Boldogan dolgozó sztahanovisták, önként és dalolva segítő sportolók és az a rút Horthy-rendszer. Így írtak a korabeli lapok a napra pontosan 70 éve átadott Népstadion építkezéséről.
A nagy budapesti stadion építése már 1896-ban felmerült, többek mellett a Margitsziget, a Városliget, Óbuda és még Pasarét is szóba került helyszínként. 1947-re azonban két helyszín maradt a kalapban: Lágymányos és a Lóversenypálya. A Szociáldemokrata Párt (amely aztán egy év múlva beolvadt a Magyar Kommunista Pártba) ellenezte leginkább, hogy Lágymányoson legyen az új stadion, ők a Lóversenypálya helyét javasolták, amit végül el is fogadtak. Ebben az évben aztán
ám csodával határos módon senki nem halt meg. A lapok egyből kihangsúlyozták, hogy a rozoga stadion még a Horthy-rendszerben élte fénykorát, s ideje, hogy egy szebbet, jobbat és nagyobbat kapjon a nép: „ A Horthy-rezsim nem sokat törődött a testkultúra fejlesztésével. Ha már valamilyen összeget mégis szánt sportcélokra, inkább golfpályát építtetett” – írta az egyik újság.
1947 szeptemberében jelölték ki a stadion helyét. Az előzetes tervek szerint a szomszédságában egy nyitott és egy fedett uszodát is építettek volna, úgynevezett „népzuhanyfürdőt” a megfáradt munkások felfrissülésére, ám ebből nem lett semmi. 1948-ban Gerő Ernő közlekedési miniszter (aki az 1956-os forradalom kitörésekor a kommunista párt vezetője volt, ám Kádár János hatalomra jutása után kegyvesztett lett és eltávolították a pártból) úgy fogalmazott, a Népstadion megteremtésénél nincs fontosabb. A tervek elkészítésével kezdetben Limbeck Gyulát bízták meg, ahogy az újságok írták, Limbeck elvtársat, aki elkötelezett baloldaliként Bécsben és Franciaországban is élt emigrációban és ami ennél is fontosabb, később az ő vezetésével építették Tbilisziben a Lenin stadiont. Aztán később mégsem ő, hanem Dávid Károly és kollektívája kapott megbízást a tervezésre.
Ezt is ajánljuk a témában
Napra pontosan 110 éve született Kádár János, aki 1956. novemberben a szovjetek meghosszabbított kezeként került hatalomra, s akire később – annak ellenére, hogy Nagy Imre és társai halálra ítélésének és kivégzésének egyik fő felelőse volt – sokan mint tapasztalt bölcsre tekintettek, és „Kádár apánk”-ként emlegették. Az egykori pártfőtitkárról Földváryné Kiss Réka történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét kérdeztük.
1949-ben aztán megkezdődött a Népstadion építése és sorra születtek a lapokban a stadion építésén dolgozó munkásokat dicsőítő helyszíni riportok. Bacsa Illés például a következőt mondta az építkezésen izzadva:
Az utóbbi megállapításában tévedett. Egy másik lap a cementgyárba is ellátogatott, ahol az új stadion betonelemeit készítették: „Serényen folyik a munka a gyárban. Jókedvűen dolgoznak az emberek s a csiszológépek zúgása közben is kihallik a lányok éneke, míg kezük fürgén mozog – hisz már az ötéves terv egyik hatalmas alkotásán dolgoznak.”
Még ebben az évben, a budapesti Világifjúsági találkozóra érkező külföldi fiatalok is kimentek a stadion építkezésére, ahol lapátot ragadtak: „Több külföldi ifjúsági küldöttség vezetői engedélyt kértek, hogy részt vehessenek a budapesti Népstadion építési munkálataiban. Ebből a célból brigádokat alakította” – számolt be az eseményről a Szabad Nép. A sűrűn megjelenő építési riportokban igazi gyöngyszemeket helyeztek el, mint például Juhász Sándor építőmunkás gondolatait, aki két csákányozás közben elgondolkozva a következőt mondta egy újságírónak: „Amikor ezt a pályát építem, sokszor gondolok arra, hogy ezen a területen öt évvel ezelőtt nagyon sok hős szovjet katona vére hullott értünk.” Szécsi András sztahanovista kőműves (aki egy Makszimenko nevű, Sztálin-díjas sztahanovistától tanulta a szakmát) így fogalmazott 1951-ben, a Népstadion betonelemeit építve: „Egy műszak alatt 16 köbméter falat akarok húzni. A Párt iránti szeretetemet naponta sok-sok köbméterben akarom kifejezni.”
Természetesen az idő közben személyi kultuszt építő Rákosi Mátyás is odafigyelt a Népstadion építésére és a munkások is odafigyeltek rá. 1952-ben, Rákosi 60. születésnapjára a stadionépítő vállalat a következő üzenetet küldte a pártvezérnek: „Örömmel jelentjük, hogy január 23-án tett vállalásunkat túlteljesítettük.
Ezt is ajánljuk a témában
Hosszú évek óta egy üres urnatartónál emlékeznek Rákosi Mátyás szimpatizánsai a Farkasréti temetőben, az egykori kommunista pártvezér földi maradványait ugyanis a Mandiner információi szerint elvitték a temetőből. Következzen Rákosi urnájának története, amelynek fedőlapját nem egyszer emberi ürülékkel kenték össze.
Mivel a határidőt nem tudták tartani az építők, szépen, csendben sportolókat is kirendelték az építkezésre, mellette egyetemistákat és főiskolásokat is. Voltak, akik nem szívesen mentek, ám hatott rájuk a párt. Az egyik lap meg is írta: „A sportolók azonban az utóbbi hetekben nem vették ki megfelelően a részüket a hatalmas sporttelep önkéntes építéséből. Ez a helyzet az elmúlt hét folyamán jelentősen megjavult. Használt a bírálat.”
1953. augusztus 20-án – napra pontosan 70 esztendeje – aztán Rákosi Mátyással a díszpáholyban átadták a 70 ezer férőhelyes Népstadiont. Hatszázezer köbméter földet mozgattak meg az évek alatt. Hetvenkétezer köbméter kavicsot és 1800 vagon cementet használtak fel az építés során és hatmillió kiló vasat. A látványos felvonulásokkal tarkított megnyitóünnepség végén a Budapest Honvéd labdarúgó csapata a Szpartak Moszkvát látta vendégül és nyert 3:2-re. Egy újságíró pedig pont Dékány Sándor ács mellett ült, aki Munka Érdemrenddel a mellén (amit az építkezésen végzett munkájáért kapott) a megnyitó végén felkelt helyéről, s csendesen odaszólt a társaihoz: „Szép magyar győzelemmel nyílt meg a Népstadionunk.” Majd az újságíró hozzá tette: „Boldog, megelégedett, mosolygós emberek távoztak a Népstadionból.” A díszpáholyból integető Rákosi 1956 után szintén kegyvesztett lett és a Szovjetunióba száműzték, a Népstadion viszont maradt, egészen a Puskás Aréna megépítéséig.
Ezt is ajánljuk a témában
„Budapesten csúcsminőségű a gyep. Olyan, mintha egy számítógépes játékban találtuk volna magunkat. Bulgáriában sajnos nincs hasonló futballpálya” – írták.
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
2026 első negyedévében összesen 2821 új lakás épült, ami 4,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A mentési munkálatokat rendkívül megnehezítette, hogy részben puszta kézzel kellett a törmeléket és az építkezési anyagokat eltakarítani.
Akkor nem az jutott eszébe, „hogy pusztuljanak az oroszok” – fogalmazott a művész, aki szerint a rendszerváltás előtt a színészeket jobban megbecsülte a magyar társadalom.
Orbán Viktor az idén már több útadón beszélt arról, hogy a kormány célja az, hogy az M44-es és az M47-es autóutak fejlesztésével a Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági térség jöjjön létre.
A külügyminiszter szerint az amerikai és európai szankciók hiánya szabad utat nyitott, így magyar cégek részvételével, 133 tonna vas beépítésével épülhet a rezsicsökkentés új bástyája.
Hányingerem van Magyar Pétertől, amikor Orbán Viktort a hazaáruló, gyilkos, gazember kommunista Kádár Jánoshoz merészeli hasonlítani.
A Puskás Akadémiától két játékost is igazolhat az Újpest, amely nem érné be ennyivel.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
