Uniós források: áprilisban a parlament elé kerülhet a kuratóriumi tagságokról szóló törvényjavaslat

„Abban bízom, hogy sikerül gyorsan megállapodnunk az egyetemi kuratóriumi összeférhetetlenség, valamint a tagságot érintő időtartami kérdésekkel kapcsolatban, így április második felében a magyar parlament elé kerülhet a vonatkozó törvénymódosító javaslat. Ez alapján május elején – a jogállamisági feltételességi eljárással párhuzamosan – tudunk tovább lépni, és az Európai Bizottság ígéreteinek megfelelően nyárra tudja elvégezni a a magyar vállalások teljesítésének értékelését, hogy aztán tényelegesen hozzá tudjunk férni az uniós forrásokhoz” – közölte Navracsics Tibor Brüsszelben újságíróknak.

Megírtuk: a területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter Brüsszelbe utazott, hogy szerdán folytassa a tárgyalásokat a Magyarországnak járó uniós források jövőjéről Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős, Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős, valamint Mariya Gabriel oktatási uniós biztossal.

Navracsics közölte, Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős biztossal egyeztettek a vitás pontokról; 

Jelen állás szerint politikusok közül miniszter, államtitkár, a miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos és országgyűlési képviselő a bizottság kérésére nem lehetne a testület tagja, ugyanakkor kivételt jelentenének az EP-képviselők és a polgármesterek. A közigazgatásban dolgozók esetében pedig azt kérte az EB, hogy akik irányítási pozíciót töltenek be (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár), szintén ne lehessenek tagok – ennek pontosan meghatározására kérik még a kormány.

A másik vitás kérdés a mandátum időtartama, aminek kapcsán több variáció is felmerült, ám Navracsics Tibor szavai szerint „a tárgyalásokat biztosan nem fogja akadályozni” az, hogy 4, 5 vagy 6 évre szól majd a mandátumuk. A felek egyetértettek abban, hogy a mandátum egyszer megújítható legyen; egy további fennmaradó kérdés, hogy amennyiben megszűnik valakinek a pozíciója, mennyi ideig ne vállalhasson tagságot a kuratóriumban – itt is több lehetőség van, fél, egy és kétéves időszak is szóba jött.  „Ez a kérdés sem lesz akadálya a megállapodásnak” – tette hozzá a miniszter.

Elhangzott: Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztossal a regionális politika jövőjéről tárgyaltak, Mariya Gabriel oktatási uniós biztossal pedig az Erasmus és Horizont-programokról egyeztettek. A miniszter emlékeztetett, utóbbi kapcsán a bizottságtól kiment egy tisztázó levél, amely az érintettek számára elmagyarázza, hogy egyelőre zökkenőmentesen mennek tovább a programok, megállapodás híján csak jövőre lenne fennakadás. Most arra kérte az uniós biztost, hogy az Erasmus kapcsán is tegyék meg ugyanezt,

és a nyári megállapodás esetén változatlanul folytatódik a program. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy a kondicionalitási eljárás kapcsán Varga Judit igazságügyi miniszter tárgyal, és információi szerint a felek közel vannak a megegyezéshez, 1-2 vitás pont maradt fenn.

Ismert, hogy továbbra sincs megegyezés a magyar kormány és az uniós források utalását blokkoló Európai Bizottság között, egyelőre több követelmény esetében maradtak nyitott kérdések.

Az egyik vitás területet az Erasmus- és Horizont-programokat blokkoló összeférhetetlenségi kritériumok jelentik, amelyek kapcsán az év elején robbant a bomba: nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, illetve amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A problémát elsősorban az jelentette, hogy kormánytagok, kormánytisztviselők is részt vesznek az intézmények ellenőrzésében a kuratóriumokban.

A kormány aztán az uniós források megszerzése érdekében, a Bizottsággal folytatott tárgyalások alapján döntött: lemond az egyetemi kuratóriumokban betöltött pozíciójáról Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor – az érintettek február 15-vel távoztak a posztról, és a kormány ugyanezt várta el az államtitkároktól, helyettes államtitkároktól és a kormánybiztosoktól is.

Ám ez még nem bizonyult elegendőnek: Navracsics a március eleji tárgyalásokat követően közölte, az Európai Bizottság szélesebb körben, nemcsak miniszterek és államtitkárok, hanem további politikusok, országgyűlési képviselők, valamint polgármesterek esetében is szorgalmazza az összeférhetetlenséget. Az időtartammal kapcsolatban pedig az EB szerencsésebbnek tartaná, ha a kuratóriumi tagság kétszer négy évre szólhatna. „Most ismét készítünk egy anyagot, erről valamikor március végén, április elején tárgyalunk ismét” – fogalmazott akkor a Magyar Nemzetnek.

Az uniós források blokkolása kapcsán a másik vitás ügy az igazságügyi reform kérdése, amelyhez a kabinet szerint a végponthoz közelednek a tárgyalások. Magyarország minden, az Európai Bizottság által szabott elvárást teljesít péntekig – közölte múlt héten Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán, Navracsics pedig arról beszélt egy interjúban, hogy az Országgyűlés nem a március 31-i határidővel, hanem pár nappal később fogja elfogadni a szükséges törvénycsomagot, ami az Európai Bizottság tudtával, sőt aktív támogatásával történt.

„Az egészen biztos, hogy 2023-ban megérkeznek az uniós források”

– szögezte le a miniszter az InfoRádióban, hozzátéve, ő még abban is bízik, hogy egy részükhöz már az év első felében hozzájutunk az összeghez.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt