A közép-európai népek lelki identitásának megújítására szólított fel Bernard Bober kassai érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén vasárnap, a budapesti Szent István-bazilika előtt.
A Szlovák Püspöki Konferencia elnöke szentbeszédében kiemelte: „a Krisztusban való egység saját határainknál is messzebbre visz”.
„Krisztus szeretete lebontja az előítéleteket, megtöri a gyűlöletet, kiengesztelődésre hív és kölcsönös jóindulatra szólít”
– fogalmazott a szlovák főpásztor, hangsúlyozva, hogy "ez nemzeteink útja".
Azt kérte: "valljuk meg, hogy Jézushoz tartozunk, éljük meg naponta az evangéliumot, és ne engedjük, hogy megtévesszen minket a család értékét, a férfi és a nő házasságát kétségbevonó relativizmus".
Kitért arra: az őszintén megélt keresztény hit „minden nyelvi és kulturális különbség ellenére” képes egyesíteni és egybegyűjteni az embereket. Erre különösen fontos figyelmeztetni akkor – tette hozzá –, amikor „elfelejtjük élni az evangéliumot, amikor inkább vagyunk nacionalisták, mint patrióták, amikor sértegetjük és lenézzük egymást”.
Pedig Isten egységre hív minket Krisztusban. Ezt értette meg és érezte át Szent István király, aki olyan országot alapított, amelyet a kezdetektől fogva Szűz Mária vezetett és védett – tette hozzá Bernard Bober.
Szent István király ünnepén „hálát adunk múltunkért”
A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a szentmise elején arról beszélt: Szent István király ünnepén „hálát adunk múltunkért, azért, hogy annyi történelmi tragédia és bűn után, de a helytállás és az életszentség hősi pillanataiból erőt merítve megmaradtunk”.
A bíboros külön köszöntötte a szentmisén jelen lévő II. Tavadrosz kopt pápát, hangsúlyozva, hogy részvétele tanúságtétel a keleti és nyugati keresztények összetartozásáról és testvériségéről, egyben alkalom az imára a keresztények egységéért.
A szentmise szónokát, Bernard Bobert üdvözölve a bíboros megjegyezte, van egy álma, amely arról szól, hogy Európa népei egyre jobban megismerik és „kiengesztelődött lélekkel megszeretik egymást”. Egyre inkább megtanulják becsülni népük kultúráját és „közös örökségünket, amelynek középpontjában a keresztény hit és világnézet áll”.