Bár az Európai Bizottsággal is folynak egyeztetések a magyar pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényről, de ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel bármit előírhatna ebben a témában – nyilatkozta az Alapjogokért Központ jogi elemzője a Mandinernek.
Lapunk is idézte kedden a Népszavának azt a cikkét, amelyben egy a tárgyalásokra rálátó – meg nem nevezett – magyar kormányzati tisztviselőre hivatkozva arról írtak, hogy májusban két magas szintű egyeztetés is volt Brüsszelben az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus-jogállási törvényjavaslatról, és Budapesten is zajlott tárgyalás. A lap szerint Brüsszel négy lényeginek mondható módosítási kérést fogalmazott meg, köztük a szakszervezetekkel való egyeztetési kötelezettségre vonatkozóan, valamint a heti munkaidővel és a bérsávval kapcsolatban.
„Az oktatás valóban nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért ezek olyan kérdések, amelyekbe Brüsszelnek semmilyen beleszólása nincs” – nyilatkozta a Mandinernek az Alapjogokért Központ jogi elemzője, akit arról kérdeztünk, hogy ha az oktatás szabályozása alapvetően nemzeti hatáskör az EU-ban, akkor milyen jogalapon kell tárgyalnia a kormánynak Brüsszellel. Szikra Levente hangsúlyozta:
Különösen igaz ez azért – folytatta –, mert a sajtóból megismerhető bizottsági javaslatok kifejezetten szakkérdésekre vonatkoznak: például az óraszámmal és a sávos bérrendszer határaival kapcsolatosak. Komoly jogász szerinte nem állíthat olyat, hogy ezek alapvető, az ország jogállamiságát érintő kérdések.
„Azt láthatjuk, hogy a kormány széles körben folytatott egyeztetéseket erről a törvényjavaslatról, amelybe bevonta az ellenzéki pártokat, a szakszervezeteket és sok más szereplőt is. Az Európai Bizottsággal is folynak egyeztetések, de ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel bármit előírhatna ebben a témában. Itt inkább a magyar kormány jóindulata mutatkozik meg a tárgyalásokban” – mondta a szakértő.
A jogi elemző nyilvánvalónak tartja, hogy nem a magyar diákok és pedagógusok sorsa érdekli a brüsszeli bizottságot, hanem politikai támadási felületeket keres Magyarországon, a magyar kormányon. „Az elmúlt években általánossá vált, hogy jogállamisági problémákra hivatkozva támadja hazánkat az EU több intézménye, ugyanakkor rendre kiderült, hogy ezek a támadások valójában politikai nézetkülönbségek miatt történnek. Ezt legutóbb a hazánkat előszeretettel kritizáló zöld EP-képviselő, Daniel Freund ismerte el, amikor arra a magyar kormányzati álláspontra, amely a migráció, a genderideológia és a háború elutasításáról szólt, úgy reagált, hogy akkor EU-s pénz sincs” – fogalmazott Szikra Levente, hozzátéve: az a tény is, hogy lassan mindenből jogállamisági kérdést kreál a Bizottság, azt mutatja, hogy itt nem valódi jogi kérdések rendezése és tisztázása, hanem politikai nyomásgyakorlás a cél.
Ez egyébként azért is különösen visszás szerinte, mert volt egy megállapodás Magyarország és a Bizottság között arról, hogy milyen feltételek teljesítése esetén oldják fel a források visszatartását. „Sem a tisztesség, sem a jogbiztonság követelményének nem felel meg, hogy e feltételeket utólag, egyoldalúan bővítik. Ez álszent magatartás” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy függhet-e az uniós források utalása a státusztörvény sorsától, a szakember úgy reagált: jogi értelemben biztosan nem, de láttunk már brüsszeli karón varjút. „A magyarországi baloldal politikusai nyíltan vállalják egyébként, hogy azért küzdenek, hogy minél több feltételt támasszon a Bizottság Magyarország számára. Ennek két oka van: egyrészt az az érdekük, hogy a kormány veszítsen a népszerűségéből, aminek érdekében a nekünk járó források visszatartása sem túl nagy ár nekik – más kérdés, hogy eddig nem tűnik számukra eredményesnek ez a stratégia, mert a kormány támogatottsága nem zuhant a mélybe. Viselkedésük másik indoka, hogy politikai programjukat akarják a Bizottság mögé bújva érvényesíteni, mert itthon, demokratikus választáson erre nem tudnak felhatalmazást szerezni a magyaroktól”.
– mondta.
Szikra Levente megjegyezte: nem emlékszik arra, hogy ilyen komolyan bele akartak volna szólni más országok oktatási rendszerébe Brüsszelből. „Azt gondolom, van egyfajta kettős mérce a Bizottság eljárásában, amin persze szerintem nem sokan lepődnek meg itthon. Az viszont tény, hogy Brüsszel szívesen tesz kísérleteket arra, hogy hatáskörét felhatalmazás nélkül is kiterjessze a tagállamok belügyeire, legyen szó oktatásról, bírósági szervezetrendszerről, vagy éppen migrációs politikáról. Ha innen nézzük, ez is csak egy újabb példa a lopakodó hatáskörelvonásra, melynek egyébként minden tagállam áldozatául esik” – összegzett.
Nyitókép: Istvan Huszti/AFP
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az olasz miniszterelnök felhívta arra a figyelmet, hogy egyes jelentések alapján felfüggeszthetők bizonyos források.
Hivatalosan is megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások első szakaszai, de az uniós tagság még hosszú évekig várathat magára – írja a New York Times.
Pontosan két hónap telt el a magyar választások óta.
Szerdán Giorgia Meloni és Győrfi Pál is lázba hozta a Mandiner olvasóit.
Az Európai Unióhoz csatlakozó új országok átmenetileg nem szavazhatnának a legfontosabb uniós ügyekben.
Minden Brüsszel döntésén fog múlni.
Mintha csak Kapitány István inspirálta volna, az Európai Bizottság elrendelte az intézmény épületeiben a légkondik kikapcsolását – de csak az alsóbb beosztású kollégáknál.
Globalista, liberális „arctalan csőcselék” térítette el a közös, ingyenes és semleges tudástárat, amikor Larry Sanger meg akarta zabolázni őket, kitúrták az életművéből. De nem hagyja magát, és van is egy terve.
