Bár az Európai Bizottsággal is folynak egyeztetések a magyar pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényről, de ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel bármit előírhatna ebben a témában – nyilatkozta az Alapjogokért Központ jogi elemzője a Mandinernek.
Lapunk is idézte kedden a Népszavának azt a cikkét, amelyben egy a tárgyalásokra rálátó – meg nem nevezett – magyar kormányzati tisztviselőre hivatkozva arról írtak, hogy májusban két magas szintű egyeztetés is volt Brüsszelben az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus-jogállási törvényjavaslatról, és Budapesten is zajlott tárgyalás. A lap szerint Brüsszel négy lényeginek mondható módosítási kérést fogalmazott meg, köztük a szakszervezetekkel való egyeztetési kötelezettségre vonatkozóan, valamint a heti munkaidővel és a bérsávval kapcsolatban.
„Az oktatás valóban nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért ezek olyan kérdések, amelyekbe Brüsszelnek semmilyen beleszólása nincs” – nyilatkozta a Mandinernek az Alapjogokért Központ jogi elemzője, akit arról kérdeztünk, hogy ha az oktatás szabályozása alapvetően nemzeti hatáskör az EU-ban, akkor milyen jogalapon kell tárgyalnia a kormánynak Brüsszellel. Szikra Levente hangsúlyozta:
Különösen igaz ez azért – folytatta –, mert a sajtóból megismerhető bizottsági javaslatok kifejezetten szakkérdésekre vonatkoznak: például az óraszámmal és a sávos bérrendszer határaival kapcsolatosak. Komoly jogász szerinte nem állíthat olyat, hogy ezek alapvető, az ország jogállamiságát érintő kérdések.
„Azt láthatjuk, hogy a kormány széles körben folytatott egyeztetéseket erről a törvényjavaslatról, amelybe bevonta az ellenzéki pártokat, a szakszervezeteket és sok más szereplőt is. Az Európai Bizottsággal is folynak egyeztetések, de ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel bármit előírhatna ebben a témában. Itt inkább a magyar kormány jóindulata mutatkozik meg a tárgyalásokban” – mondta a szakértő.
A jogi elemző nyilvánvalónak tartja, hogy nem a magyar diákok és pedagógusok sorsa érdekli a brüsszeli bizottságot, hanem politikai támadási felületeket keres Magyarországon, a magyar kormányon. „Az elmúlt években általánossá vált, hogy jogállamisági problémákra hivatkozva támadja hazánkat az EU több intézménye, ugyanakkor rendre kiderült, hogy ezek a támadások valójában politikai nézetkülönbségek miatt történnek. Ezt legutóbb a hazánkat előszeretettel kritizáló zöld EP-képviselő, Daniel Freund ismerte el, amikor arra a magyar kormányzati álláspontra, amely a migráció, a genderideológia és a háború elutasításáról szólt, úgy reagált, hogy akkor EU-s pénz sincs” – fogalmazott Szikra Levente, hozzátéve: az a tény is, hogy lassan mindenből jogállamisági kérdést kreál a Bizottság, azt mutatja, hogy itt nem valódi jogi kérdések rendezése és tisztázása, hanem politikai nyomásgyakorlás a cél.
Ez egyébként azért is különösen visszás szerinte, mert volt egy megállapodás Magyarország és a Bizottság között arról, hogy milyen feltételek teljesítése esetén oldják fel a források visszatartását. „Sem a tisztesség, sem a jogbiztonság követelményének nem felel meg, hogy e feltételeket utólag, egyoldalúan bővítik. Ez álszent magatartás” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy függhet-e az uniós források utalása a státusztörvény sorsától, a szakember úgy reagált: jogi értelemben biztosan nem, de láttunk már brüsszeli karón varjút. „A magyarországi baloldal politikusai nyíltan vállalják egyébként, hogy azért küzdenek, hogy minél több feltételt támasszon a Bizottság Magyarország számára. Ennek két oka van: egyrészt az az érdekük, hogy a kormány veszítsen a népszerűségéből, aminek érdekében a nekünk járó források visszatartása sem túl nagy ár nekik – más kérdés, hogy eddig nem tűnik számukra eredményesnek ez a stratégia, mert a kormány támogatottsága nem zuhant a mélybe. Viselkedésük másik indoka, hogy politikai programjukat akarják a Bizottság mögé bújva érvényesíteni, mert itthon, demokratikus választáson erre nem tudnak felhatalmazást szerezni a magyaroktól”.
– mondta.
Szikra Levente megjegyezte: nem emlékszik arra, hogy ilyen komolyan bele akartak volna szólni más országok oktatási rendszerébe Brüsszelből. „Azt gondolom, van egyfajta kettős mérce a Bizottság eljárásában, amin persze szerintem nem sokan lepődnek meg itthon. Az viszont tény, hogy Brüsszel szívesen tesz kísérleteket arra, hogy hatáskörét felhatalmazás nélkül is kiterjessze a tagállamok belügyeire, legyen szó oktatásról, bírósági szervezetrendszerről, vagy éppen migrációs politikáról. Ha innen nézzük, ez is csak egy újabb példa a lopakodó hatáskörelvonásra, melynek egyébként minden tagállam áldozatául esik” – összegzett.
Nyitókép: Istvan Huszti/AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
Hiába Magyarország, Lengyelország és Ausztria ellenállása.
Ursula von der Leyen üzletet csinál az ukrajnai háborúból és még csak nem is fedi fel az európai adófizetői pénzen tárgyalt fegyverkezési törekvéseinek részleteit. Pfizergate 2.0.
Újra Von der Leyen térfelén pattog a labda.
Brandenburg tartomány miniszterelnöke kongatta meg a vészharangot.
A jövő évi választásnak is súlyos tétje van. Magyarországnak még van lehetősége megakadályozni a brüsszeli terv beteljesedését.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
