Árpád hídi horrorbaleset – Megkérdeztük a szakértőt, milyen büntetést kaphat a gázoló!

„A közlekedési morál és az eredmény tekintetében is tragikus” – kommentálta az Árpád hídon július elsejére virradóra történt szerencsétlenséget a Mandinernek Borbély Zoltán közlekedési szakjogász. A balesetet okozó autós először a szalagkorlátot letarolva elütött egy kerékpárost, aztán nekirohant egy másik személygépkocsinak. Az RTL-nek nyilatkozó igazságügyi szakértő szerint az autós 130–150 kilométer/órás sebességgel száguldozhatott, mielőtt átszakította a szalagkorlátot és elgázolta a biciklist, akit kórházba vittek, de már nem tudtak segíteni rajta.

Ez várhat a gázolóra

„Ebből halálos tömegszerencsétlenség is lehetett volna, ha más időpontban történik” – mondta lapunknak Borbély Zoltán, jelezve: ha tényleg igaz, hogy az autók versenyeztek, az már önmagában egy súlyos szabálysértés. Ami az Árpád hídon történt – folytatta –, az halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége lehet „elsőre”, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett a büntető törvénykönyv szerint.

A közlekedési szakjogász nagy kérdésnek nevezte, hogy a kétszeres sebességtúllépés önmagában megalapozhatja-e az öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közúti veszélyeztetést, amelyről csak akkor lehet beszélni, ha a szándék kiterjed a veszélyhelyzetre. Ilyen például egy leszorítás, egy kormányráhúzás vagy egy büntetőfékezés. Emlékeztetett: több szakember felvetette már, hogy az extrém sebességtúllépés önmagában – térben és időben egyaránt – létrehoz egy veszélyhelyzetet, akár az utast, akár a többi közlekedési résztvevőt illetően. De a kúriai gyakorlat megköveteli a konkrét veszélyhelyzet szándékosságát – tette hozzá.

– magyarázta Borbély Zoltán, kiemelve, hogy a hatóság a vizsgálat során minden eszközt be fog vetni, műszaki szakértőket, térfigyelő kamerákat, sebességmeghatározást, elemezni fogja, kinek milyen szerepe volt a történtekben, valamint azt is, hogy a vezetőknek milyen a közlekedési előélete.

Karácsony politikai ügyet csinált a balesetből

A baleset másnapján együttérzését kifejező Karácsony Gergely az erről szóló Facebook-bejegyzésében sem tudta megállni, hogy ne a kormányt hibáztassa. „Felfoghatatlan az is, hogy amikor a rendőrség mégis végez időszakos sebességméréseket, amikből kiderül, hogy milyen sok a gyorshajtó, a kormány erre csak annyit képes mondani, hogy Budapesten dugók vannak, nem gyorshajtók” – fogalmazott a főpolgármester.

A városvezető kritikájával kapcsolatban érdemes felidézni azokat a közelmúltbeli híreket, amelyek éppen a gyorshajtókkal szembeni erőteljesebb fellépési szándékokról szóltak.

Májusban lapunk is beszámolt arról, hogy a rendőrség többé nem alkalmazza a korábbi ráhagyást a traffipaxok által kiírt sebességnél. Ez azt jelenti, hogy már alacsonyabb sebesség elérésénél is küldik a bírságokat a gyorshajtó sofőröknek, mivel májustól a mérőeszköz által adott értéket további korrekció nélkül veszik figyelembe.

Arról szintén írt lapunk, hogy a rendőrség bemutatta az új TraffiCapture TC-108 rendszert, amelyből mintegy negyven kerül országszerte a rendőrautókba.

230 méteres távolságból is hibátlanul olvassa le a járművek rendszámát és méri meg sebességüket. Ezeken felül idén már 94-re emelkedik országszerte a trükkös sebességmérőnek nevezett Trafiboxok száma.

Az is sokatmondó – mint arról a Vezess.hu portál beszámolt –, hogy több mint kétezer darab 300 ezer forintos bírságcsekket postázott a rendőrség az elmúlt három évben.

Az iskolában kellene kezdeni a kulturált közlekedés oktatását

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. május 11. és 25. között háromezer ember megkérdezésével készített közlekedésbiztonsági online felmérést, amelyből az derült ki, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) szerint az elmúlt években egyre több az agresszív résztvevő a közlekedésben. A válaszadóknak mindössze 29 százaléka érzi magát biztonságban mindenhol az utakon, a többiek megneveztek egy vagy több olyan helyet (például városon kívül, főutakon vagy az autópályán), ahol ez nincs így. Hasonló arányban látják romlónak összességében a hazai közlekedési morált a válaszadók: a NÚSZ Zrt. kutatásában résztvevők közel fele, 42 százaléka nem feltétlenül áll meg a stoptáblánál, legfeljebb lassít, és 27 százalékuk, azaz nagyjából minden harmadik válaszadó szintén csak lassít, és nem mindig tartja be a sebességkorlátozást az útépítéseknél, karbantartásoknál, annak ellenére, hogy ezeken a helyeken még inkább veszélyben lehetnek az emberek.
Az elfogadhatatlannak tartott szabályszegések között a büntetőfékezés vezet: a válaszadók 92 százaléka sorolta ezt a szabályszegést az elfogadhatatlan kategóriába. A legkevesebben (39 százalék) pedig a gyorshajtásra voksoltak. Az utóbbi szabálytalanságot követik el ugyanakkor – saját bevallásuk szerint – a legtöbben (82 százalék).

A válaszadók 35 százalékban jelölték meg a jogosítványszerzés feltételeként a pszichológiai alkalmasságot, 27 százalékuk szerint az utakon még több kamerával és rendőrrel, 25 százalékuk szerint pedig szabályszegés esetén szigorúbb büntetésekkel lehetne változtatni pozitív irányban a helyzeten – állt a felmérésben.

Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán