A kormány nem vár tovább: kedden benyújtotta a parlamentnek a pedagógus-életpályáról szóló törvénytervezetet

Több hónapos átfogó egyeztetést követően a kormány 2023. június 6-án benyújtja az Országgyűlésnek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tervezetét – adott ki közleményt a Belügyminisztérium. A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését. A közlemény úgy fogalmaz, a „tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek”.

Javuljon a szakmai és anyagi megbecsülésük

A közlemény így folytatódik: „A köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet. A benyújtása előtt szakmai és társadalmi megmérettetésre bocsátott törvénytervezet elkészítését több hónapig tartó egyeztetés, és három, a pedagógusokkal, valamint egy, a szülőkkel folytatott online konzultáció előzte meg. 

A pedagógusok új életpályáját keretező törvény tervezetét a tárca 2023. március 2–án tette közzé társadalmi egyeztetésre. Összesen húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadtuk.

a Nemzeti Pedagógus Karral; a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal; az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, valamint a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák; a Klebelsberg Központ és a tankerületek; a Nagycsaládosok Országos Egyesülete; a Nemzeti Ifjúsági Tanács; a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel. A törvényjavaslat véleményezésében részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház is.”

A belügy szerint miután a törvénytervezetet a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték, a minisztérium a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, melyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy „nem egyeztetésre jöttek”, érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő. A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg, mutatott rá a Pintér Sándor vezette minisztérium.

Teljesítményalapú bérezési rendszer

Mint írták, a Belügyminisztérium elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelése mellett. Közismert: a kormány 2023. januárjától 10%–os pedagógusbér-emelést előlegezett meg. Amikor Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát. A pedagógusok közszolgálatot látnak el – gyermekeink oktatása, nevelése a hivatásuk. A köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetésére tett javaslat ezt teszi egyértelművé, amikor nagyobb társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülést garantál a tanárok számára. 

„A törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. Jubileumi jutalomban korábban csak közalkalmazottak részesülhettek, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított az érintett. A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből

Elfogadása esetén az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbítását, amennyiben a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb. ”

A pedagógusokat védi

A tárca részéről rámutatta: a pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra. A javaslat szerint ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor. Az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti,

Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen. „A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén.A törvényjavaslat további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség”, közölték.

(MTI-OS)

Nyitókép: Képernyőfotó