A rendőrség sajtótájékoztatóján kiderült: így történt az Árpád hídi tragikus baleset
Bár a résztvevők tagadták, szemtanúk szerint spontán autóversenyzés okozhatta a balesetet.
Jönnek a nagyobb bírságok és az alacsonyabb sebességhatárok?
A hónap legelején bekövetkezett Árpád hídi tragédia rávilágított arra, hogy Magyarország, de még inkább Budapest közlekedési morálja az elmúlt években sokat romlott: az autósok türelmetlenek, figyelmetlenek, az est bekövetkeztével pedig előjönnek azok, akik azt hiszik, hogy egy luxusautóval, vagy akár egy húszéves, véres torkú BMW-vel versenyeznie kell. Ez vezetett egy teljesen ártatlan ember halálához, akinek „egyetlen bűne” az volt, hogy a lehető legrosszabbkor volt a legrosszabb helyen. Az igazságügyi szakértői jelentés szerint a RACE-001 rendszámú Mercedes legalább 130 km/órával csapódott az Árpád híd szalagkorlátjának, ezzel kioltva a 26 éves kerékpáros életét.
Az eset után a jogalkotókban is megmozdult valami, hogy a jövőben ilyen azért ne forduljon elő, ugyanis hiába a korábbi intézkedések, azok nem fogják az utcai versenyzőket. Bár a főváros több pontján csökkentették a sebességhatárokat az elmúlt években, ezek sem hozták meg a várt hatást.
Lázár János a múlt héten tartott sajtótájékoztatót, ahol az építési és közlekedési minisztert megkérdezték, mit gondol az Árpád hídi balesettel kapcsolatban, a tárcavezető annyit közölt:
„Gyilkosságnak tartom”.
A miniszter kijelentette, hogy hazánkban a balesetek több mint felét, egészen pontosan hatvan százalékát okozzák a rossz járművezetői döntések. Lázár János megjegyezte, hogy a tárca a Belügyminisztériummal közösen megkezdte a KRESZ felülvizsgálatát, a pontos részletek őszre lesznek nyilvánosak, amikor is társadalmi egyeztetésre bocsátják azokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár a résztvevők tagadták, szemtanúk szerint spontán autóversenyzés okozhatta a balesetet.
Lázár János úgy fogalmazott, a KRESZ módosítására azért van szükség, mert megváltozott a közlekedési rend, melyre már nem ad választ a szabályzat, szavai szerint drasztikusan nőtt a fővárosi utcákat járó autók, melynek kezelése elsődlegesen a Fővárosi Önkormányzat feladata.
Ezt is ajánljuk a témában
Lassan tetőpontjára hág az autósok és kétkerekűek közötti ellentét Budapesten. A fővárosban egyre nehezebb gépjárművel közlekedni. Megpróbáltunk utánajárni, mi vezetett idáig.
De ezenfelül az is igaz, hogy a KRESZ jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy mindenkinek helyet csináljon az utcán, márpedig ezt a szempontot érvényesíteni kell a szabályozásban”
– szögezte le a miniszter, majd megjegyezte, hogy modern és innovatív KRESZ-re van szükség, „nem pedig olyan megközelítésre, hogy a közlekedés melyik szereplőjét támogatjuk, és melyiket nem”.
A baleset urán többen annak adtak hangot, hogy a szokásos gyorshajtási mérések mellett jöjjön az átlagsebesség számítása is, azaz két adott pont között, ha az autós a megszabott időnél gyorsabban teljesítette a szakaszt, akkor bizony gyorsan ment és repül is a bírság. Ezzel kapcsolatban Lázár János megjegyezte, nem járják ki a szigorításokat, mérlegelik, hogy alkalmazzák hazánkban az átlagsebesség mérését is.
A politikus bejelentette továbbá, hogy a balesetek kevesebb, mint harmadát okozza a gyorshajtás, viszont több mint kétharmadát a sofőrök rossz döntései, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet adataira hivatkozva kilátásba helyezte, hogy akár a jogosítvány megszerzésének körülményei is szigorodhatnak.
Sem a gépjárműállomány nem olyan, mint Ausztriában, de a vezetői képességeink se olyanok”
– fogalmazott a tárcavezető, aki a Világgazdaság tudósítása szerint elmondta, a jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológiai alkalmasság is felülvizsgálatot érdemel.
Az ATV megkérdezte Pető Attilát, ismertebb nevén Kreszprofesszort a témával kapcsolatban. Az ország egyik legismertebb közlekedési a csatornának azt mondta, az Árpád hídi baleset okozójának nem jelent nagy terhet kifizetni egy 300 ezer forintos gyorshajtási csekket, miközben egy soktízmilliós Mercedes van alatta, ezért tovább kéne szigorítani a büntetési tételeket. Példaként említette, hogy egy másik államban van arra példa, hogy a hasonlóan durva szabálytalanságok tömkelegét elkövető sofőr szeme láttára zúzták be az autóját.
A szakértő kijelentette, vagy drasztikusan meg kéne emelni a kiszabott büntetések összegét vagy akár a jogosítványt egy egész életre bevonni az illetőtől.
Legutóbb tavasszal volt nagyobb lélegzetű változtatás a közlekedésben, akkor a rendőrség jelentette be, hogy jönnek az új szupertraffipaxok, továbbá a korábbi 53 km/óráról 51 kn/órára vitték a tűréshatárt a sebességellenőrzéseknél.
„A kollégáink eddig sem, és ezután sem azzal fognak foglalkozni, hogy 50 helyett ki ment 51-gyel. Bár ott tartanánk, hogy ők azok, akik a közúti biztonságot veszélyeztetik! Jó néhányan vannak ugyanis azok, akik ezeket a sebességértékeket extrém módon meghaladják, és a közlekedés biztonságára a veszélyt ők jelentik.
Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nem 51 km/h-ra vagy 52 km/h-ra fogja állítani a mérőműszert a rendőr, hanem azokra fog fókuszálni, akik a sebességet jelentősen túllépi”
– jelentette ki a rendőrségi sajtótájékoztatón Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztály vezetője.
Szerettünk volna többet megtudni az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, milyen módosításokat készülnek bevezetni a KRESZ-ben, interjút is kértünk Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkártól, azonban a tárca sajtóosztálya a Mandinerrel annyit közölt, hogy Lázár János a keddi sajtótájékoztatóján mindent elmondott, amit a témával kapcsolatban jelenleg tudni lehet.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán