„Mások szomorúságától és gyászától jobban megrendülök, mint a halál látványától nyolcezer méteren” – nyilatkozta.
Az utolsó interjút a csütörtökön eltűnt hegymászóval a Bizalmi Kör Vezetői Klub blogja készítette május 22-én, pár nappal a csúcstámadás előtt.
Az interjúban Suhajda Szilárd szabadon és bátran beszélt a szenvedésről, félelmeiről, sőt, még a halálról is.
Elmondta, számára a hegymászásban különleges élményt ad, hogy egyedül lehet, ezért is igyekszik elkerülni a nagy tömeget.
„Megfelelő stratégiával még ma is sikerül egyedül találni magam a hegyen! És bizony erre törekszem: arra az élményre, amit a kezdetekkor kerestem! Amikor könyveket bújva álmodoztam a távoli, legendás himalájai csúcsokról!” – mondta.
Elmondta, a hegymászásban egyszerre találkozik az ember a mennyei szépséggel, és pokoli sötét erőkre és sziklakemény, fagytól zord, üres sötétségével.
„Nem csak az ismeretlen és a világ felfedezését jelenti odafent lenni: önmagad megismerését is. Az ember elveszik és magára talál: a test és lélek új állapotait ismered meg. Újjáértelmeződik múlt, jelen és jövő. Újjászületsz" – magyarázta el, mit jelent neki a hegymászás.
Suhajda arról is beszélt, mit gondol a halálról. Azt mondta, szerinte más a viszonya ezzel a témával, mint egy átlagembernek.
Ott, az oxigénhiány és kimerültség miatt, egészen máshogy – vagy nem is – fogja fel egyértelműen az ember, hogy mit lát: úgy értem, tudatosul benned, de nem kavar fel, nem rendít meg! – és tudom, hogy ez nagyon bizarrul hangzik! A legnagyobb magasságok élményét inkább utólag dolgozza fel a mászó: legyen az akár a csúcssiker élménye, akár egy holttest látványa. Akkor viszont igazán torokszorító és nehéz tud lenni.”
Hozzátette, a „hétköznapok gyászától” jobban fél. „Amitől sokkal jobban félek, az a hétköznapok gyásza. Nem a hegyen: hanem amikor másokat látok szenvedni, veszteséget átélni, összetörni. Sokkal tanácstalanabb tudok lenni, mint egy hegyi tragédia során. Mások szomorúságától és gyászától jobban megrendülök, mint a halál látványától nyolcezer méteren.”
A félelmeiről annyit mondott, hogy nincs benne zsigeri félelem, de egy egészséges félelem igen. Máskülönben nem tudna nekiindulni újra és újra a hegyeknek, ugyanakkor szükség van egy egészséges félelemre, hogy fel tudja mérni, mikor kell visszafordulni.
Nyitókép: Suhajda Szilárd Facebook-oldala
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Felbuggyant a panaszáradat.
A világbajnok kapus gyerekként rajongott a magyar támadóért.
