A feltételezések szerint gyorsulási versenyben részt vevő autós a megengedett sebességet kétszeresen átlépve gázolt halálra egy kerékpárost.
„A közlekedési morál és az eredmény tekintetében is tragikus” – kommentálta az Árpád hídon július elsejére virradóra történt szerencsétlenséget a Mandinernek Borbély Zoltán közlekedési szakjogász. A balesetet okozó autós először a szalagkorlátot letarolva elütött egy kerékpárost, aztán nekirohant egy másik személygépkocsinak. Az RTL-nek nyilatkozó igazságügyi szakértő szerint az autós 130–150 kilométer/órás sebességgel száguldozhatott, mielőtt átszakította a szalagkorlátot és elgázolta a biciklist, akit kórházba vittek, de már nem tudtak segíteni rajta.
„Ebből halálos tömegszerencsétlenség is lehetett volna, ha más időpontban történik” – mondta lapunknak Borbély Zoltán, jelezve: ha tényleg igaz, hogy az autók versenyeztek, az már önmagában egy súlyos szabálysértés. Ami az Árpád hídon történt – folytatta –, az halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége lehet „elsőre”, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett a büntető törvénykönyv szerint.
A közlekedési szakjogász nagy kérdésnek nevezte, hogy a kétszeres sebességtúllépés önmagában megalapozhatja-e az öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közúti veszélyeztetést, amelyről csak akkor lehet beszélni, ha a szándék kiterjed a veszélyhelyzetre. Ilyen például egy leszorítás, egy kormányráhúzás vagy egy büntetőfékezés. Emlékeztetett: több szakember felvetette már, hogy az extrém sebességtúllépés önmagában – térben és időben egyaránt – létrehoz egy veszélyhelyzetet, akár az utast, akár a többi közlekedési résztvevőt illetően. De a kúriai gyakorlat megköveteli a konkrét veszélyhelyzet szándékosságát – tette hozzá.
– magyarázta Borbély Zoltán, kiemelve, hogy a hatóság a vizsgálat során minden eszközt be fog vetni, műszaki szakértőket, térfigyelő kamerákat, sebességmeghatározást, elemezni fogja, kinek milyen szerepe volt a történtekben, valamint azt is, hogy a vezetőknek milyen a közlekedési előélete.
A baleset másnapján együttérzését kifejező Karácsony Gergely az erről szóló Facebook-bejegyzésében sem tudta megállni, hogy ne a kormányt hibáztassa. „Felfoghatatlan az is, hogy amikor a rendőrség mégis végez időszakos sebességméréseket, amikből kiderül, hogy milyen sok a gyorshajtó, a kormány erre csak annyit képes mondani, hogy Budapesten dugók vannak, nem gyorshajtók” – fogalmazott a főpolgármester.
A városvezető kritikájával kapcsolatban érdemes felidézni azokat a közelmúltbeli híreket, amelyek éppen a gyorshajtókkal szembeni erőteljesebb fellépési szándékokról szóltak.
Májusban lapunk is beszámolt arról, hogy a rendőrség többé nem alkalmazza a korábbi ráhagyást a traffipaxok által kiírt sebességnél. Ez azt jelenti, hogy már alacsonyabb sebesség elérésénél is küldik a bírságokat a gyorshajtó sofőröknek, mivel májustól a mérőeszköz által adott értéket további korrekció nélkül veszik figyelembe.
Arról szintén írt lapunk, hogy a rendőrség bemutatta az új TraffiCapture TC-108 rendszert, amelyből mintegy negyven kerül országszerte a rendőrautókba.
230 méteres távolságból is hibátlanul olvassa le a járművek rendszámát és méri meg sebességüket. Ezeken felül idén már 94-re emelkedik országszerte a trükkös sebességmérőnek nevezett Trafiboxok száma.
Az is sokatmondó – mint arról a Vezess.hu portál beszámolt –, hogy több mint kétezer darab 300 ezer forintos bírságcsekket postázott a rendőrség az elmúlt három évben.
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. május 11. és 25. között háromezer ember megkérdezésével készített közlekedésbiztonsági online felmérést, amelyből az derült ki, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) szerint az elmúlt években egyre több az agresszív résztvevő a közlekedésben. A válaszadóknak mindössze 29 százaléka érzi magát biztonságban mindenhol az utakon, a többiek megneveztek egy vagy több olyan helyet (például városon kívül, főutakon vagy az autópályán), ahol ez nincs így. Hasonló arányban látják romlónak összességében a hazai közlekedési morált a válaszadók: a NÚSZ Zrt. kutatásában résztvevők közel fele, 42 százaléka nem feltétlenül áll meg a stoptáblánál, legfeljebb lassít, és 27 százalékuk, azaz nagyjából minden harmadik válaszadó szintén csak lassít, és nem mindig tartja be a sebességkorlátozást az útépítéseknél, karbantartásoknál, annak ellenére, hogy ezeken a helyeken még inkább veszélyben lehetnek az emberek.
Az elfogadhatatlannak tartott szabályszegések között a büntetőfékezés vezet: a válaszadók 92 százaléka sorolta ezt a szabályszegést az elfogadhatatlan kategóriába. A legkevesebben (39 százalék) pedig a gyorshajtásra voksoltak. Az utóbbi szabálytalanságot követik el ugyanakkor – saját bevallásuk szerint – a legtöbben (82 százalék).
A válaszadók 35 százalékban jelölték meg a jogosítványszerzés feltételeként a pszichológiai alkalmasságot, 27 százalékuk szerint az utakon még több kamerával és rendőrrel, 25 százalékuk szerint pedig szabályszegés esetén szigorúbb büntetésekkel lehetne változtatni pozitív irányban a helyzeten – állt a felmérésben.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Halálos tragédiába torkollott egy korábbi ütközés az M1-esen, amikor egy kisbusz a leállósávban tartózkodókat sodorta el.
Az apa, az anya és a két gyermek is életét veszítette.
Megváltoztatta a vallomását.
Egy ideig nem találkozhatunk vele a műsorban.
Egyelőre nincs információ arról, mi okozta a szivárgást.
A főpolgármestert augusztus 1-jén hallgatták ki gyanúsítottként.
Az előzetesből szabadult polgármester költségracionalizálást emleget.
A szurkolók abban bíznak, hogy ez csak egy rossz vicc.
