Ilyen felhevült állapotban a racionális döntéshozatal megszűnik – pszichológus az Árpád-hídi horrorbalesetről

Ahogy arról a Mandineren is beszámoltunk, halálos baleset történt az Árpád hídon. Egy autó elütött egy kerékpárost, aztán nekirohant egy másik személygépkocsinak. Az autós 130–150 kilométer/órás sebességgel száguldozhatott, mielőtt átszakította a szalagkorlátot. A balesetben többen megsérültek, a biciklis férfi pedig a kórházban meghalt.

A feltételezések szerint a halálos balesetet okozó autós egy gyorsulási versenyben vett részt, amely során a két résztvevő luxusautó összeért, majd egyikük átszakította a szalagkorlátot, véget vetve a kerékpáros életének. A rendőrségi adatok szerint 130-150 km/óra sebességgel közlekedtek – 

„Több tucat versenypálya van akár a főváros közvetlen közelében, akár országosan is, amit bárki ki tud bérelni, ha ki akarja próbálni, mit tud az autója. Erre találták ki őket, nyilván az sem veszélytelen üzem, de mennyivel biztonságosabb és felelősségteljesebb, ha valaki ott akarja kipróbálni, mit tud a sok tízmilliós autó a sok száz lóerővel” – írja szerzőnk az eset kapcsán.

„A közlekedési morál és az eredmény tekintetében is tragikus” – kommentálta az Árpád hídon július elsejére virradóra történt szerencsétlenséget a Mandinernek Borbély Zoltán közlekedési szakjogász. 

„Ebből halálos tömegszerencsétlenség is lehetett volna, ha más időpontban történik” – mondta, jelezve: ha tényleg igaz, hogy az autók versenyeztek, az már önmagában egy súlyos szabálysértés. Ami az Árpád hídon történt – folytatta –, az halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége lehet „elsőre”, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett a büntető törvénykönyv szerint.

Lapunk megkereste Hal Melinda klinikai szakpszichológust, az MCC Tanuláskutató Intézet munkatársát az eset kapcsán.

„Nehéz általánosságban fogalmazni ebben az ügyben, de az biztos, hogy az efféle gyorsulási versenyeknek adrenalinnövelő hatása van a szervezetre. Ha valakinek van egy olyan autója, ami alkalmas erre, könnyen elcsábítja a sebesség. 

Sok esetben azt gondolják, nekik nem eshet bajuk, mindig csak másoknak. Nagyon sok ilyen esetben azt látom, hogy a következmények nem jelennek meg, tényleg csupán arra figyelnek, hogy az adrenalin és a hormonális változások viszik őket” – mondja a szakember. 

Hal Melinda rávilágít: egy-egy ilyen gyorsulási verseny esetén nincs mérlegelési képesség, a racionális döntéshozatal megszűnik. Minél gyorsabban megy valaki, vagy minél nehezebb körülmények között vezet, annál inkább nem képes hirtelen döntést hozni, illetve a figyelme elkalandozhat, s ilyenkor egyetlen pillanat elég, hogy egy esetleges tragédia történjen. 

– szögezi le a szakember. 

Tesztoszteron és szerhasználat

„Amit még érdemes megjegyezni ilyen esetekben – bár azt nem tudom, a sofőrök pontosan hány évesek voltak jelen esetben –, de létezik az úgynevezett »fiatal hím szindróma«. Ezt a kifejezést arra használjuk, amikor egy-egy – a mostanihoz hasonló – felfokozottabb, merészebb helyzetben a tesztoszteron megemelkedik. Ez általában fiatal férfiakra jellemző, ezért látunk több balesetokozást a férfiak esetében. Ők általában gyorsabban vezetnek, valamint kevésbé mérlegelik a következményeket” – magyarázza Hal Melinda. 

Hozzáteszi: mindez általában gyakran társul valamilyen szerhasználattal, ebben is magasabb szintet mérnek a szakemberek férfiak esetében. 

„Egy biztos: a tilosban járás, illetve az ennek hatására a megnövekedett adrenalinszint és felszabaduló hormonok mindenképpen befolyásolják azt, hogy valaki egyáltalán részt vegyen egy ilyen cselekményben. Azonban sajnos gyakran az esetleges balesetokozás után nem elég csupán a megbánás, 

Ezekre általában nem szoktak gondolni akkor, amikor belemennek abba, hogy rész vegyenek egy ilyen eseményen ” – teszi hozzá.

Hal Melinda rávilágít: ez a mostani sajnos nem egyedi eset, hanem egy egyre gyorsabban terjedő jelenség hazánkban is. Az autósok maguk közt kijelölnek úgynevezett illegális szakaszokat, ahol a gyorsulásokat lefolytatják.

A média felelőssége is benne van

„Az az igazság, hogy ebben látok egy igen erőteljes médianyomást is. Nyilván nem lehet mindent a filmekre fogni, de igenis azt láthatjuk, hogy az USÁ-ban ezek a gyorsulási versenyek nagyon gyakoriak. Amennyire tudom, azóta szaporodnak meg ezek a tevékenységek itthon is, amióta a médiában vagy a filmekben látni lehet, hogy ilyen is van, s ilyet szervezni menő dolog. A résztvevők azt gondolják, ezeken az illegális szakaszokon büntetlenül ki lehet próbálni azt az autót, amit éppen valaki otthon bütykölget” – fogalmaz a szakértő.

A pszichológus szerint a tilosban járás mindenképpen adrenalinnövelő, ám az ilyen esetekben közbeszól még a „menőségfaktor” is. 

Ilyenkor csak az a fontos, hogy megmutassák, ők milyen jól vezetnek, mennyire vagányak, milyen jó autót raktak össze, illetve ezzel tudnak adott esetben a lányoknak is imponálni.

„Ezt a jelenséget nagyon gyakran látjuk szexuális tevékenységek kapcsán is, amikor például nyilvános területen esnek egymásnak emberek, de ebbe a kategóriába tartozik az is, amikor fiatalok felmásznak olyan helyekre, ahova amúgy nem szabad, és ki van rakva a nagy tilos tábla. Tombolnak bennük a hormonok annak hatására, hogy tudják, bajba keveredhetnek, vagy épp menekülésre fogja késztetni őket, amikor érkezik a rendőrség” – világít rá a tilosban járás lélektanára Hal Melinda.

A pszichológus azt is kifejti, hogy ilyenkor a csordaszellem is igen erőteljesen viszi az embereket, és erre csak ráerősít, hogy a közösségi médiában (Instagramon és TikTokon), lépten-nyomon azt látni, hogy baromi erős és menő verdákat vezetnek az influenszerek. Többnyire persze ezeket az autókat csak kölcsön kapják a celebek. Minez pedig egy olyan valótlan világot közvetít, amivel normális esetben nem kellene vagy szabadna foglalkozni. Ehelyett viszont sajnos erre vágynak a fiatalok.

Nyitókép: MTI/Mihadák Zoltán