Az ukrán energiaminisztérium szerint csütörtökön leállt egy vezeték, amely Magyarországról Ukrajnába szállít áramot. Kérdéseinkre válaszolt a magyar szaktárca, valamint Somkuti Bálint.
Emlékezetes, az ukrán energiaminisztérium arról számolt be, hogy csütörtökön egy olyan vezeték is leállt, amely Magyarországról Ukrajnába szállít áramenergiát, kár pedig a vezeték a magyarországi oldalán keletkezett kár, és már dolgoznak a javításon.
A történtekre különösen kényes időpontban került sor: ismert, nemrég szivárgott ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – kérdéses, mennyire komolyan gondolt – fenyegetésként korábban a Barátság-kőolajvezeték felrobbantását is bedobta.
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének kutatója lapunk kérdésére elmondja: bár most mindenki szabotázsakciónak tekint minden hasonló történést,
és ha most éppen nem lenne ennyire feszült az államközi helyzet, valószínűleg fel sem tűnt volna mindez senkinek.
„A diplomáciai üzeneteknek több fajtája van: lehet üzenni szavakkal, akár élőszóban, akár írásban, és ott vannak a tettek is. Utóbbiak között vannak olyan lépések amelyek burkoltak, becsomagolhatóak úgy, mint egy műszaki hiba, baleset vagy véletlen – ilyenekkel üzennek egymásnak a felek, és ezt most sem lehet kizárni” – vélekedik.
Szerinte, amennyiben nem véletlen hiba történt, akkor ez egy jelzés lehetett az ukránok felé, „hogy meddig lehet elmenni”, hiszen annak ellenére, hogy „Kijev folyamatosan belénk rúg, Magyarország állandóan segíti Ukrajnát, ennek része a minimum kettős felhasználású dízelolaj, amit kapnak, és amivel a harckocsijaikat is üzemeltetik”.
– hivatalosan valószínűleg akkor is technikai hibára fognák. „Ha beleállnának, az lenne az eszkaláció” – véli Somkuti.
Persze, az ukránok ténylegesen is felrobbanthatják a Barátság kőolajvezetéket, és soha nem derül ki, ki tette és hogyan – a taktika előnye, hogy letagadható –; vagy el is zárhatják, ekkor viszont ők állnak bele az eszkalációba még inkább, hiszen meglévő esetleges szerződéseket rúg fel vele – fejtegeti a szakértő.
Persze, hozzátehetjük: fontos kérdés, hogy egyáltalán melyik szakaszon történt a probléma, és ott milyen gyakoriak a hasonló meghibásodások.
Az esettel kapcsolatos kérdéseinket feltettük a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és az MVM-nek is.
A külügy az Energiaügyi Minisztérium válaszát továbbította, miszerint „csütörtökön késő délelőtt a Kisvárda-Munkács 220kV távvezetéken következett be a háborús történésektől teljesen független üzemzavar.
Kisvárda alállomás közelében egy szigetelő hibásodott meg, ilyen jellegű kiesések időnként előfordulnak a hálózaton.
A javítást azóta elvégezték, a vezeték működőképessége már a tegnapi napon helyreállt. A vezetéken kereskedelmi forgalom nem zajlik, a meghibásodás így a határ egyik oldalán sem befolyásolta az ellátást.”
Vagyis az összkép inkább arra utal, hogy nem történt semmi különleges – azonban a történtek jól példázzák, hogy egy ennyire feszült helyzetben minden apró hibából lehet nagy ügy.
Nyitókép: Friso Gentsch/AFP
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna a brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint.
Az EU új külügyi főképviselője arról is kifejtette a véleményét, hogy szerinte az orosz gazdaság katasztrofális állapotban van.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
Kiss László bűnismétlés és a bizonyítás esetleges megnehezítésének veszélye miatt maradhat letartóztatásban.
