Bár már két éve benyújtotta a magyar kormány a helyreállítási tervét Brüsszelnek, amely azt tavaly decemberben el is fogadta, azóta sem kaptunk egy centet sem. Kiderült, miért.
A három évvel ezelőtt nagy csinnadratta közepette bejelentett, több mint 700 milliárd eurós, a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló uniós pénzügyi csomag akadozásával a Mandiner is többször is foglalkozott az elmúlt időszakban. Legutóbb februárban írtuk meg, hogy nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely hiába várja a pandémia utáni gyors kilábalást célzó helyreállítási alapból a neki járó pénzeket. Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő akkor azt mondta, hogy sem a vissza nem térítendő támogatás, sem a hitel kifizetései nem hasítanak. De van, ahol legalább a pénzük egy részéhez már hozzájutottak, viszont
Magyarország az elsők között, még 2021 májusában nyújtotta be a helyreállítási források felhasználásának bemutatásáról szóló tervét. Abban az időben, amikor a parlament elfogadta a gyermekvédelmi törvény módosításait is, aminek következtében Brüsszel visszakozott a magyar terv elfogadásától, és attól kezdve számos lehetőséget megragadott annak érdekében, hogy a Magyarországnak járó forrásokat visszatartsa – mondta a Magyar Nemzetnek Villányi-Kovács Ilona. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerin a magyar helyreállítási terv értékelésének politikai színezetét igazolja az is, hogy
A magyar tervet – a tagállamok között utolsóként – végül csak tavaly decemberben fogadta el az Európai Unió Tanácsa, s ez a döntés megteremtette a jogi lehetőséget a Magyarországnak járó források folyósítására. Ám a folyamatban lévő jogállamisági eljárással a bizottság újabb és újabb kritériumokat szab Magyarországnak az utaláshoz.
„Fontos azt látni, hogy a felvett hitelek és az Ukrajna részére bocsátott támogatások miatt az Európai Unió folyamatosan alternatív források bevonására törekszik, pénzre van szüksége. Magyarország szempontjából ez azt jelenti, hogy a neki járó források visszatartásával is megtakarít a bizottság, a jogállamisági mechanizmus befejezésével pedig a Magyarországra kiszabott pénzügyi szankcióból befolyt összegek ugyancsak az uniós kasszát növelnék” – hívta fel egy új aspektusra is a figyelmet Villányi-Kovács Ilona.
Az elemző megjegyezte, „az Európai Parlament aknamunkájának” is betudható, hogy a magyar jogállamiságról szóló vita a bizottsággal politikai-ideológiai síkra terelődött, a felek közötti egyeztetések ennyire elhúzódtak, és hogy a bizottság forrásfelfüggesztéseket javasolt. „Az EP folyamatosan politikai nyomást próbál gyakorolni a bizottságra amiatt, hogy Magyarország az uniós szankciós politikát elítéli” – tette hozzá, hangsúlyozva: a politikai színezetét az adja a történetnek, hogy az Európai Unió és a magyar kormány között jelenleg három területen is ideológiai nézetkülönbség áll fenn, ilyen a bevándorlás kérdése, a gyermekvédelem és a szankciós politika. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint ezekben az ügyekben az EU a saját álláspontját akarja érvényesíteni Magyarország érdekeivel szemben, ezt szolgálja a források visszatartása és a jogállamisági eljárás. S mivel utóbbinak még nincs vége, egyelőre nem is látható, pontosan mikor érkezhetnek a Magyarországnak járó források.
A Magyar Nemzet megszólaltatta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt is, aki szerint az Európai Bizottság által alkalmazott „költségvetési terror” élesen szembemegy az alapító szerződések betűjével és szellemiségével, ugyanis azok szerint az EU egyik legalapvetőbb funkciója az, hogy előmozdítsa a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást.
A Századvég jogi szakértője ugyanakkor azzal számol, hogy ahogyan a lengyelek, úgy a magyarok esetében is az várható, hogy az EU intézményeivel valószínűleg kompromisszum születik, így felszabadítva a forrásokat. Úgy fogalmazott,
Érdekes kérdéseket feszeget az Ukrajnának szánt uniós keretösszeg kérdése is – jegyezte meg ifj. Lomnici –, mivel az Európai Parlament sürgősségi eljárásban elfogadta a támogatásról szóló rendelet tagállamok által módosított változatát. „Erős kettős mérce, ha Magyarország vagy Lengyelország nem fog pénzhez jutni, míg egy Európai Unión kívüli ország különösebb kontroll nélkül jóval nagyobb és likvidebb támogatásban részesülhet” – fogalmazott.
***
Nyitókép: Frank Hoermann / Sven Simon / dpa Picture-Alliance via AFP
Október 10-től hatályos a politikai reklámok átláthatóságára vonatkozó új uniós szabályozás. Mindez Brüsszelt nem zavarja, új magyarországi kampányukra mintha nem tartanák kötelezőnek a saját szabályaikat. Pedig nehéz tagadni, hogy a céljuk a választóknak a Brüsszel iránti kritikátlanság irányába történő befolyásolása.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
Ezt is csak Orbán Viktor vette észre.
Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.
A termelők az Európai Parlament épületénél tiltakoztak, mivel az új uniós költségvetés közel negyedével csökkentené az agrártámogatásokat.
Az Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására vonatkozó újabb kétségbeesett próbálkozás a mai formájában megszüntetné az Európai Uniót.
A milliárdos rámutatott, hogy a fosszilis energia projektjeinek leállítása semmilyen hatással nem volt a globális kibocsátásra.
