Július elsejétől a kamatjövedelmek után már nemcsak kamat adót, hanem szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni. Az állampapír ugyanakkor továbbra is adómentes marad.
Május legvégén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a második félévtől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyeket az szja-törvény szerint most is terhel 15 százalékos kamatadó, további 13 százalékos szochófizetési kötelezettség vonatkozik majd, felmenő rendszerben. Így a két elvonás összesen 28 százalékot tesz ki a meghirdetett bruttó kamatból.
A kormányrendeletben foglalt pénzügyi eszköznek számít például
A kormány egyébként azzal a céllal magyarázta a változtatást, hogy a továbbra is adómentes állampapír irányába terelje a befektetőket.
továbbá – időtől függetlenül – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre. „Emellett egyáltalán nem kell szochót fizetni a jövőben az állampapírok kamatai után és a tartós befektetési számla (tbsz) kamatai után” – erősítette meg elemzésében a BiztosDöntés.hu. A pénzügyi tanácsadó portál arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendelet megenged egy kiskaput a lekötött betétek esetében: ha a betétlekötés 2023. július 1. előtt történt, úgy a szochót akkor sem kell megfizetni az első futamidő végéig, ha annak kamatfizetése július 1. után esedékes.
A Grantis Hungary tanácsadó cég jelezte, a június 30. után megindított biztosítói megtakarításokra is vonatkozik a 13 százalékos szocho. Veres Patrik, a társaság öngondoskodási szakértője ugyanakkor jelezte, július 1. után is indítható olyan biztosítói megtakarítás, amelynek hozama mentesülhet a szociális hozzájárulási adó alól. Rendszeres díjas életbiztosítás esetében például a megtakarítás tizedik évétől kamatadó- és szochómentesen vehető fel az összegyűlt vagyon. A hatodik évtől feleződik az adóteher. Egyszeri díjas megtakarítás esetén pedig a harmadik évtől feleződik a hozamon lévő adóteher, és az ötödik évtől adómentessé válik a megtakarítás hozama.
Nyugdíjbiztosításoknál tíz év után vehető fel adómentesen a megtakarítás.
„A július 1-jei határidő egy jó betétgyűjtési alkalom lett volna a bankok számára, ám a pénzintézetek – néhány kisebb piaci szereplőtől eltekintve – egyáltalán nem reagáltak erre a lehetőségre, így maradtak a sok helyen csaknem nullaszázalékos lekötött betéti kamatok” – mutatott rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Hozzátette, az a befektető, aki siet, és még júniusban leköti a pénzét, a kamatadó levonása után megmaradó összeggel számolva 18 százalékkal több nettó kamatot kap a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó július 1-jei bevezetése miatt.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
Jól nézünk ki a gazdasági hitelminősítők szerint.
Tájékoztatást közölt az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás egyéni döntésen alapuló lakáscélú felhasználásának szabályairól a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Mi az oka ennek a kétségtelen fejlődésnek – és mik a csapdái?
A napokban a Gazdasági Kabinet megvizsgálta a gazdaság újraindításának feltételeit és a kidolgozás alatt lévő újraindítási akciótervet.
A Bloomberg Intelligence szerint az európai államoknak át kellene lassan gondolni a kiadásaik prioritását. Vagyis el kellene vonni forrásokat máshonnan, és mindent a védelmi költségvetésekbe tolni.
Kutatások szerint az emberi tényező okozza az adatlopások közel háromnegyedét, amely nemcsak magánszemélyeket, de egész vállalatokat is érinthet. Emiatt kiemelt fontosságú a dolgozók képzése az online megtévesztésekről.
