencia elnöke szentbeszédében kiemelte: „a Krisztusban való egység saját határainknál is messzebbre visz”.
„Krisztus szeretete lebontja az előítéleteket, megtöri a gyűlöletet, kiengesztelődésre hív és kölcsönös jóindulatra szólít”
– fogalmazott a szlovák főpásztor, hangsúlyozva, hogy "ez nemzeteink útja".
Azt kérte: "valljuk meg, hogy Jézushoz tartozunk, éljük meg naponta az evangéliumot, és ne engedjük, hogy megtévesszen minket a család értékét, a férfi és a nő házasságát kétségbevonó relativizmus".
Kitért arra: az őszintén megélt keresztény hit „minden nyelvi és kulturális különbség ellenére” képes egyesíteni és egybegyűjteni az embereket. Erre különösen fontos figyelmeztetni akkor – tette hozzá –, amikor „elfelejtjük élni az evangéliumot, amikor inkább vagyunk nacionalisták, mint patrióták, amikor sértegetjük és lenézzük egymást”.
Pedig Isten egységre hív minket Krisztusban. Ezt értette meg és érezte át Szent István király, aki olyan országot alapított, amelyet a kezdetektől fogva Szűz Mária vezetett és védett – tette hozzá Bernard Bober.
A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a szentmise elején arról beszélt: Szent István király ünnepén „hálát adunk múltunkért, azért, hogy annyi történelmi tragédia és bűn után, de a helytállás és az életszentség hősi pillanataiból erőt merítve megmaradtunk”.
A bíboros külön köszöntötte a szentmisén jelen lévő II. Tavadrosz kopt pápát, hangsúlyozva, hogy részvétele tanúságtétel a keleti és nyugati keresztények összetartozásáról és testvériségéről, egyben alkalom az imára a keresztények egységéért.
A szentmise szónokát, Bernard Bobert üdvözölve a bíboros megjegyezte, van egy álma, amely arról szól, hogy Európa népei egyre jobban megismerik és „kiengesztelődött lélekkel megszeretik egymást”. Egyre inkább megtanulják becsülni népük kultúráját és „közös örökségünket, amelynek középpontjában a keresztény hit és világnézet áll”.
A szentmisén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret.
A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek és plébániai zarándokcsoportok mentek.
A körmenet a Zrínyi utca-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi István tér-Zrínyi utca útvonalon haladt.
A szentmisén részt vett Novák Katalin köztársaság elnök és férje, Veres István, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes,Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Schmitt Pál volt államfő, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Tarlós István volt főpolgármester.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert
„Ha az emberi identitásrészek – a hit, a család, a nemzethez tartozás, a szerepeink – összhangban vannak, akkor nemcsak egyénileg, hanem nemzeti szinten is védettebbek leszünk” – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
A világ egyik legnagyobb presztízsű egyeteme éppen éjszakai klubot csinál a tantermeiből. Szakos Enikő írása.
A Ferenciek terén szerdán szentmisét tartanak a keddi, Hadházy-féle demonstráció során történtekre reagálva, a békéért és a szeretetteljes közösségért imádkozva.
Több ezren utaztak Veszprémbe, hogy részt vegyenek a szertartáson.
„Valahogy el kellett fogadni magad, hogy akkor most ki vagy. Most ukrán vagyok, vagy magyar vagyok?”
Az anyanyelv nem magától értetődő – hanem kiharcolt érték és jog.
Modernizációt ígérnek, de amit a Tisza Párt közigazgatási reformként hirdet, az valójában veszélyes amatörizmus és politikai tisztogatás.
Marcin Romanowski a Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszterrel történtek kapcsán rámutatott, hogy „amit most Magyar Péter »a „magyar Tusk« meghirdet, a maga »elszámoltatásával«, az már Lengyelországban gyakorlatban is látható.
