Íme, így áll a magyarok pénzügyi ellenálló képessége az Orbán-kormányok után

„Narratívagyár: fideszes »valóságértelmezés« egy banki felmérés alapján”, „Saját sikereként tálalja a Fidesz a K&H középkorúakról szóló felmérését” – ilyen címekkel keretezi a Kontroll, illetve a 24.hu a hírt, miszerint a 30–59 évesek körében javult a „pénzügyi ellenálló képesség”: május legelején, azaz az Orbán-kormány leköszöntekor már csak 30 százalék állította, hogy legfeljebb egy hónapig tudna megélni megtakarításaiból jövedelem nélkül;

Amint az az MTI vonatkozó összefoglalójából kiderül, ez a bank által valaha mért legkedvezőbb érték – nem világos, egy efféle javulást mi okból ne tekinthetne saját eredményének is a mindenkori kormányzó párt.

A pszichológia tipikusan a kudarckerülő személyiség attitűdjeként írja le azt, ha valaki a sikereket külső körülményekre, például a vakszerencsére vezeti vissza, kudarcainak okát viszont saját képességeinek eredendő hiányában látja, inkább nem is próbálkozva többet – nem egy sikerrecept ez egy politikai erő számára (se). Ezzel szemben minden valamirevaló sikerorientált ember vagy közösség a saját erőfeszítéseinek tudja be az eredményeket, a sikertelenségből pedig a „máskor jobban beverem a patkószeget” elhatározással áll fel – attól még, hogy léteznek bántalmazó típusok, akik igyekeznek beledöngölni embertársukat az önsorsrontó kudarckerülésbe,

Mit gondolnánk arról, ha bizonyítványosztás után a félévhez képest négyes átlagra szépítő diáknak valaki beszólna, hogy „ne tálald már ezt a saját sikeredként, hagyjuk az efféle buta narratívát”?

A hírportálok mindenesetre azt vetik a Fidesz szemére, hogy a K&H a pozitív irányú változás mellett „jelentős társadalmi különbségekről” is beszámol: „a nők 40 százaléka legfeljebb egy hónapig tudná fenntartani magát a megtakarításaiból, míg a férfiaknál ez az arány 20 százalék. Az alacsonyabb jövedelműeknél 48 százalék azok aránya, akik legfeljebb egy hónapig tudnának megélni tartalékaikból; a magasabb jövedelműeknél ez 21 százalék”. (Érdekesség, hogy a Kontroll megint gyanúsan követi egyik versenytársa, ezúttal a 24.hu néhány órával korábbi gondolatmenetét, nem tüntetve fel, hogy tőlük vették volna át a hírt. Bámulatos, mennyire egy hullámhosszon vannak!)

Az nem derül ki, hogy mit kellett volna tennie a Fidesznek ezen egyenlőtlenség ellen –

utóbbi politikus eddig havi 1 és 5 millió forint között keresett, ám bevallása szerint semmije nincs, még némi készpénzzel sem rendelkezik. Ha egy felmérés során azt állítaná, hogy legfeljebb egy hónapig húzná ki fizetés nélkül, az mennyiben lenne a Fidesz hibája? Vagy ott van a miniszterelnök: 2022 és 2024 közötti vagyonnyilatkozataik alapján a válás nyomán bizonyos vagyoni különbség keletkezett közte és volt felesége között, az ő javára. Ennek okát nem tudhatjuk és ne is firtassuk – az azonban feltételezhető, hogy nem a kormány keletkeztette a megtakarításaik, illetve adósságállományuk közötti eltérést, miközben az is leszögezhető, hogy a többgyermekes nők szja-mentessége viszont kormányzati intézkedésként segítheti elő az olló zárulását.

Akadhat közülük, akinek legjobb szándéka ellenére is minden pénze elmegy valami kényszerű állandó kiadásra, például beteg hozzátartozóra – az ilyen problémával nem küzdők pénzgazdálkodása ügyében azonban az állam nemigen tud mit tenni. Legalábbis ha egyetértünk abban, hogy jól kereső középkorú tücsköket kényszerkezelésnek alávetni és hangyává átműteni nem jogállami lépés.

Miközben Magyarországon a középkorúak 30 százaléka állította, hogy legfeljebb egy hónapig húzná ki bevétel nélkül, egy 2025. decemberi német felmérésből az derül ki, hogy ott a háztartások 27 százalékának nincs semmiféle megtakarítása; arrafelé (ahol ugye Magyarországhoz képest feleannyian laknak saját ingatlanban) a teljes pénzvagyon felét négymillió háztartás birtokolja, míg a skála másik végén 20 millió háztartás osztozik a pénzvagyon 8 százalékán. A megkérdezettek több mint egyharmada ért egyet azzal az állítással, hogy „pénzügyi helyzetem alapján úgy érzem, soha nem fogom elérni azokat a dolgokat, amelyekre az életben vágyom” –

Egy másik német bank friss kutatása szerint bár 85 százalék állította, hogy van mozgósítható tartaléka, 18 százalék esetében ennek összege nem éri el az 500 eurót (ez aktuálisan 176 ezer forintnak felel meg, jó esetben 3 heti lakbér), a megkérdezettek negyede pedig 500 és 2000 euró közötti megtakarítással rendelkezik. 2025-ben ráadásul 29 százaléknak csökkentek a tartalékai, Németországban.

minimum négy hónapig csupán 35 százalék bírná (nem volt ez mindig így, „az elmúlt évek megélhetési válsága azonban számos háztartás pénzügyi puffereit emésztette fel”) . Egy friss lengyel banki felmérés szerint (amelyből az is kiderül, hogy lengyel barátaink 44 százaléka tart kiemelten egy esetleges háborútól, emellett 43 százalék jelölte meg egyik fő aggályaként az egyre dráguló megélhetést) ott az emberek egyötöde a „semennyi” és az „egy hónapra sem elég” közötti megtakarítással rendelkezik, egynegyedük húzná egy–három hónapig. Míg az aktuális magyar számok szerint itt 43 százaléknak van legalább fél évre elegendő spórolt pénze, a lengyel adatok alapján ott 26 százalék lenne el jövedelem nélkül több mint hat hónapig. A románokat és a görögöket inkább meg se nézem; nem lenne illendő.

Annak szemlézését pedig ezek után már a Kontrollra hagyom, hogy mit állapított meg az Európai Bizottság a gazdasági helyzetről szóló legújabb Eurobarométer felmérésében, amelynek adatgyűjtése még a választások előtt zajlott. Spoiler: a magyar gazdaság helyzetét pontosan 50 százalék ítélte inkább vagy nagyon rossznak; az uniós átlag gyakorlatilag ugyanennyi, 49 százalék. Ezzel szemben a saját gazdasági helyzetét a megkérdezett magyarok 30 százaléka értékelte kedvezőtlennek;

Mindeközben az elmúlt 12 hónapban a magyarok szignifikánsan kedvezőbb fejleményeket véltek felfedezni hazájuk gazdasági helyzetében, mint az uniós átlag; konkrétan a lengyeleknél is nagyobb arányban érzékeltek javulást. Hajrá TISZA, mindannyian várjuk annak demonstrálását, hogy milyen is az, amikor egy kormánypárt ezzel szemben valódi sikereket ér el az ország pénzügyi felvirágoztatása terén.

***

(Nyitókép: Magyar Nemzet / Hatlaczki Balázs)