Több módosítást is szorgalmaz az Európai Bizottság a pedagógusok életpályamodelljéről szóló törvényjavaslatban a Népszava keddi cikke szerint.
A Népszava egy a tárgyalásokra rálátó – meg nem nevezett – magyar kormányzati tisztviselőre hivatkozva arról írt, hogy májusban két magas szintű egyeztetés is volt Brüsszelben az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus-jogállási törvényjavaslatról, és Budapesten is zajlott tárgyalás.
„A Bizottság a magyar kormány több lépését is üdvözölte – például azt, hogy a törvénytervezet számos pontján módosítottak az eredeti törvényjavaslathoz képest, és több szakmai egyeztetésre is sor került – de még maradtak vitás pontok” – írta a lap a név nélkül nyilatkozó magyar kormányzati tisztviselőre hivatkozva.
A Népszava forrása szerint
köztük a szakszervezetekkel való egyeztetési kötelezettségre vonatkozóan, valamint a neveléssel-oktatással lekötött heti munkaidő kérdésében, amely jelenleg 22–26 óra. Az Európai Bizottság azt tartaná jónak, ha ez a szabály egyértelműbb lenne, aki pedig többet dolgozik, az többet is keressen. A kormány ezért a heti fix 24 tanítási óra mellett kötelezte el magát, erről fideszes képviselők egy módosító indítványt is beterjesztettek.
Brüsszel emellett túl szélesnek tartja a pedagógus I. kategóriában dolgozó tanárok fizetési sávját – amely a tervek szerint bruttó 410 ezertől 1 millió 65 ezer forintig terjedne, a teljesítményétől függően. A sávszűkítés mellett még több objektív szempontra lenne szükség a pedagógusok teljesítményének értékeléséhez és így a bérek megállapításához – véli a testület. Végül aggályát fejezte ki a Bizottság azzal kapcsolatban is, hogy a tervezet szerint a tankerületi központok mint munkáltatók járáson belül kirendelhetik a pedagógusokat másik intézménybe tanítani, akár 180 napra is.
A Népszava cikkével kapcsolatban keressük a Belügyminisztériumot (BM).
A Mandiner is megírta, hogy a parlament múlt pénteken rendkívüli ülésen tárgyalta a státusztörvény néven elhíresült jogszabályjavaslatot, ezzel párhuzamosan pedig, nem először, tüntetést is tartottak a Kossuth Lajos téren. A státusztörvény új kereteket között szabályozná a tanárok munkaviszonyait.
Emellett a kormányzat hangsúlyozza – mint azt például pedagógusnapi közleményében is kiemelte a BM –, hogy garantálják a pedagógusok 10 hétnyi szabadságát, valamint a soha nem látott mértékű tanárbéremelést – ha megérkeznek a Magyarországot megillető megillető EU-s források, de addig is lesz évi 10 százalékos fizetésemelés.
A heves parlamenti vitában a Fidesz úgy érvelt, hogy míg a baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, addig Brüsszelben mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg. Az ellenzék ugyanakkor élesen bírálta az előterjesztést, mondván, hogy az nem ad megoldást az ágazat problémáira, sőt tönkreteszik vele az oktatást.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az olasz miniszterelnök felhívta arra a figyelmet, hogy egyes jelentések alapján felfüggeszthetők bizonyos források.
Hivatalosan is megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások első szakaszai, de az uniós tagság még hosszú évekig várathat magára – írja a New York Times.
Pontosan két hónap telt el a magyar választások óta.
Szerdán Giorgia Meloni és Győrfi Pál is lázba hozta a Mandiner olvasóit.
Az Európai Unióhoz csatlakozó új országok átmenetileg nem szavazhatnának a legfontosabb uniós ügyekben.
Minden Brüsszel döntésén fog múlni.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
