A Mandinernek nyilatkozó elemző felvázolta, milyen forgatókönyvek állnak a hazai fizetőeszköz előtt a közeljövőben.
Sok tényező együttállása kellett ahhoz, hogy az euró-forint árfolyam az év elején látott 400 feletti szintekről vissza tudjon süllyedni.
„Az egyik legfontosabb tényező, hogy a befektetők elkezdtek bízni abban, hogy előbb vagy utóbb, de megszületik majd a megállapodás az európai uniós források ügyében” – mondta a Mandiner.hu-nak Virovácz Péter, emlékeztetve, hogy a decemberi megállapodást követően került egyértelműen erősödő pályára a forint.
Aztán persze szükség volt egy kedvező globális környezetre is. Általánosságban ugyanis elmondható – magyarázta az ING Bank vezető elemzője –, hogy
és ennek hatására a tőke elkezdett ismét a feltörekvő piacok irányába mozogni. Ez segítette a régiós fizetőeszközök felértékelődését, így a forintnak is kedvezett. Az energiaválság múlásával és a külső kockázati tényezők mérséklődésével párhuzamosan a befektetők egyre több fantáziát láttak a hazai eszközökben.
„Persze nem mehetünk el szó nélkül a kamatkörnyezet mellett sem. A 18 százalékos effektív kamat messze felülmúlja mind a régiós versenytársak által alkalmazott kamatszintet, mind pedig sok más, globális feltörekvő piaci szereplő kamatát. Mivel a befektetők a strukturális helyzet javulását látták és várták Magyarországon, így a magas kamatok nagy mértékben segítették a forint erősödését” – fejtette ki.
A szakember felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a forint továbbra is sérülékeny. Ennek legutóbbi példája az elmúlt hónapok bankpánikok övezte forintgyengülése volt. „Amikor megrendül a globális bizalom, akkor hirtelen előkerül az a bizonyos szemellenző, és kamatszintektől, fundamentumoktól függetlenül a tőke elindul a biztosnak hitt befektetések irányába” – fogalmazott. Ezzel szemben az is látható szerinte, hogy az előttünk álló hazai kamatvágási ciklust meglehetősen jól fogadták a piaci szereplők.
A napokban látott forintgyengülés azonban arra is rávilágított, hogy bizony a befektetők alaposan szemügyre veszik az adott ország pénzügyeit, különös tekintettel a költségvetési folyamatokra és az adósságfinanszírozásra.
A piac nem igazán vette jó néven a kormányzat friss terveit a költségvetési célszámokkal kapcsolatban sem. Mint ismeretes, a 2024–2025-ös hiánycélokat a kormányzat a GDP 0,4-0,4 százalékával megemelte. Ráadásul az idei büdzsé kamatkiadások nélkül számított egyenlegét lényegében nulla közelébe kellene kihozni. „Ez felveti a további költségvetési kiigazítás szükségességét. Emellett ismét felvetődött a hitelminősítési kérdés is, vagyis hogy ilyen helyzetben vajon lesz-e újabb negatív hitelminősítői döntés a közeljövőben. A befektetők tehát meglehetősen távolba vesző kockázatokkal is számolnak már most” – fejtette ki.
Az ING Banknál a forint számára az euróval szemben nagyságrendileg a 370–385 sávot látják a legnagyobb valószínűségű mozgástérnek. Ahhoz, hogy 370 alá süllyedjen a forint, egy meglehetősen gyors, erős, pozitív üzenet kellene az uniós források ügyében.
„Ugyanakkor minél távolabb vagyunk ettől a 370-es szinttől, annál nehezebb elképzelni, hogy egy ilyen pozitív hírre nagyon gyorsan áttörje a forint ezt az ellenállási szintet. Ebben a tekintetben tehát úgy fogalmaznék, hogy ha a forint közelebb van a 370-hez, mint a 385-höz, akkor érdemes euró vásárlásában gondolkozni azoknak, akik a nyaralásukhoz eurót szeretnének váltani” – mondta Virovácz Péter, aki úgy látja, a kockázatok között sajnos továbbra is sokkal több negatív található, vagyis olyan, amely a forint árfolyamának hirtelen negatív megborulását hozhatja.
A vezető elemző szerint az kétségtelen, hogy a legnagyobb hatású fejlemény az uniós források ügye lehet. Itt
ám itt is meglehetősen korlátos javulásra számít. Ezzel szemben a további késlekedés, esetleg új, negatív hírek pillanatok alatt eltántoríthatják a befektetőket a forinttól.
A hazai kamatkörnyezetről a szakember azt mondja, maga a kamatvágási ciklus – amennyiben a jegybank jól menedzseli a helyzetet – vélhetően nem okoz majd komoly törést a forint árfolyamában. Egy váratlan jegybanki húzás – a lazítás oldalán – ugyanakkor gyengíthetné a forintot, de úgy véli, hogy ezt a jegybank nagyon szeretné elkerülni.
„És persze itt van még a bankcsődök kérdése. Sajnos nem lehetünk biztosak abban, hogy nem hullik ki egy újabb csontváz a szekrényből. Eddig a hatóságok meglehetősen jól kezelték a helyzetet, így talán bízhatunk abban, hogy innen már nem jön újabb sokk. De sajnos az elmúlt évek bebizonyították, hogy néha érdemes várni a váratlant. E tekintetben talán az első számú versenyző az amerikai adósságplafon körüli újabb vita és az abszolút legrosszabb forgatókönyv az USA technikai csődje lenne (vagyis szelektív nemfizetés egy lejáró állami tartozás esetében)” – zárta elemzését Virovácz Péter.
Nyitókép: Bloomberg / Contributor/Getty Images
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Balásy Zsolt lelkesen is kérdezgette Zsiday Viktort ruandai kalandjairól.
Az Európai Unióba való csatlakozásunkkal vállaltuk a közös fizetőeszköz bevezetését, ám most úgy tűnik, jégre került a téma. Orbán Viktor nem tervezi bevezetni az eurót, főleg politikai okokból, de a jelenlegi gazdaságunknak is többet ártana, mint használna a dolog.
A költségvetés bevételeit növelik a vállalkozásokhoz juttatott pénzek, az igazi repülőrajt pedig most ősszel köszönthetett be Magyarországon. Többek között erről is beszélt Orbán Viktor hétfői interjújában. A kormányfő az euró bevezetéséről, az adópolitikáról és a jegybanki kamatcsökkentésről is elárulta véleményét.
Nem egyszeri kedvezményről van szó, hanem valódi fordulatról.
Nő a vásárlóerő, bővül a kiskereskedelem – a családi adócsökkentések és a nyugdíjasok élelmiszerutalványa tovább erősítik a forgalmat.
Tóth Máté a Mandiner megkeresésére elmondta, hogy szemben azokkal a híresztelésekkel, hogy Magyarország nem a megfelelő ütemben válik le az orosz energiahordozókról, jelentős a hazai kitermelés. Arról nem beszélve, hogy nemcsak az oroszoktól vásárolunk.
Brüsszel és Kijev úgy viselkednek, mintha legyőzték volna Oroszországot.
